20. túra

20. túra

Gödöllő – Grassalkovich-kastély

A szép és nagyméretű gödöllői Grassalkovich-kastélyt Mária Terézia bizalmasa, Grassalkovich Antal gróf építtette 1735 és 1759 között. Tervezője Mayerhoffer András volt. A kastély nemcsak a történelemben játszott szerepet, hanem középrizalitja, U-alakú alaprajza sok kastélynak  szolgált példaképül. Mondják ezt a stílust Grassalkovich-stílusnak is.

A történelemben pedig a Grassalkovichok után a királyi, majd Horthy kormányzói rezidencia szerepe várt a kastélyra, hogy 1945 után szovjet katonai központtá váljék. 1991 után pedig keresi új szerepkörét – és a hozzávaló pénzt.

Isaszeg – 1849-es csata emlékműve

Az isaszegi 1849-es csata emlékművét a helység fölötti dombra telepítették.

Az 1849. évi tavaszi hadjárat legfontosabb csatájának döntő eseményei ezen a helyen, a szomszédos erdőben zajlottak. (Az erdőben beljebb megmaradt a csata tömegsírjának emlékhelye.)

Máriabesnyő – kapucinus kegytemplom

Grassalkovich Antal 1759-ben fogadalmi kápolnát építtetett. Az építkezés közben egy Mária szobrot találtak. Ennek hatására 1768-71. között Mayerhoffer János tervei szerint kegytemplomot építettek, melynek része lett az eredeti kápolna.

Vác – Konstantin tér – Dóm

Az újkori váci székesegyház építkezése 1761-ben kezdődött stílusban Pilgram tervei szerint. (A középkori székesegyház alapjait példásan tárták fel és mutatják be Vác főterén.) Az újkori dóm alapjait letevő Esterházy Károly után következő új váci püspök, Migazzi Kristóf (aki bécsi hercegérsek is volt) azonban megváltoztatta az elképzeléseket és Canevalét bízta meg az építkezés folytatásával. Canevale – az akkor elkészült párizsi Pantheon mintájára – a kor forradalmi építészetének első magyarországi épületét hozta létre 1777-ig. (A kupolafreskó a nagy Maulbertsch műve!)

Nagymaros

Nagymaros, szemközt a visegrádi vár, Visegrád. Előttünk a Duna, háttérben a Pilis, mögöttünk a Börzsöny déli vége. Kell-e ennél szebb látvány, környezet!

Márianosztra – pálos templom

Az egykori nagy márianosztrai pálos kolostort börtönné alakították át, miután II. József 1786-ban feloszlatta a szerzetet. A pálos kolostort Nagy Lajos alapította 1352-ben. Maga is sok időt töltött itt. Lányát, Hedviget, aki lengyel királynőként követte apját és akit 1997-ben szentté avattak, itt neveltette.

Zebegény – kat. templom belső

A zebegényi katolikus templom a XX. század eleji magyar művészettörténet fontos színhelye. A templomot 1908-1909-ben építették Kós Károly és Jánszky Béla tervei alapján. Belsejét pedig Körösfői-Kriesch Aladár vezetésével készült festmények díszítik (1910-1914).

Nagybörzsöny – kerített árpádkori templom

Nagybörzsönybe Zsigmond király 1417-ben szász bányászokat telepített, de a helység előtt található árpádkori kerített templom sokkal korábbi.

Vajon nem így történhetett az erdélyi sokat vitatott Kisdisznódnál is ?

Kemence – vármegyeháza (Hont)

Kemencében, ebben a kis helységben vármegyeház van, ugyanis Kemence Hont vármegye székhelye volt a XVIII. század második felében. A szép barokk épületet 1751-ben emelték.

Szirák – Teleki-kastély

A sziráki barokk kastélyt a Királyfalvi Róth család építtette 1690 körül. (A Róth családra emlékeztet a kapu feletti címer.) A történelmi nevezetességű Teleki család a XVIII. század második felében szerezte meg a kastélyt.

