Érsekújvár – térkép
Érsekújvár térképén ma is jól kikövetkeztethető, hogy valamikor erődváros volt. Kivehető, merre húzódtak a falak. A központi nagy tér és a falak között derékszögben találkozó utcák sorakoznak. Ugyanakkor a városban sétálva már szinte semmi sem jelzi az egykori erődöt.
A várost Várdai Pál esztergomi érsek kezdte építeni 1545-ben, miután a török 1543-ban elfoglalta Esztergomot. A török 1663 és 1685 között uralta. A Rákóczi-szabadságharcban fontos szerepet játszott. A várat 1725-ben bontották le.
Udvard – kálvária lépcső
Az Érsekújvártól keletre eső szomszéd helység Udvard a Zsitva partján települt. Bár a település erősen magyar többségű, de a megnövekedett szlovák arány a II. világháború után áttelepített szlovákoknak köszönhető.
Udvard az 1307. évi udvardi zsinatról nevezetes, melyen máig érvényben levő határozatot hoztak az esti harangozás bevezetéséről.
Deáki – bencés templom
A román stílusú deáki bencés templom 1228-ban épült. Itt használták a Halotti beszédet tartalmazó Pray-kódexet, melyet azonban valószínűleg nem itt, hanem Boldván a boldvai bencés kolostorban írtak.
Vágsellye – várkastély
A vágsellyei várkastély török elleni végvár volt.
Ugyanakkor a jezsuiták magyarországi terjeszkedésében fontos helység. 1598-ban ugyanis a jezsuiták Znióváraljáról ide helyezték át papneveldéjüket. Ezt azonban a török fenyegetés miatt 1615-ben áttelepítették Nagyszombatba.
Nyitra – Vár
Nyitra történelme a messzi múltba nyúlik vissza. A nagymorva állam egyik fontos színhelye volt.
Később itt vakították meg a magyar állam alapításának korszakában Vazult.
Könyves Kálmán 1111-ben megalapította a nyitrai püspökséget. Később a nyitrai püspökök egyúttal nyitra vármegyei főispánokká is váltak, ami együtt járt a nyitrai vár uralásával – az 1663-1664. évi török félévet leszámítva.
Zobordarázs – kora árpádkori templom
A Nyitrához közel eső zobordarázsi Szent Mihály-kápolna Szlovákia egyik legrégebbi ma is álló kápolnája. 1100 körül készült. Maga a kis templom kevésbé tetszik nekem, annál inkább a kilátás a kápolnától. Még szebb ahogy az ember a Nyitra folyó középső vidékén halad. Már messziről látszik a vidék fölé emelkedő domb lapos tetején ülő archaikus templomocsával.
Felsőelefánt – Gyulay-Edelsheim-kastély
A nagyméretű kastélyba beépítették az Elefánthy Mihály által 1369-ben alapított pálos kolostort. Az utolsó tulajdonos Gyulay-Edelsheim családból származik, Horthy István kormányzóhelyettes özvegye.
Bossány – reneszánsz Bossányi-várkastély
A helységben két Bossányi-kastély van. A korábbi egy reneszánsz várkastély, amely a török elleni védelemben is szerepet játszott. A későbbi egy rokokó kastély, amely 1776-ban készült.
Brogyán – reneszánsz kastély
A brogyáni reneszánsz kastély és park nagyon szép és jó állapotban van. Ebben nyilván mai funkciója (Irodalmi múzeum) is szerepet játszik. A kastélyról érdekes megemlíteni, hogy a XIX. század közepi tulajdonosa felesége révén közeli rokona volt a nagy orosz költőnek, Puskinnak.
Appony – Apponyi-kastély
Szomorúak az Apponyi-családnak a középső Nyitra-völgyben épült kastélyának romjai. Lám, forgandó a világ ! Az Apponyiak az 1800-as években Magyarország legbefolyásosabb tagjai közé tartoztak. És most…
Nyitradivék – árpádkori templom
A nyitradivéki árpádkori templom későromán kéttornyos templom a XIII. század közepéről.
Bajmóc – vár
Lám, nálunk is van olyan várkastély mint a franciáknak például a Pierrefonds-i. A Pálffyak is így érezhettek és tettek is.
Privigye – Piarista templom
A Kazalanci Szent József által 1597-ben alapított piarista rend az ifjúság katolikus nevelésére fektette a fő súlyt. Magyarországon először a lengyel zálogban levő Podolinban telepedtek meg 1642-ben. A második hely Privigye volt (1660). A barokk stílusú erőteljes, de szép templomuk 1720-ban készült el.
