19. út
Mátraháza – pagoda üdülő
A mátraházai üdülő 1927-30-ban épült. Tervezője a XX. század első felének egyik vezető magyar építésze, Medgyasszay István. Az üdülő pagoda jellege Medgyasszay keleti korszakának terméke. Az épületeket díszítő színes falfestmények mint az itteni bejárat feletti falfestmény viszont egységesen jellemzi Medgyasszay egész életművé
Parádfürdő – Károlyi-kastély
Parádfürdőn a Károlyi-kastély földszintes szárnyát 1872-ben Ybl Miklós tervezte. Neoreneszánsz emeletes részei 1885-ből származnak.
Recsk – haláltábor
Az ötevenes évek elején Recsken volt a magyar haláltábor.
A kép nem adja vissza a barakk, a tábor hangulatát. Meg kell látogatni, el kell olvasni a recski történeteket, például a költő Faludy György emlékiratát.
Pétervására – kat. templom
A pétervásárai katolikus templom, melyet gróf Keglevich Károly Povolni Ferenc egri kőművesmesterrel építtetett 1812-17-ben, romantikus gótikus stílusa miatt nemcsak Magyarországon, hanem Európában is különleges építmény volt a maga korában. Magyarországon valószínűleg az első romantikus épület.
Bélapátfalva – cisztercita apátság
Egyedüli megmaradt eredeti cisztercita kolostor. A kolostor felett emelkedő Bélkőt csúfító kőbányászat ugyan rontott a kolostor természeti környezetén, de mióta beszüntették a bányászatot, ismét szépül a környék. Csak azt nem értjük, hogy lehetett a régi templomhoz egy a képen látotthoz hasonló melléképületet építeni?
Újmassa – őskohó
A würzburgi születésű Fassola Henrik 1758-ban költözött Egerbe, ahol gyönyörű kovácsoltvas kapuival méltán híressé vált. Ő indította el a Bükkben és a Mátrában az ércbányákat. Fia, Fassola Frigyes 1800 és 1817 között igazgatta a diósgyőri vasgyárat és ő kezdte el üzemeltetni ekkor az újmassai vasolvasztó kohót.
Diósgyőr – vár
A diósgyőri vár négy nagy saroktornyos vár, melyet a XIII. század második felében Ernye bán kezdett építeni. A kiskirályok legyőzésének időszakában, Károly Róbert király elfoglalta 1316-ban. Nagy Lajos idejében fontos királyi központ, különösen kettős királysága idején Buda és Krakkó közt. 1424 és 1526 között a diósgyőri vár, amely reprezentatív várkastéllyá is fejlődött, a mindenkori magyar királynőé.
A török időkben fontos végvár, amelyet a török sohasem foglalt el.
A vár pusztulását a kuruc kor hozta el: 1678-ban Kállay Nagy András kurucai rombolták le.
Giovanni Dalmata „Diósgyőri Madonna” reneszánsz domborművének maradéka ma a Magyar Nemzeti Galériában látható.
Miskolc, Nemzeti Színház
A jelenlegi miskolci színház 1847 és 1857 között épült. Elődje volt az ország első magyar kőszínháza (épült 1819-23-ban), amely azonban az 1840-es években leégett.
Sajószentpéter – ref. templom
A sajószentpéteri református templom nagyméretű gótikus templom a XIV-XV. századból.
Boldva
A román stílusú bencés apátság 1175-1180 körül épült. Nem sokkal elkészülte után, a század végén valószinűleg itt írták a Pray-kódexet, amely tartalmazza anevezetes Halotti beszédet.
Rudabánya – ref. templom
Rudabánya középkori bányászváros volt, melynek templomát a XIV. században építették. A török támadások során romossá vált templomot 1664 és 1666 között úgy állították helyre, hogy az egykori szentélyt egyenes fallal leválasztották a hajóról – a református liturgiának is megfelelően, amely szerint nincs szükség szentélyre és a prédikátornak a középpontban kell állnia.
