Szentendre – Fő tér – házsor
Ha eltekintünk attól, hogy ma Szentendre Budapestet nem számítva Tihany és talán Hollókő mellett a legidegenforgalmibb helységünk és általában seregnyi turista szállja meg, a nagyrészt rác és görög kereskedők által kialakított szentendrei Főtér az egyik legkedvesebb, legszebb XVIII. századi terünk.
Visegrád – Vár
Visegrád a középkorban hosszú ideig volt Magyarország királyi székhelye, úgyhogy a magyar történelemsok eseménye itt zajlott le. Sajnos, a sötétebbekből esett ide, pl. Zách Felicián merénylete Károly Róbert ellen vagy Kis Károly magyar király 1386-os meggyilkolása. Itt lopta el életét kockáztatva Kottaner Jánosné a magyar Szentkoronát, amelynek leírásából született az első német nyelvű emlékirat. De hogy jobbat, szebbet is emítsünk: Visegrád volt a színhelye a Károly Róbert által 1335-ben összehívott Visegrádi királytalálkozónak a magyar, a cseh és a lengyel király között
Dobogókő – turistamúzeum
Eötvös Lóránd kezdeményezésére készült el az első itthoni turistaház. Az első magyar turista egyesület, a Magyar Kárpátegyesület alapítói (Eötvös Lóránd, Téry Ödön, Thirring Gusztáv) úgy gondolták, hogy nemcsak a Tátrában lehet turázni, hanem Budapest környékén is, ezért itt is létrehoztak egy turistaházat.
A kis faházat az 1980-as évek elején egy lelkes turista, Mészáros János vezetésével újították fel és alakították át turista múzeummá.
Esztergom – Vár-hegy – Dóm
Az esztergomi dóm Magyarország legnagyobb temploma. A mai klasszicista székesegyház 1822-69-ben készült. Építészei pedig: Kühnel Pál. Packh János és Hild József.
Béla – kastély
Nagy és mutatós kastély rejtőzködik Párkány szomszédságában, Bélán. Jó, hogy rendbe hozzák, de felvételem szempontjából a restaurálás nem volt szerencsés.
Zselíz – Esterházy-kastély
Zselízet ma körülbelül egyenlő arányban lakják magyarok és szlovákok. Ennek oka részben a II. világháború utáni úgynevezett „lakosságcsere” (egyik oldalról – a szlovák oldalról – önkéntes, a másikon pedig kényszeres).
A zselízi Esterházy-kastély fő nevezetessége – főleg a komoly zene kedvelőinek – az, hogy Schubert többször tartózkodott itt az Esterházy család zeneoktatójaként.
Léva – vár – bástya
Léva várát IV. Béla építtette föl. A török hódoltság idején fontos végvár. Egyik kapitánya Dobó István volt, akinek nevét a bejárat feletti írás is őrzi. A vár 1709 óta rom, amikor a kurucok robbantották föl, nehogy labanc kézre kerüljön.
Nagyvezekény melletti Esterházy-emlékmű
Aranyosmarót közelében egy nagy szabad mezőben megható emlékmű áll elhagyatottan. (Szemközt a távoli domb mögött ma már a Mohi atomerőmű óriási hűtőtornyai zárják le a láthatárt.) Egy nagy bronz oroszlán emlékeztet a vezekényi török elleni győztes csatára és arra a négy Esterházy-fiúra, akik ebben a csatában hősi halált haltak (1652. augusztus 25.)
Aranyosmarót – Migazzi-kastély
Az aranyosmaróti Migazzi-kastély volt Bars vármegye központja.
Körmöcbánya – nagy központi tér
Mikor az 1970-es évek elején Körmöcbányán jártam, az akkori általános szürkeségben, elhanyagoltságban alig tűnt fel, milyen szép helyen járok. Ma a felújítások után annál inkább. Az egyik legszebb hely Körmöcbánya meredek domboldalon elhelyezkedő nagy méretű főtere. Hátul a főtér fölé emelkedik a pompás Szent Katalin templom. A főteret pedig szebbnél szebb polgárházak, templomok keretezik. Az alsó részen egy nagy méretű díszes Szentháromság szoborkompozíció tör a magasba.
A nagy tér felső bal szélső sarkában található a Mincovna múzeum (a német Münze = pénzérme szóból), amely a sokszázéves magyar állami pénzverésnek állít emléket, illetve a Trianon óta kialakított csehszlovák és szlovák pénzverésnek.
Zólyom – Vár
A zólyomi vár a zólyomi erdőispánság központja volt, melyet Nagy Lajos király építtetett át királyi vadászkastéllyá 1380-ban. A nagy király sokat időzött itt. Később a Balassi család kezébe került a vár. Nagy költőnk, Balassi Bálint 1554-ben itt született.
Zólyomot egyébként középkori német telepesei Altsohlnak nevezték, míg az észak felé körülbelül 20 kilométerre települt Besztercebányát Neusohlnak, azaz Zólyom volt a környék korábbi központja.
Besztercebánya – Főtér
A besztercebányai főtér egy része látszik a képen. De nem látszik a Beniczky-ház, a régi Városháza, a német templom külső falában Veit Stoss Getsemánékertjével, bent pedig a Szt. Borbála oltárral. Látszik viszont a főtéren a Várostorny, oldalról a sgrafittós Thurzó-palota.
Óhegy – búcsújáró hely
Az óhegyi gótikus katolikus templom egy gazdag besztercebányai bányavállalkozó, Michael Königsberger megbízásából épült. A barokk időkben a templom búcsújáróhelyként vált ismertté – főleg a környező bányászok között.
Híres a főoltára, melynek szobrai 1470 körül készültek.
Cserény – kerített templom
A Besztercebányához közel, egy szomszédos műemlékekben gazdag völgyben fekvő Cserény kerített temploma kissé a falu fölött, nagy élmény.
Pónik – Bányásztemplom
Pónik középkori bányászhelység. A szomszéd völgyben 1732-től (!) 1870-ig kohó üzemelt.
A helység feletti dombon épült bányásztemplom a nagybörzsönyi bányásztemplomra emlékeztet.