10. út
Jászberény – Jász emlékmű
A jász központ Jászberény főterén álló emlékmű a jászoknak állít emléket.
Az emlékművön a jász helységek címerei sorakoznak.
Az iráni eredetű jászok a XIII-XIV. században érkeztek Magyarországba (főleg a kunokkal). Körülbelül 200 év alatt elmagyarosodtak.
Jászszentandrás – kat. templom belső (Aba-Novák freskók)
A jászszentandrási katolikus templomot Aba-Novák Vilmos freskói emelik a magyar művészettörténet felsőbb régióiba. Ezeket az expresszív, dinamikus festményeket Aba-Novák 1933-ban festette.
A kép láttán is érthető, miért nevezte Picasso Aba-Novákot barbár zseninek.
Jánoshida – premontrei templom – déli kapu
III. Béla király 1186 táján premontrei prépostságot alapított Jánoshidán.
A régi román templom egyes részletei megmaradtak, pedig a török hódoltság után a templomot 1757-ben barokk stílusban átépítették.
Szolnok – Vármegyeháza
Az eklektikus stílusú szolnoki vármegyeházát 1878-ban építették Benkó Károly tervei szerint.
Csongrád – Kubikos szobor
A Tóth Béla alkotta Kubikos szobor egy nagy korszakra, annak egyik főszereplőire, a kubikosokra emlékeztet, akik a XIX. században, a XX. század első felében óriási munkát végeztek:
a világ egyik legnagyobb – nem kell feleslegesen szerénykedni – gátrendszerét építették ki a Tisza, a Duna és mellékfolyóik mentén.
A sűrű vasúthálózat kiépítésében is hálásak lehetünk nekik.
(Gyerekkoromban, az ötvenes években még a budapesti házépítkezéseken is láthattuk őket a kubikos talicskáikkal. Aztán rövid idő alatt úgy eltűntek, mintha sohasem lettek volna! A gépek szorították ki őket. Ahogy a lovaskocsikat, a muraközi lovakat is és sok minden mást.)
Szentes – Pásztor János – I. világháborús emlékmű
Ezt a szép I. világháborús emlékművet, Pásztor János szobrát választottam példának. Ugyanis az országot nyított szemmel járva észre kell vennünk, hogy az I. világháború után a magyar falusi és kisvárosi központ jellemző képébe a (főleg késő barokk) templom mellett az I. világháborús emlékmű is főszereplővé vált.
Hódmezővásárhely, Városháza
Hódmezővásárhely főtere az egyik legszebb az eklektikus házakkal, palotákkal határolt terek közt, melyek a XIX. század végének gazdasági fellendülésének köszönhetik létüket (főleg az Alföldön).
Ahogy az egész tér, úgy az 1892-94-ben Ybl Lajos tervei szerint épült Városháza is ezt a mezőgazdasági robbanást tükrözi.
Óföldeák – középkori templom
Az óföldeáki katolikus templom a XIV-XV. században épült. Korábban várfal, várárok vette körül. Ezek nyomát még ma is láthatjuk. Nem sokat azonban, mert a várfal anyagát széthordták.
A faluban van az egykori Návay-kastély (a falu 1729 óta a Návay család birtoka volt).
Itt született Návay János (egyébként Eötvös József unokája), az 1910-es évek egyik vezető politikusa, akit 1919. áprilisában a vörösterror különítményesei megkínoztak, majd agyonlőttek.
Nagymágocs – Károlyi-kastély
A szép parkkal körülvett nagymágocsi Károlyi-kastély felüdülés az Alföld közepén.
Alig lehet elhinni, hogy a kastély csak 1896-97-ben készült neobarokk stílusban (gróf Károlyi Imre).
Orosháza – ev. templom
Orosháza a török után 1744-ben települt újra. Akkor az ellenreformáció során a Tolna megyei Zombáról elüldözött 70 evangélikus család költözött ide.