Zubogy – ref. templom
Ma úgy tudjuk, Zubogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozik, pedig mindig is gömöri falu volt. Némely megmaradt parasztház jellege is felvidéki már.
A XV. századi református templom külseje, de belseje is a legszebbek közé tartozik.
Aggtelek
Az Aggteleki cseppkőbarlang Magyarországnak Hortobágy és a Balaton mellett legnevezetesebb természeti látványossága.
Tornaszentandrás – kat. templom
Tornaszentandrás román stílusú katolikus temploma a XIII. század elején épült. Ikerszentélye rendkivül érdekes és egyedülálló. Ehhez hasonlókat a dél-tiroli Meránban lehet találni. Az építés ideje és a merániaknak a Gertrudis királyné ismert országlása egy időre esik. Talán itt lehet keresni a magyarázatot a tornaszentandrási ikerszentélyre.
Szendrő – ref. templom
A szendrői református templom különlegesség: harangtornyát a középkori eredetű vár egyik bástyájából alakították ki.
Vizsoly – Vizsolyi Biblia
A vizsolyi református templom szép, épen megmaradt középkori templom neves freskókkal (köztük Szent László-freskósorozat is). Vizsolyban nyomtatták 1590-ben a Károli-Bibliát, amelyet Vizsolyi Bibliának is neveznek. Egy példányát, az éppen a vizsolyi templomban őrzöttet, barbár kezek ellopták.
Rimaszombat – Főtér – ref. templom
Rimaszombat volt valaha a Gömör (és Kis-Hont) vármegye központja.
Derencsény – ev. templom
Derencsény egy számomra emlékezetes felvidéki szlovák falu, nem messze Rimaszombattól, attól északra. A völgyek közt bújik meg. A falu tele van tót népművészetre utaló fafaragásokkal. (Még a buszmegállóban is.) A falu fölött egy kis kerített evangélikus templom; emléktábla jelzi egy népmeséket gyűjtő lelkésze emlékét.
1494-ben volt a horvát nemesség Mohácsa Udbinánál a karsztos hegyvidéken. Akkor a horvát-magyar sereg vezére Derencsényi horvát bán volt. Vajon volt-e köze ehhez a faluhoz?
Csetnek – ev. templom
A csetneki templomk nemcsak kívülről nagyon szép gótikus középkori templom, hanem belseje az egyik legnagyobb, legszebb, legépebben megmaradt falfestészeti remekmű.
A templomban több Bebek alussza szép sírjában örök álmát. Ők e környék nagyúrai voltak a XVI. század utolsó harmadáig, amikor a család kihalt.
Csetneken született a magyar festészet egyik nagy alakja, Madarász Viktor.
Dobsinai jégbarlang
A Dobsinai jégbarlangot 1870-ben négy dobsinai személy (Ruffinyi Jenő, dr. Fehér Nándor, Láng Gusztáv és Méga Endre) kutatta át. Rövidesen feltárták a barlangot, majd meg is nyították a látogatók előtt. 1886-ban már be is vezették a villanyvilágítást – a világon a legelsők közt hasznosították a villanyt az idegenforgalomban.
Olaszpatak (vagy Oláhpatak) – Andrássy-kúria (Andrássy Gyula szülőhelye)
Olaszpatak a Sajó felső folyása völgyében, Rozsnyó és Dobsina közt félúton fekszik.
Az Andrássy-kúriát, ahol gróf Andrássy Gyula miniszterelnök született 1823-ban az országút mellett találjuk.
Betlér – Andrássy-kastély
Az Andrássyak 1880-as években kialakított eklektikus kastélya jó állapotban maradt meg. Ritkaság, hogy parkja, belső berendezései, butorzata is.
Idegenforgalmi sztár kastély.
