17. út
Ungvár
A mai ungvári vár elődje a tatárjárás után épült királyi vár volt. (Anonymus leirása szerint korábban egy szláv vár is volt itt.) Az ungvári vár 1317-től 1684-ig a Drugethek birtokában volt. (A család utolsó férfi sarját, Drugeth Zsigmondot Thököly 1684-ben Kassán lefejeztette.) A Drugethek után Bercsényi lett a vár birtokosa, majd később az ungvári görögkatolikus püspökség. A várat 1598-ban a kor szintjén modernizálták.
Gerény
A középkori gerényi körtemplom az egyik legszebb középkori freskóegyüttest őrzi.
Nevicke
Nevicke várát Aba Amadé építtette a XIII. század végén. Károly Róbert az Amadé-fiúk leverése után Drugeth Fülöpnek adományozta. Később Bercsényi birtokolta, és így 1711 után a vár visszakerült a koronához.
Vereckei hágó (839 m)
A Vereckei hágó a magyarok bejövetelének, a honfoglalás nyitányának színtere. Mindenkinek a Feszty-körkép jut eszébe. 2008. tavasza óta áll az emlékmű. Így a hágó lerobbant környezetének kezdeti rossz hatása, egy kilométerrel odébb, az emlékműnél, elmosódik.
Szolyva
Szolyva a Latorca völgyében fekszik – félúton Munkács és a Vereckei-szoros között. Emlékművet állították az 1944-es és utáni „malenkij robotos” áldozatoknak.
Fülöpháza
Szép görögkatolikus ruszin fatemplom.
Padóc
A padóczi görögkatolikus fatemplom 1785-ben épült. (Kár, hogy Kárpátalján nagyon terjed a fatemplomok bádogos beborítása. Érthető a védelem, de esztétikailag nem a legszerencsésebb.)
Szinevéri-tó
A Szinevéri-tó Kárpátalja egyik idegenforgalmi nevezetessége.
Beregvár
A szatmári béke – 1711 – után Rákóczi Ferenc beregi birtokait a német Schönborn család kapta meg.
Ők építtették föl az eklektikus beregvári kastélyt.
Beregszentmiklós
A beregszentmiklósi Rákóczi-kastély elhanyagoltabb állapotban is érezteti reneszánsz örökségét.
Munkács
Munkácson a leghíresebb a Munkácsi vár. Épen maradt meg, Zrínyi Ilona hősies védelme a dicsőség glóriájával vonja be, bár többen szenvedtek itt fogságot.
Például Kazinczy Ferenc.
Itt született a nagy festő Munkácsy Mihály, aki felvette szülővárosa nevét.
Csetfalva
Az egyik legszebb fakazettás festett mennyezet a csetfalvai református templomban látható.
Beregszász
A beregszászi küzépkori templom – különösen a szentélyben – megőrízte gótikus eredetét.
Tiszaújlak
A tiszaújlaki Rákóczi-emlékoszlop Rákóczi Ferenc első nagyobb katonai sikerére emlékeztet, amikor 1703 július 14-én sikerült megfutamítania a tiszai átkelőt tőle védő katonaságot.
Tiszabökény
A tiszabökényi gótikus református templom a XIII. vagy a XIV. században épült.
Nagyszőlős
A Perényiek 1399-ben kapták adományként Nagyszőlőst, melyet évszázadokon keresztül birtokoltak. A mai – már kissé megroggyant – kastélyt várbástyás elődjéből a XVIII. században építtették át. A kastély tulajdonosa volt az a báró Perényi Zsigmond, akit 1849. október 24-én kivégeztek a Függetlenségi Nyilatkozat aláírásáért.
Királyháza
Komjáti Benedek itt fordította le 1532-ben Szent Pál leveleit – a Perényiek védelme és támogatása mellett.
Huszt
Huszt vára, amely az Erdélyi fejedelemség fontos végvára volt ma már rom – ahogy ezt már Kölcsey megírta a magyar irodalom egyik legismertebb versében.
Visk
Visk a középkorban fontos város volt – Técső, Huszt és Máramarossziget mellett – a Tisza felső folyása vidékén. Ebből maradt meg a már falusias Visk szép református temploma és magyar lakossága.