A mai evangélikus templomot 1786-ban emelték a korábbi fatemplom helyére.
A templomkertben emlékmű sorolja fel az itt tevékenykedő lelkészek és tanítók sorát, egy másik pedig az 1831. évi kolerajárványra emlékeztet.
Szarvas – ev. ótemplom
A török hódoltság idején elpusztult Szarvast Harruckern János György telepítette újra – főleg evangélikus szlovákokkal.
Az ő lelkipásztoruk volt a neves tudós, Tessedik Sámuel. Ő építtette 1786-1788 között az evangélikus ótemplomot Kimrach Lajos pozsonyi építész tervei szerint.
Szabadkigyós – Wenckheim-kastély
Az eklektikus szabadkígyósi Wenckheim-kastély 1875-79-ben épült Ybl Miklós tervei szerint. A kastélyt nagyon szép park veszi körül, sőt részben a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz is tartozik.
Békéscsaba – ev. nagytemplom
A török utáni korban az egykori hódoltsági terület az irányított és spontán betelepítés, betelepülés színtere volt. A korábban magyar lakta terület mozaikos elrendezésű vegyes nemzetiségi országgá vált. Békéscsabára a XVIII. században evangélikus szlovákokat telepítettek, akik aztán felépítették az ország egyik legszebb és legnagyobb evangélikus templomát.
Gyula – Várkert – Vár
A gyulai középkori téglavárat a Maróthy család építtette a XV. század első felében. A vár 1566-tól 1695-ig török uralom alatt állt.
A vár központi belső részét szerencsére nem robbantották fel mint annyi más társát. Így ma is megtekinthetünk egy középkori belső várat, szűk udvarát, folyosót és a felső részről évezhetjük a város, a vár melletti tó nyújtotta tájképet.
Mezőtúr – ref. gimnázium – 450 éves emléktábla
Mezőtúr – részben Szegedi Kis István tevékenysége nyomán – az 1540-50-es években vezető szerepet játszott abban, hogy a Tiszántúl zömmel protestánssá vált. Ebben szerepet játszott az itt megszervezett protestáns iskola is
Karcag mellett – kun emlékhely
A Karcag melletti kun emlékhely a debreceni országútról jól látható és megközelíthető. Egy kis halmon egy magányos szobrokból összetevődő szoborcsoport emlékeztet a kunokra.
Karcag a XVI. századtól volt Nagykunság központja. A város neve is kun eredetű, pusztai vörös rókát jelent.
A kunok egy a török népcsaládba tartozó nép neve, akiket a tatárjárás sodort Magyarországra. Nagy múltú nép, akik a tatárjárás előtt a mai Ukrajna déli részén, Moldva és Havasalföld területén éltek. A középkor végén három népbe olvadva – magyarok, románok, ukránok – enyésztek el.
Karcag – szélmalom
Karcag szélén, Hortobágy idáig nyúló határán áll – látogathatóan jó állapotban – a Barna-féle szélmalom, amely 1859-ben épült.
A szélmalomtól kelet felé 1-2 kilométerre találjuk – már hortobágyi jellegű tájon – a hortobágyi Kilenclyukú híd párját, sőt elődjét, a Zádor hídat, amely alól a Tiszaszabályozása kiszárította a vizet.
Kunhegyes – ref. templom
A kun városok Kunszentmárton kivételével zömmel református helységek nagy református templomokkal. Ezek közt is élen áll Kunhegyes a maga tekintélyes kéttornyos klasszicista református templomával, amely 1827 és 1848 között épült Homályossy Ferenc és Hild József tervei szerint.
Erdőtelek – Buttler-kastély
Az Erdőteleken 1780 körül emelt Buttler-kastélyt adta rákényszerített névleges feleségének az a Buttler gróf, akiről írta Mikszáth a Különös házasság című művét.
A XIX. század közepén a kastély Kovács József sebész professzor tuladonába került. Ő és családja fejlesztette ki a ma is látogatható arborétumot.