Rozsnyó – Főtér – Diák-templom
A Rozsnyó főterén középen álló Diák-templomot 1650-ben építtette Lippay György esztergomi érsek a jezsuiták részére a város költségén – büntetésül a polgárok protestáns hite miatt.
Rozsnyót Mária Terézia 1776-ban püspöki székhelységre emelte, de nem a Diák-templom, hanem a középkori bányásztemplom vált a püspöki székesegyházzá.
Krasznahorka – vár
Az épen megmaradt és a XIV. század elején épült várat majdnem mindvégig két történelmi család uralta. Eleinte a XVI. század derekáig a Bebekek, majd 1585-től az Andrássy család.
A várban ma szépen összeállított múzeumot rendeztek be.
A várnak a magyar közgondolkozásban érezhető népszerűségéhez bizonyára a „Krasznahorka büszke vára” című dal, a kuruc érzelemvilág és Jókai regénye, „A lőcsei fehérasszony” is hozzájárult.
2011 körül felelőtlenül felgyújtották a vár tetőzetét, amely óriási károkat okozott.
Torna vára autóról
A Kassa és a Rozsnyó közti országút egyik nevezetessége a messziről jól látható kúpon magasban ülő várrom. A tatárjárás után épült várat a császári katonaság robbantotta föl 1685-ben Thököly Imre bukása után.
Szádelő
A Torna vár melletti, már távolról jól látható hatalmas szádelői szakadék az erdélyi Tordai Hasadék felvidéki párja.
Szepsi – kat. templom
Szepsit a XII. században a magyar királyok által behívott német telepesek alapították.
A nagy és szép gótikus templom a XV. században épült.
1253-ban Zekeresnek nevezték, mert királyi szekeresek éltek itt. Később a tatárok elől a Szepességbe menekült, majd később hazatérő lakókat hívták szepsieknek (szepesieknek).
Jászó – premontreiek
Jászó volt a premontreiek egyik magyarországi központja.
A ma is álló nagyon szép barokk épületegyüttes 1740 és 1766 között épült. Tervezője a jelentős bécsi építész, Anton Pilgram volt, akit a szentgotthárdi ciszterci templom tervezőjeként is ismerünk. Más nagyon neves művészek is dolgoztak itt: a szobrász Krauss (az egri jezsuita templom szobrásza) és a festő Kracker (még Eger és Aszód).
Csécs – ref. templom – belső freskók
A református temploma 1290-1300. körül épült. Belső részének elég nagy részét a reformáció alatt lefestett, utólag felfedezett freskók borítják.
(Mikor ott jártunk, érdeklődtünk, van-e a falunak köze a csécsi szalonnához. Nem tudtak azonban válaszolni.)
Abaújszina – ref. templom
A középkori eredetű református templom kapuzatának szobrai nevezetesek. Feltételezések szerint a koronás fej IV. Béla királyunkat ábrázolja.
Kassa – Dóm – külső nyugatról
A XIII. században elkezdett és Árpádházi Szent Erzsébetnek szentelt plébániatemplom 1804 óta püspöki székesegyház, azaz dóm. A kassai dóm a magyarországi művészettörténet késő középkori szakaszának egyik központi helye tekintve az épületet, a kapuzatokat és azok szobrait, a templombelsőt, az 1474 és 1477 között készült Szent Erzsébet szárnyasoltárt, a királyi lépcsőt és még sok más művet.
A kassai dóm Rákóczi-kriptájában nyugossza örök álmát a nagyságos fejedelem.
Márai Sándor Kassa szülötte.
Igló – Plébániatemplom
Az iglói gótikus plébániatemplomot 1380-ban kezdték építeni. Tornya az 1849. évi szabadságharc során súlyosan károsodott, ezért 1892-93-ban újjáépítették. Így a 87 méter magas torony ma Szlovákia legmagasabb templomtornya.
