14. út
Kolozsvár
A kolozsvári Szent Mihály templomot a XIV. század második felében kezdték építeni és körülbelül száz év múlva fejezték be. Az erdélyi fejedelemség idején unitárius templom, 1718-tól ismét katolikus. Sok történelmi esemény, például országgyűlések zajlottak le falai közt.
Kőrösfő
Kalotaszeg közepén található Körösfő – Korond mellett – a másik nagy idegenforgalmi árusító helye. A főutcán sorakozó butikok jelzik, hogy az átmenő forgalomra, turistákra építenek. És közben a ráépítések, átalakítások eltűntetik az eredeti kalotaszegi íves faoromzatokat. A kissé távolabb a helység fölé emelkedő kalotaszegi négy fiatornyos szép templomot pedig az átutazóknak hány százaléka keresi föl?
Magyarvalkó
A magyarvalkói református templom véleményem szerint a legszebb kalotaszegi templom. Sajnos, kelet felé haladva a főútról Körösfő után le kell térni – bár a szintén nagyszerű Magyargyerőmonostort is meglátogathatjuk ezen a letérőn.
Bonchida
A Kolozsvártól keletre nem messze fekvő Bonchidán építették fel a Bánffyak a maguk híres nagy kastélyát. A méretét, az elképzelést tekintve Erdély Fertődjének számít, a Bánffyak az Esterházyakkal szemben vették föl a kesztyűt, de a romos jelen (a kastély a II. világháborúban súlyosan megrongálódott) és a múlt is teljesen eltérő. Amig az Esterházyak egy döntéssel viszonylag rövid idő alatt építették föl a magyar Verszáliát, a bonchidai Bánffy-kastély több évszázados fejlődés eredménye. Az eredetileg sarokbástyás vár reneszánsz részletei itt-ott fellelhetők. Maguk a sarokbástyák is megmaradtak. A XVIII. században barokk kastély, a XIX. sz.-ban pedig neogót szárny épült.
A kastély utolsó Bánffy-tulajdonosa, gróf Bánffy Miklós neves író, az Erdélyi Helikon egyik megalapítója volt.
Cege
A czegei Wass-kastély vagy kúria szerényen ül a domboldalon. Meglehetősen leromlott állapot jellemzi, de legalább megvan és nemcsak bús düledékein lehet merengeni mint annyi más kastély vagy vár helyén, amelyek ötven vagy száz éve még élő épületek voltak gazdag belső berendezéssel, könyvtárral. Ilyen szempontból nagyon szomorú olvasmány például Biró József Erdélyi kastélyok című műve, amely a II. világháború előtt jelent meg. Sokan híszik azt, hogy Wass Albert itt született a Mezőség közepén ebben a kúriában. Valójában azonban a válaszúti Bánffy-kastélyban.
Szék
Szék a magyarság, a magyar népművészet egyik bástyája az erdélyi Mezőségben. Nagy szerepet játszott az 1970-es években a táncházi mozgalmak kialakulásában.
Széken azonban más kincseket is találhatunk. A képen látható gótikus református templom Szék nagy múltjára emlékeztet, amikor gazdag sóbányái révén a középkortól a XVIII. századig fontos város volt.
Torda
Torda országgyűléseiről, sóbányájáról és arról nevezetes, hogy 1568-ban itt iktatták törvénybe – a világon elsőként – a vallásszabadságot. A Fejedelmek háza a XVI. században épült: az átutazó vagy itt tartózkodó fejedelmek szálláshelyeként szolgált.
Tordai hasadék
A Tordai hasadék a Tordától délre vagy nyugatra tartó országutakról messziről látható óriási csorbulás, amely a néphít szerint a kunok elől menekülő Szent László imája következtében keletkezett.