Németpróna – templom
Középkori német betelepített város, amely sokáig – egészen az 1945-ös kitelepítésekig – megőrizte német lakosságát.
A németprónai katolikus templomot gótikus stílusban a XIV. században építették föl. 1560 és 1660 között a templom az evangélikusoké volt. 1715 körül átépítették. 1827-ben tűzvész pusztította. 1904 és 1907 között neogót stílusban helyreállították.
Vágújhely – gót-barokk templom
A vágújhelyi ágostonos prépostsági templom építtészetileg unikum. Ugyanis gót stílusú templom, ugyanakkor azonban az alaprajza nyolcszög alakú. A templomot a lengyel származású Stibor vajda alapította 1413-14-ben. A templom formája Nagy Károly aacheni palotakápolnájára vezethető vissza.
Beckó vára
Beckó vára már messziről uralja a Vág völgyét Trencsén és Galgócz között. Az ún. Vágvölgyi várak szép képviselője: ezek a várak még az ágyú előtti kor építményei. Magas tornyok, magas, de vékony falak, amelyek ágyútűzben órák alatt összeomolnak. Egyúttal azt is észre kell vennünk, hogy a IV. Bélával kezdődő nagy várépítészet eleinte főleg Északnyugat-Magyarországra koncentrálódott, azaz a támadásokat elsősorban Morvaországból vártuk.
Trencsén vára
A középkorban Magyarország nyugati irányban vívott legtöbbször háborút. Ezért is van, hogy a legtöbb vár, várrom Burgenlandban és a Vág völgye mentén található. A Vág völgyének középponti helye, központi vára a trencséni vár, melyet Csák Máté neve és Rákóczi Ferenc csatája tett híressé és melyet királyok sora bővített, szépített.
Vágbeszterce – várrom
A vágbesztercei vár a Vág menti várak sorába tartozik. A Podmaniczky rablólovagok egykori várát a labancok robbantották fel 1689-ben.
Érdekessége, hogy Mikszáth Beszterce ostromában ez a vár szerepel.
Szkalka – bencés kolostor
A Trencsénhez közeli szkalkai bencés kolostor egy sziklafal oldalához tapad. A kolostort Jakab nyitrai püspök alapította 1224-ben annál a sziklabarlangnál, ahol a hagyomány szerint Szent Benedek vértanú élt, akit rablók öltek meg.
Szulyói sziklák
A Vág völgyét kisérő Szulyói sziklák rendkivül változatos tájképi szépséget nyújtanak:
a Pieninek geológiai szirtövhöz tartoznak, amely kis szélességű félkörben húzódnak a Morvahatártól később Lengyelországon keresztül a Dunajec híres szikláiig.
Sziklamászás közben egyszercsak egy sziklákra kapaszkodó kis várromra akadunk, a szulyói várhoz (ehhez hasonló vár csak egy van még: a nem is olyan messze fekvő Oroszlánkő vára).
Csicsmány – népi festéses házak
Csicsmány különleges népművészetéről híres: fehér festett geometriai formák, növényi és állati motivumok a fekete borona faházak oldalán. Ez a népművészet nemcsak nagyon szép, hanem különleges. Ugyanis teljesen egyedülálló. A szomszéd helységekben sehol sem fordul elő. A népviseletük is ilyen egyedülálló. Ennek a különlegességnek oka ismeretlen. Talán a valamikor valahonnan idetelepültek leszármazottai őrzik ezt az egykori távoli származási helyük nyomát?
Oroszlánkő – várrom
A Fehér-Kárpátokban a morva határon épült Oroszlánkő vár egykor határvédő vár volt, mely időnként rablóvárrá süllyedt. Hozzá hasonló, merészen sziklára ültetett várat csak a közeli Szulyó váránál láttam.
Nagybiccse – Thurzó-várkastély
A korábbi gótikus nagybiccsei vízivárat Thurzó Ferenc 1571-73-ban átépíttette négy sarokbástyás reneszánsz várkastéllyá az olasz Giovanni Kiliannal. A kastély udvarán ugyancsak Kilian készítette a történelmi személyeket ábrázoló szép falfestményeket.
Zsolna – Főtér – Jezsuita templom
Az ellenreformációra emlékeztet az 1685-ben ide telepített jezsuiták temploma, amely a négyzet alapú főteret uralja.
Zsolna szép példája annak, hogy Szlovákia az utóbbi időben milyen szép sikereket ért el a műemlékvédelemben, régi városai feltámasztásában. Amilyen borzasztóak voltak a szovjeturalom idején épült óriási egyforma unalmas lakótelepek (csindzsákok – ahogy itt mondják), olyan szépek ezeknek a városoknak központjai. Milyen szép például Zsolna főtere is! Merészen mertek középkori külsővel mai épületeket is betoldani a foghíjas telkekre. (Ez nálunk is – például a budai Vár beépítésénél – nagy vita kérdése volt.)