Romhány – a Romhányi csata emlékhelye

1710. január 22-én itt vívták meg a Rákóczi-szabadságharc utolsó nagy csatáját. A Rákóczi Ferenc és a Sickingen vezette császáriak közt lefolyt csata közvetlen kimenetele bizonytalan, de ez hosszú távon a kurucok számára volt hátrányos.

Nógrádsáp – kerített kat. templom

A nógrádsápi kerített gótikus katolikus templom a XIV. század végén épült. Érdekes a templom kis tornya, amely részben konzolon ül. A templomban értékes XV. századi falképek láthatók és megmaradt a templom régi gótikus belsője.

Mohora – Vay-kastély

A mohorai Vay kastély saroktornyos, zsindelyfedésű, hagymakupolás, hangulatos, patinás kastély a XVII. századból. Engem a felsőkubini Kubinyi kastélyra emlékeztet.

Csesztve – Madách-kúria

A csesztve Madách-kúria a XIX. század elejéről származik. Madách Imre itt élt 1844-53-ban. 1852-ben innen vitték el börtönbe Kossuth titkárának, Rákóczy Jánosnak rejtegetéséért.

Az ember tragédiáját Madách Imre nem itt, hanem a másik Madách-birtokon, Alsósztregován írta 1859-60-ban.

Balassagyarmat

Hol máshol lehetne jellemzőbben kiválasztani a vármegyeházát mint itt Nógrádban, a kúriákban oly gazdag megyében, ahol Mikszáth, Madách született és ahol az életét leélte és a vármegyeházban ledolgozta a Magyar nemesi családok nagy művet megíró, összegyűjtő Nagy Iván ! Nógrádhoz e téren csak Sárost, a magyar Gascogne-t vagy Krúdy Szabolcsát, a Gaálok földjét lehet hasonlítani.

De azért a már végleg eltűnt magyar dzsentri hangulatát, ihletét, szomorúságát, hazug könnyelműségét, dacos hősiességét, sírva-vigadó haláltáncát mégis csak Nógrádnak köszönhette Mikszáth Kálmán, e történelmi osztály legnagyobb megörökítője.

Szécsény – Forgách-kastély

A Forgách család a középkori vár helyén barokk kastélyt emelt 1737 és 1753 között, amelyet 1846-ban a XIX. században nagy szerepet játszó Pulszky család vett meg.

Pásztó – középkori kolostor alaprajza

1100 körül e helyen Pásztón bencés monostor épült, amely azonban rövidesen elhagyatottá vált. Akkor III. Béla 1190-ben cisztercieket telepített a bencések helyére.

Mátraverebély-Szentkút kegytemplom

A mátraverebélyi Szentkúthoz Szent László hagyományok kötődnek. A Szentkút feletti hegyoldal barlangjaiban már a XIII. században remeték éltek. A mai barokk kegytemplomot az Almássy család építtette 1763-ban.

Ipolyság – kat. templom – középkori kapuzat

A XIII. században épült ipolysági katolikus templom gótikus kapuzata máig megmaradt emléke az egykori premontrei kolostornak. Ipolyság vált Magyarországon a premontreiek egyik központjává, amig a törökök el nem pusztították. 1736-ban a templomot barokk stílusban építették újra. Szép gótikus kapuzata szerencsére megmaradt.

Hontvarsány – árpádkori templom

Bozók – vár

Az 1120-as években a Hontpázmány-nemzetség bencés monostort alapított itt. 1181-től azonban a premontrei rendhez tartozik. Történelme során a husziták feldúlták, 1530-ban Balassa Zsigmond elfoglalta és erős erőd jellegű reneszánsz várkastéllyá alakíttatta át, amely később a török ellen fontos végvárrá fejlődött. 1678-ban Thököly kurucai foglalták el, a II. világháború végén súlyos károsodás érte a várkastélyt.

És pár szó a személyes élményemről: tényleg váratlan és mély benyomást keltő pillanat, amikor a Korponai fennsík irányából érkezve az ember először pillantja meg a négy kerek saroktornyos erődöt, melyet meglepően hosszú egyenes falak határolnak. A vár belseje is teljesen egyéni, sehol máshol nem láttam hasonlót.