A középkori déli kapu szobrai figyelemreméltóak. Hasonlóképpen a templom belseje, ahol még Lőcsei Páltól is lehet látni szoborcsoportot.
Márkusfalva – Máriássy-kastély
A Máriássyak négy saroktornyos reneszánsz kastélya 1643-ban készült el, majd 1773-ban átalakították.
Lőcse – Városháza
Lőcsén a középkori városháza 1550-ben leégett. 1615-ben árkádos földszinttel újjáépítették. A városháza mai formáját 1893-95-ben nyerte el Schulek Frigyes munkássága nyomán.
Hernád-áttörés
A Hernád-folyó felső szakaszán vadregényes, zuhatagos gyors folyású folyócska, mely magas sziklák, sűrű erdők között kanyarog.
Szlovák Paradicsom néven idegenforgalmi nevezetesség.
Káposztafalva – plébániatemplom
Káposztafalva középkori német telepítésű falu, mely a szepesi privilégiumok eltörlése után elszlovákosodott. Katolikus temploma a XIII. század közepe óta áll.
Különösen értékes a szárnyasoltára, amely 1510 és 1520 között készült Lőcsei Pál műhelyében.
Bethlenfalva – Thurzó-kastély
Bethlenfalva a Szepesség nyugati szélén helyezkedik el a főútaktól kissé távolabb. Pedig itt található az északi reneszánsz egyik gyöngyszeme, a kis Thurzó-kastély. Sajnos, az utóbbi időben már nem lehet megközelíteni, mert magas kerítést húztak az épület köré. Így nem lehet jó felvételt készíteni a kis kastélyról. Némi vigasz a pompás pártázat. Ugyanakkor döbbenetes, hogy lehetett azt a csövet a falba bevezetni!
Csütörtökhely – Szt. László-templom és Zápolyai-kápolna
A helység különböző neveinek első említése érdekes:
1263 Villa Sancti Ladislai,
1344 Zenthlazzlou, 1479 Chetherthekhel,
1502 Donners Marckt, 1773 Stwertek,
1927 Spišský Štvrtok. A Szent László-templom
1263-ban készült el.
A templomhoz egy gótikus drágakő, a Szapolyaiak családi sírkápolnája illeszkedik, melyet Szapolyai István építtetett 1473-ban. A kápolna terveit a művészettörténészek szerint Hans Puchsbaum, a bécsi Szent István-dóm építésze készítette, akire a világhíres párizsi Sainte Chapelle, a francia királyok kápolnája hatott.
Szepeshely (vagy Káptalanhely)
Szepeshely, másnéven Káptalanhely vagy Szepeskáptalan egyetlen utcányi, fallal körülvett apró önálló város volt. A XIII. századtól a szepesi prépostság, 1776-tól a szepesi püspökség székhelye.
Szepesvár
Szepesvár Szepes vármegye központja volt. Az évszázadok során többnyire királyi vár volt, de 1638-tól 1945-ig a szepesi főispánsággal együtt a Csákyak kezébe került. A meglepően nagy kiterjedésű és látványos várat 1780-ban tűzvész pusztította el. 1993-tól a világörökség része.
Szepesgörgő – Görgey-Csáky-kastély
Bár a kastély mai képét a későbbi tulajdonosok, a Csákyak alakították inkább ki, mégis a korábbi Görgeyek jutnak eszünkbe – különösen azoknak, akik olvasták Mikszáth Fekete városát.
Poprád – plébániatemplom – harangtorony
A poprádi plébániatemplom a XIII. században épült korai gót stílusban. A XV. századi átépítése eredményeképpen egyike lett a 17 úgynevezett kéthajós szepességi templomnak. A templom belsejében a XV. század második feléből származó falfestmények találhatók, melyeket 1877-ben átfestettek. Érdekes vitakérdés, hogy a falfestményeken látható hegyek a felvidéki hegyek első ábrázolásai-e vagy csak 1877-ben kerültek a képekre.