Sztrecsény vára
A felvidéki Sztrecsény vára az úgynevezett legvadregényesebb várromok közé tartozik. A vár a XIII. században épült. Leghíresebb birtokosa Wesselényi Ferenc nádor volt, aki itt vette feleségül Bosnyák Zsófiát.
Úgy 35 éve, mikor először látogattam meg a várromot, meredek sziklaösvényen másztam fel a várba, mászás közben vagy a várfalakra kimászva pillantottunk alá a szédítő mélységbe, ahol a Vág folyik és a forgalmas országút kanyarodik. Ma már idegenforgalmi hellyé fejlődött Sztrecsény, amelyet idegenvezetővel járhatunk körbe.
Háromszlécs – kat. templom
A kerített háromszlécsi katolikus templomot 1326-1334-ben építették gótikus stílusban. Utólag különböző stílusban részben átépítették. A templomban két jelentős szárnyasoltár látható az 1510-1520-as évekből. A templomnak 1956-1961-ben felfedezett késő középkori freskói nagyon jelentősek.
Németlipcse – kat. templom
Németlipcse – középkori német bányász település – 1263-ban kapott városjogot IV. Bélától. Így Liptó legrégebbi városa.
A nagyméretű templom építését a XIII. század utolsó harmadában kezdték el és gótikus változatát 1554-ben fejezték be. Később reneszánsz, majd barokk változtatásokat végeztek el rajta, védőfalat is felhúztak.
Liptószentkereszt – artikuláris ev. templom
A liptószentkereszti artikuláris evangélikus templom lenyűgöző méretű. Nagyon szép lucosok övezte tisztáson található. Nem az eredeti helye ez, mert a Liptószentmiklós szomszédságában fekvő Palugyáról helyezték át ide, mielőtt mesterségesen felduzzasztották a Vág vizét.
Liptószentmiklós – Szent Miklós-templom
A liptószentmiklósi Szent Miklós templom 1280-ból származik. Gótikus szárnyasoltár is van a templomban.
A templom előtt az egyik szobor Nagy Lajos királyé, aki 1360-ban városi rangot adott a helységnek.
Okolicsány – Ferences kolostor és templom
A ma már Liptószentmiklós keleti részét képező Okolicsány nagyon szép gótikus ferences temploma 1480 és 1492 között készült Corvin János liptói hercegsége idején épült. A templomban Lőcsei Pál szobraira bukkanunk és az Okolicsányi család sírkápolnáját is felfedezhetjük.
Liptóújvár – várkastély
A liptóújvári várkastélyt először a XIV. században említették (1341, Ujwar). 1600-1603-ban egy reneszánsz kastéllyal kibővítették. A várat a kastély kivételével 1803-ban tűzvész pusztította el.
Liptószentiván – kerített templom és kaputorony
Liptószentiván a Szent-Ivány család lakóhelye volt. Még az 1930-as években a Szent-Ivány család vendégeiként a felvidéki magyar írók többször tartottak itt értekezletet Szentiváni Kúria néven.
Az 1327-ben elkészült gótikus templomban található a Szent-Ivány család kriptája is.
A helység termálvizeiről is nevezetes. Egykor méregkutaknak is nevezték őket, mert a termálforrás áztatta temetőben a holttestek alig indultak bomlásnak.
Mattyasócz – kerített templom
A mattyasóczi kerített templom az egyik kedvencem: szépsége, környezete, patinája, hangulata ragadott meg.
Szmrecsány – kat. templom
A szmrecsányi katolikus kerített templom egyhajós gótikus templom, amely a XIII. század utolsó harmadában épült. Fontos festmények gazdagítják. Az 1480-ból származó főoltár későgót szárnyasoltár, melynek alkotóját külön névvel illetik mint a Szmrecsányi oltár mesterét.
A kerített templom az egyik kedvencem. A templom mellett magyar nyelvű Szmrecsányi sírokat találunk.
Hibbe – kat. templom
Nagyon szép Hibbe központi tere: nagy szögletes szabad füves tér, melyet egyforma házak határolnak és középen egy nagyon szép kerített templom. (Engem az erdélyi Torockóra emlékeztet.)
A szép katolikus templom nagy meglepetéssel szolgál azoknak, akik felkeresik. Itt alussza ugyanis örök álmát nagy költőnk, Balassi Bálint, akit 1594-ben Esztergom ostroma közben egy ágyúgolyó ölt meg.