Illés – Szent Egyed templom

Illés község a Selmeci hegység közepén a hegység legmagasabb hegye, a Szitnya tövében települt. Az 1254-ben épült szép temploma, a Szent Egyed a falu fölé épült. A nyugati tornya alatt nyíló félköríves bélletes kapuzata a középkori művészet szép emléke.

Szentantal – Koháry-kastély udvara

Ahogy az Esterházy család, úgy a Koháry család is a XVII. században emelkedett föl. Mindkét család töretlenül Habsburg királypárti volt és mindkét család így dúsgazdaggá vált, eljutott a hercegi címig. Az Esterházyaknak a Dunántúlon van számos kastélya, palotája, a Koháryaknak pedig a Felvidéken. Ezek egyike a szentantali.

Selmecbánya – Szt. Katalin-templom

A selmecbányai Szent Katalin-templom 1488-1491-ben épült föl későgót stílusban. (1658. óta szlovák templomnak is nevezték.) Az 1500-as évek elején tevékenykedő MS mester művei ezt a templomot díszítették.

Bélabánya – plébániatemplom

Bélabánya Selmecbánya közelében fekvő nagy bányászati múlttal rendelkező történelmi város, ahol azonban a bányák már évszázadokkal korábban kimerültek. A városka visszafejlődött, bár a templom, a templomhoz vezető lépcső felidézi a szebb múltat.

Szászpelsőcz

Szászpelsőczöt a középkorban a magyar királyok által betelepített németek lakták. Szászpelsőcz 1351-ben kapta meg a környékbeli, szintén német telepítésű Dobronya (Dobra Niva, Döbring) és Bábaszék (Babina, Frauenstuhl) privilégiumait. Szászpelsőcz román stílusú egyhajós katolikus temploma a korai XIII. századból származik.

Somoskő vára

Somoskő vára a Somoskőújfalu fölötti bazaltkúpon emelkedik.

Trianon óta Somoskőújfalu még magyar, de a falu fölött néhány méterrel magasodó Somoskő vára már Szlovákiához tartozik. A vár alatti híres bazalt orgonasípok szintén Szlovákiába esnek.

A várat a tatárjárás után a Kacsics nemzetség emeltette. Később a Losonczy család tulajdonába került.

Balassi Bálint itt ismerkedett meg a verseiben megénekelt Losonczy Annával.

Rárósmulyad – kat. templom

Az Ipoly melletti Rárosmulyad katolikus temploma a magyar építészettörténet egyik fontos pontja. Medgyasszay István építész elsők egyikeként ismerte föl a vasbetonban a jövő épületszerkezeti anyagát. Ennek jegyében építette meg 1908-10-ben a rárosmulyadi katolikus templomot. Medgyasszay azonban nemcsak szerkezeti, hanem népművészeti díszítő elemként is alkalmazta a betont. Bár nem mindenkinek tetszik ez a megoldás, de a kísérlet döntően fontos volt.

Kékkő – Balassi-várkastély

A kékkői várat  XIII. században a Balassiak építették, majd évszázadokig ők birtokolták. A romok mellett a család építtetett 1750-ben egy barokk kastélyt.

Fülek – Vár – nagy bástya

A középkori eredetű füleki vár a török hódoltság idején fontos végvár volt, amely a 15 éves háborúig viszonylag rövid ideig török uralom alá került. Visszafoglalása Győr mellett a 15 éves háború fő eredménye volt. A XVII. században több vármegye – Nógrád, Pest és Heves – a várban tartotta gyűléseit. 1682-ben Thököly Imre robbantatta fel, nehogy labanc kézre kerüljön a vár. Azóta rom.

Korpona – kat. templom

Korpona a középkorban jelentős bányászváros volt. Ezt is jelzi az, hogy IV. Béla olyan jogokat adott a városnak, amely fontos jogi fogalomként – a korponai jog – szerepet játszott a városalapításoknál, a telepesek Magyarországra csábításában.

1605-ben Bocskai István országgyűlést tartott Korponán. Itt adta ki a hajdúk szabadságlevelét.