Rahó
Szép a két Tisza összefolyása és megható is, hiszen itt születik meg igazán a mi Tiszánk – csak amikor ott voltunk, ne rángattak volna annyira a kis sötét bőrű gyerekek, hogy adjunk nekik kopejkát. És a Tisza mellett az a lerobbant ipartelep ! (De ez már néhány évvel ezelőtt volt …)
Kőrösmező
Kirándulásaim során több helyen találkoztam a magyar honvédség szép faépületeivel, melyeket az 1940-es évek elején állítottak fel. Ezek egyike a kőrösmezei, amelyik a Fekete-Tisza és a Tatárhágó felől érkező Lazescsina nevű folyócska összefolyásánál épült.
Máramarossziget
Máramaros az egyik legnagyobb vármegye volt, amely Trianon óta körülbelül fele-fele arányban megosztódik Románia és Ukrajna (illetve akkor még Csehszlovákia) között. Ennek a valamikor volt nagy kiterjedésű vármegyének központja volt a képen látható máramarosszigeti vármegyeháza.
Jód
A legrégebbi máramarosi román fatemplom a jódi. A XIV. század második felében készülhetett. Akkor, amikor a környező Máramarosból kivonuló Dragos és Bogdán vajda magyar királyi hűbérként létrehozták a moldvai fejedelemséget.
A fatemplomot körülvevő öreg temető is felejthetetlen. Megható érzés, hogy ebben a talán legszebb és típikusan román temetőben is találunk magyar feliratú sírokat.
Nagybánya
A nagybányai református templom jellegzetes sisaktornya közismert – már azoknak, akik szeretik és ismerik a Nagybányai művésztelep munkásságát.
Felsőbánya
A középkori eredetű bányászvárosnak gazdag múltjához képest szerény a jelene.
Tersánszky J. Jenő művének, a Kakukk Marci kalandjainak színtere a város környéke.
A Főtér még őrzi a magyar múlt emlékeit: a nagy katolikus templom, a református templom és a képen látható rokokó jellegű Városháza.
Aranyosmeggyes
Aranyosmeggyesen a Lónyay-várkastély az alvincihoz hasonlóan nyomasztó érzéseket vált ki. Mindkettő reneszánsz épület volt, mindkettő szerepelt az építészetiszakkönyvekben, útleírásokban és mindkettő az utóbbi évtizedekben pusztult el. Az átfutó világháború kezdte el a pusztítást, majd a gazdátlanság és közöny folytatta a romlást. Sok hasonló esetet lehet felsorolni, például a csákigorbói Haller-kastélyt vagy az 1989. után széthordott kisbúni Bethlen-kastélyt. Erdély és Partium áll az élen e pusztulásban, de egyáltalán nem csak itt történt ilyen sok kár ! Felvidéken az apponyi kastély vagy hirtelenjében a serkei Lórántffy. De ne felejtkezzünk el az eltűnt tápiószentmártoni Kubinyi-Blaskovich-kastélyról, az alcsúti Habsburgról és még sorolhatnánk hosszan a sort… E téren is sokat vesztettünk!
Kismajtény
A Nagykároly és Szatmárnémeti között félúton fekvő Kismajtény a magyar történelem egyik gyászos napjára, az 1711. évi kuruc fegyverletételre emlékeztet. A méltatlanul eldugott emlékművet – a kismajtényi vasútállomás mellett – elég nehéz megtalálni. De létezik, tehát keressük. Szatmárnémeti felé haladva a falu közepén balra kell letérnünk az országútról.
Szatmárnémeti
- Ferenc király 1804-ben az egri püspökségből kihasított két új püspökséget (Kassa, Szatmárnémeti), két másik püspökséget (Szepesi, Rozsnyó) pedig hozzá adva az eredeti egri püspökséghez létrehozta az egri érsekséget. Ekkor vált tehát az 1786-97-ben épült szatmárnémeti katolikus templom székesegyházzá.
Nagykároly
Mai formájában a nagykárolyi Károlyi-kastély eklektikus neogót kastély. Ez a XIX. századi nagy átalakítás eredménye, melyet a Károlyiak végeztek az eredetileg 1482-ben épült várkastélyukon.