Turócszentmárton – Vármegyeház
Turócszentmárton a XIX. századig a szklabinyai váruradalom tartozéka volt, s így a XVI. századtól a Révayak birtokolták. 1746-ban azonban Turóc vármegye székhelye lett, s így ekkor felépült a vármegyeház is.
Necpál – második reneszánsz kastély
Az egykori Turóc vármegyében található Necpál különleges hely: több reneszánsz és barokk kastélya van, középkori román temploma freskóval.
A neves Justh család necpáli volt, például itt született Justh Gyula, az I. világháború előtt idők neves politikusa.
Itt nyugszik Petrőczy István, Thököly Imre tábornoka.
Innen származott el Hrúz Mária, Petőfi Sándor édesanyja és itt született az egyik aradi vértanú (Lahner György).
Turócdivék – Divéky-kastély
A turócdivéki reneszánsz Divéky-kastély arról nevezetes, hogy a Wesselényi-összeesküvés egyik színhelye volt: Wesselényi nádor és Zrínyi Péter 1666-ban itt találkozott.
Kis-Fátra
Ízelítő a Vágtól északra magasodó Kis-Fátra gerincéről. Május elején még mindenfelé bőven van hó.
Nagyfalu (Velicsna) – templom
Nagyfalu – az impozáns kerített templomával – valaha Árva vármegye központja volt.
Halványan bizonytalanul úgy emlékszem, hogy a templomot a 70-es évek elején még várkerítés zárta körbe, amelynek belsejében számtalan sír volt az egykori árvai nagyságokkal, például emlékszem egy Szmrecsányi Oroszlánra. Azóta sajnos a várkerítés eltűnt, a sírok is kisebb számban vannak, bár egy-kettő megmaradt.
Isztebne – artikuláris ev. templom
Az 1681. évi soproni országgyűlés csak kijelölt helyeken, az úgynevezett artikuláris helyeken engedélyezte a királyi Magyarországon a szabad vallásgyakorlatot.
Ilyen artikuláris hely volt Isztebne. Az artikuláris helyeken is azonban korlátozták a templom építését. Például csak fatemplomokat építhettek, de azokat is vasszög nélkül.
Felsőkubin – Kubinyi-család kastélya
A Kubinyi család kastélya a XVII. században épült és egy XV. századból származó templomot is magába foglal.
A kastély előtt áll a helységben született nagy szlovák költő Pavol Hviezdoslav (1849-1921) szobra, akinek eredeti családneve Országh és aki fiatal korában magyar verseket is írt.
Lestenye – artikuláris ev. templom
Lestenye Isztebne mellett a másik árvai artikuláris evangélikus templom. Az 1681. évi soproni országgyűlés engedélye alapján a lestenyei fatemplom 1686-ban épült.
A fatemplom melletti temetőben még találni egy-két magyar felíratú sírt.
Reviczky Gyula költő gyerekkorában itt Lestenyén élt.
Árva vára
Fenséges látványt nyújt az Árva folyó fölé magasodó nagy vár! Még a sztrecsényi sem ilyen pompás. Talán csak Szepes vára hasonlítható hozzá. Északról a sziklán ülő felső vár olyan látványt nyújt, hogy az ember várja, hogy a következő pillanatban ledől a vár. A várban bent órákig tart az idegenvezetés, miközben vagy százmétert lépcsőzhetünk fel-le.
A vártemplomban nyugszik közel négyszáz éve már Thurzó György, Magyarország egykori nádora az ország talán legszebb kora barokk kori sírjában.
Ne feledkezzünk meg a Thökölyekről sem! Állítólag Itt búcsúzott el apjától és menekült ki a császáriak ostromolta várból Thököly Imre, bár inkább a Rózsahegy fölötti Likavát említik.
Felsőlehota – Abaffy-kastély
A felsőlehotai reneszánsz kastélyt a XVII. században Abaffy János árvai várkapitány építtette.
Podbél – faházak
Az árva megyei Podbél központja a tót faházas falusi építkezés egyik legszebb és jó állapotban megmaradt példája. (Történelmi távlatokban és a népművészetben jogosnak érzem a magyar nyelvben az eredeti, nem pejorativ értelmű tót szavunk használatát a későbbi politikai eredetű szlovák szó helyett.)
Turdossin – fatemplom
Turdossin fakerítéssel körülvett temetőjét egy nagyon régi fatemplom teszi híressé. (A fatemplom itt, ahol már nem élnek ruszinok, katolikus.) A fatemplom későgót stílusban épült, árkádos és a XV. század második felében készült. Bent XVI. századi reneszánsz falfestményekkel büszkélkedhet.