Torockó
Torockó középkori bányásztelepülés a látványos Székelykő sziklás tömbje alatt. Hámorai a XIX. századig működtek. Torockó a szomszéd Torockószentgyörggyel együtt máig megőrízte magyarságát és unitárius vallását. Híres népviseletét már a helység múzeumában őrzik, de pár éve még tanúja voltam, hogy a helység közepén az asszonyok együtt mostak a vízmedencénél, ahogy láthatták szüleiktől a nemzedékek évszázadokon át.
Bánffyhunyad
Bánffyhunyad, Kalotaszeg egykori magyar központja manapság vegyes benyomást kelt. Rendetlenül épült kis lakótelepi házak, vakolatlan épületek, nyugati irányból jövet óriási bádogcsodatetős befejezetlen cigány paloták. (Mintha az indiai őseredet mélytudata került volna a felszínre.)
Számomra a fix pont a ref. templom: az egyik legszebb kalotaszegi ref. templom (ez pedig nem kis dolog !). Az egyik legszebb, de nem a legtipikusabb. Nem is lehetne, hiszen több külön részből alakult ki a középkor óta a mai templom.
Kide
Kide az észak-erdélyi szórvány magyarság egyik élőhelye. A kolozsborsai országútról letérve pár kilométernyi makadámút után érjük el. Kövekkel meglepően szépen és egyenletesen kirakott kerítésekkel fogad. A kidei tájház talán a legarchaikusabb jellegű falusi ház, melyet valaha is láttam és melynek létrehozását a falu neves szülöttje, Kovács András filmrendező (Nehéz emberek, Hideg napok) kezdeményezte.
Nyírő József erdélyi író 1915 és 1919 között élt Kidén plébánosként. A szórvány magyarság helyzetéről és életéről szerzett tapasztalatait írta meg Néma küzdelem című művében.
Alsótök
Az erdélyi Mezőség és szomszédsága, így az egykori Doboka vármegye környéke az egyik legfájdalmasabb körzete a szórvány magyarságnak. Szinte minden faluban van magyar templom – zömében református és bizony sok esetben romos. Eltűnt templomtorony, bedőlt tető, megroggyant falak fogadják a látogatót.
Alsótök még az élőbbek közé tartozik, de itt is jogos a kérdés, meddig …
Révkolostor
Nagy István (Stefan cel Mare) moldvai fejedelem a Mátyás királytól kapott hűbéri területen a Szamos közelében ortodox templomot építtetett. Érdekes megfigyelni a beépített gótikus elemeket.
Beszterce
Amikor először álltam szemközt a nagy evangélikus templommal, a méretei teljesen lenyűgöztek. Különösen a hatalmas tetőzet. Vajon hány cserepet raktak fel rá, és hány mázsát nyomhat? Hogyhogy nem omlik össze ez a félelmetes tömeg?
Borgói-hágó
A Borgói-hágó Erdélyt és Bukovina déli részét köti össze a Borgói-havasok és a tőle délre magasodó Kelemen-havasok között.
Szászrégen
A szászokat a magyar királyok a XII. században telepítették le ide (is a gyepük megszüntetése után). Miután Szászrégent Torda vármegyébe tagolták, lakossága vegyest szásszá és magyarrá vált. (Ma is lakosainak közel harmada magyar, míg a szászokat 1944-ben evakuálták és így ma már szászok nem élnek a városban.) Szászrégen történelmében sokat szenvedett. Utoljára 1848. november 2-án székely hadak gyújtották fel. A középkori gót stílusú evangélikus templom többször elpusztult, de többször újjáépítették.
Szásztörpény
Szásztörpény valaha a besztercei kerület negyedik legnagyobb városa volt, amely hagymatermesztéséről volt nevezetes. Ma pedig hosszasan döcögünk makadám úton elhagyatott dimbes-dombos fátlan környéken, míg bejutunk egy ágról szakadt kis faluba, amely fölött azonban a dombon egy tekintélyes templom ül. A templom mellett bástyaszerű torony, a templom pedig – ha jól emlékszem – nem evangélikus már, hanem görögkeleti.