Késmárk – Thököly-vár – udvar
A késmárki Thököly-vár elődje már a XII. század végén megépült.
A névadó Thököly Sebestyén marhakereskedőként gazdagodott meg. A várat pénzen vette meg 1579-ben. Ő, majd a családja alakíttatta át pompás reneszánsz várkastéllyá.
Kakaslomnic – Szt. Katalin-templom sekrestye – Szt. László-freskó
A nagyalakos, legrealistábban festett Szent László-freskó a Tátra lábánál a kakaslomnici Szent Katalin templom sekrestyéjéban látható. (Számomra rejtélyes, miért ott. Csak az lehet a magyarázat, hogy az első eredeti templomocskából lett sekrestye.)
A Szent László-freskók helyeinek földrajzi elhelyezkedése nagy ívben húzódik a történelmi Magyarországban: Székelyföldtől a Tátráig, Gömörtől, Nógrádtól a Muravidéken, a mai Szlovéniában fekvő Bántornyiig. A Szent László-freskóknak ez az íve jól jelzi a középkori Magyarország kulturális egységét.
Podolin – plébániatemplom és harangtorony
Podolin egyike a lengyeleknek elzálogosított szepességi városoknak.
A szép pártázatos harangtorony 1659-ben épült szép szepességi reneszánsz stílusban. Ez a stílus valószínűleg Toscanából Lengyelországon keresztül érkezett a Felvidékre.
Ólubló – Vár
Ólublót IV. Béla építtette a tatárjárás után. Miután Zsigmond a XV. század elején elzálogosította a 16 szepesi várost, a lengyel kormányzó sztaroszták 1772-ig innen irányították a zálogbirtokokat.
Vörös Kolostor
Fent, messze északon, a Dunajec partján épült a XIV. századbana karthausiak számára egy kolostor, a Vörös Kolostor. A karthausiakat később egy hasonlóan szigorú remete rend, a kamalduliak váltották.
Sehol máshol nem éreztem olyan XVI-XVII. századi hangulatot, tökéletes csendet és nyugalmat mint a Vörös Kolostor elhagyatott kavicsos udvarait járva.
Eperjes – Főtér – Szent Mihály templom
Az eperjesi Szent Miklós-templom háromhajós, késő gótikus csarnoktemplom. A XIV. századtól 1515-ig épült. Tornyát 1903-ban újították fel Schulek Frigyes tervei szerint. A templom belsejében gazdag és értékes késő gót, barokk mesterművek sorakoznak.
Eperjes neve magyar eredetű. 1247-ben már Epuryes (a német neve is Eperies). A hivatalos szlovák név, Prešov csak 1773-ban jelenik meg először Pressow formában.
Hervartó – kat. fatemplom
Fatemplomok között ritka a katolikus. A hervartói e mellett még a legrégebbiek közé tartozik: 1500 körül építették. Értékes a templom berendezése is, nevezetesek a fatemplom belső falfestményei.
Trócsány – fatemplom
A trócsányi görögkatolikus fatemplom 1739-ben épült. (Nagyon tetszett.)
Hunkóc – fatemplom
A lengyel határ mellett az egykori Sáros és Zemplén vármegye északi részén számos görögkatolikus fatemplomot találunk – jelezve, hogy ruszin lakosság nem csak Kárpátalján él. Ezek a szép, de a sok esőtől már megfeketedett fatemplomok zömmel a XVIII. században épültek. Így a hunkóci is.
Alsókomárnok
Hangulatos nyírfák közt jutunk fel a szép fatemplomhoz.
Felvidéknek ez a környéke – közel a szlovák – lengyel határhoz – számos mutatós fatemplommal dicsekedhet.
A görögkatolikus fatemplomok jelzik a ruszin lakosságot.
Számunkra külön érdekesség és az egykor idáig nyúló Magyarországra utal az alsókomárnoki fatemplom mellett található magyar sír.