Ádámos
Ádámos szép templomához valószinűleg köze van az Erdélybe telepített szászoknak.
Kazettamennyezete az 1600-as évek elején készült. Ma már a budapesti Nemzeti Galériában látható.
Küküllővár
A Küküllővár a középkorban mocsárvár volt és egyúttal Küküllő vármegye székhelye. Mátyás király hűbér birtokként Ştefan cel Mare moldvai fejedelemnek adományozta. (Talán ezért is van a várnak – egyébként a mocsárvárra utalva – külön román neve: Cetatea-de-Baltă.) A várat négy sarokbástyás mai formájára – ami a Loire menti francia kastélyokra emlékeztet – Bethlen István alakíttatta át a XVI. század végén.
Gyulafehérvár
A gyulafehérvári dóm, Erdély katolikus püspökének székesegyháza (ma már érsekség) a magyar művészettörténet egyik csúcsa (román, gót épület, a déli kapu román szobrai, a reneszánsz Lászai-kápolna). Kevés helyen maradt meg ennyi nevezetes sír, bár itt is széttördelt, helyreállított szarkofág alakban: Hunyadi János, Izabella királyné, János Zsigmond, Fráter György, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György.
Magyarigen
Magyarigen a XIX. századig gazdag magyar település volt Gyulafehérvár közelében. Itt volt református lelkész a XVIII. század nagy irodalmárja, Bod Péter. (Sírja a templomkertben van.) A XVIII. században itt építették fel Erdély egyik legszebb barokk templomát. Református templomként ebben a stílusban páratlan. Aztán 1848/49-ben a borzalmak (a magyar áldozatok emlékművét a kis katolikus templom kertjében találjuk) – és ma már alig él magyar Magyarigenben.)
Alvinc
Az alvinci romok – melyek egy-két évtizede még nem is voltak romok ! – őrzik Fráter György emlékét. A nagy reálpolitikust itt gyilkoltatta meg Habsburg Ferdinánd tábornoka, Castaldo 1551. végén, és itt maradt temetetlen a bíboros holtteste hetekig. És vajon hányan tudják azt, hogy a magyar irodalom egyik nagy és sokat vitatott alakja, Kemény Zsigmond itt született 1814-ben. A kastély akkor a Kemény-család tulajdonában állt.
Marosillye
Bethlen Gábor apja várában, Marosillyén született 1580-ban.
A vár már eltűnt, megmaradt viszont – a forgalmas országút mellett – egy kis reneszánsz épület rajta egy táblával, amely tudatja velünk, hogy a nagy fejedelem itt született. Mikor ott jártunk, a kis épületet egy csúnya gazos közepén találtuk. Szerencsére nemrég azt hallottuk, hogy a jogosan híressé vált ferences barát, Böjthe Csaba – a közeli Déváról – megpróbálja megmenteni Bethlen Gábor szülőházát.
Nagyenyed
Nagyenyedre a XIII. században a magyar király szászokat telepített. A vár akkor épült. Később a város – nem tartozva a szász autonómiába – elmagyarosodott, és miután 1662-ben a Bethlen-kollégium Gyulafehérvárról ide menekült, az erdélyi magyar művelődés egyik központjává vált.
Balázsfalva
Balázsfalváról az Apafi-kastélyt nézve sok mindenre gondol az ember. A fejedelemség vége felé, Apafi Mihály idejében, az 1660-70-es években Balázsfalva mondhatni a magyar Erdély fővárosa volt. Aztán az unitus után, azaz a görögkatolikus egyház létrejötte után a Habsburgok a görögkatolikusság erdélyi központjának jelölték ki. Román egyházi, szellemi, oktatási, központtá fejlődött. 1848-ban pedig már román politikai központ is.
Radnót
A radnóti Rákóczi-kastély egy korábbi erődítmény helyére épült, amelyet 1483-ban említenek először. Mai alakját II. Rákóczi György idején nyerte el, aki 1650 körül a velencei Agostino Serenával építtette át.