13. út
Debrecen – Nagytemplom
A debreceni Nagytemplom helyén egykor állt középkori templom, a Szent András-templom 1802-ben leégett.
(A Szent András maradványai a mai templom mellett oldalt részben láthatók.)
A mai nagy református templom 1805 és 1823 között épült fel Péchy Mihály tervei szerint.
1849. április 14-én itt hírdették ki a Habsburg-ház trónfosztását és választották meg Kossuth Lajost Magyarország kormányzójává.
Hajdúböszörmény – Főtér – Bocskay szobor
Bocskay István 1605-ben kiváltságlevelet adott a hajdúknak, akiknek ezzel elkezdődött a letelepedésük.
Holló Barnabás 1907-ben felállított szobra ezt a pillanatot őrzi.
Hajdúszoboszló – erődtemplom falmaradványa
A ma gyógyfürdőjéről nevezetes Hajdúszoboszló őrzi múltját is: a török hódoltság idején szerepet játszó vár maradék falait a református templom közelében láthatjuk.
Hajdúszoboszló és Hajdúszovát között kunhalom
Egy megmaradt kunhalom – az ország földjének múltjából.
Hortobágy helység – Kilenclyukú híd
Hortobágy a pusztáról, a zavartalan láthatárról, a délibábról, a gulyákról, a csikósokról híres.
Híres azonban a Hortobágy folyón átvezető Kilenclyukú hídja is. A hídat 1827 és 1833 között emelték Povolny Ferenc tervei szerint.
Fontos útvonalra épült. A híd helyén már korábban is egy fahíd állt. A híd mellett várja a vendégeket a híres Hortobágyi csárda.
Utólag ide telepítették a Hortobágy nevű helységet is.
Bakonszeg – Bessenyei György háza
Bessenyi György, a magyar felvilágosodás nagy testőr írója öreg korában már mint bihari remete húzta itt meg magát ebben a falusi házban.
A kert aljában a Berettyó gátjának tövében egy szépen gondozott magányos sírban alussza örök álmát.
Geszt – temető – Tisza-mauzóleum
A XIX. század második felében és a XX. század elején a Magyarország történelmében döntő szerepet játszó Tisza-család geszti mauzóleumában két miniszterelnök (Tisza Kálmán, Tisza István) és az 1879. évi nagy árvíz után Szeged újjáépítését irányító Tisza Lajos nyugszik.
Magát a mauzóleumot szépen helyreállították, de a szomszédos temető állapota nyomasztó. Érezhető a határszélre szorult falu sokszorosan hátrányos helyzete.
Berettyóújfalu – Herpályi templomrom
Berettyóújfalutól egy-két kilométerre a püspökladány-nagyváradi országút közvetlen közelében feltűnik ez a középkori monostorrom.
A nyolcvanas évek elején még fel lehetett mászni a toronyba – már ha nem veszítettük a kedvünk a vastag madárpiszoktól.
Nagykereki – Bocskay-várkastély
A mai nagykereki Bocskay-várkastély egy nagyobb klasszicista kúria. Csak hátul a megmaradt kerek bástyarészlet és a parkban elhelyezett Bocskay szobor emlékeztet arra, hogy 1604. szeptemberében innen indult Bocskay dicsőséges háborúja a magyarok és a vallás szabadságáért.
Tiszadob – Andrássy-kastély
A tiszadobi Andrássy-kastély eklektikus stílusban épült 1860 és 1885 között.
A Tiszához közel telepített kastély a Loire-menti kastélyokra emlékeztet.
Tiszadob határában emlékművel örökítik meg 1846. augusztus 27-ét, amikor itt kezdték meg a Tisza-szabályozás hatalmas művét.
Tiszalök – vízlépcső
A tiszalöki vízlépcső 1937 és 1954 között készült.
A Rákosi-időkben annyit emlegetett, reklámozott vízlépcsőről két dolog utólag derült ki. Az egyik az, hogy a terveket már a Horthy-korszakban elkészítették, a másik pedig az, hogy az építkezés rabszolgamunkával folyt: német hadifoglyokat, magyar politikai üldözötteket robotoltattak itt.
Szabolcs – földvár
A szabolcsi földvár véleményem szerint Magyarország egyik nagy látványossága, nemzeti emlékhelye, amely nagyobb közismertséget érdemelne.
A honfoglalás idején hozták létre.
Néhány figyelemre méltó adata: háromszög alakú, 227 x 303 x 349 méter oldalhosszúságú, a földsánc 10-21 méter magas.
Anonymus szerint Árpád unokaöccse, Szabolcs építtette, aki Árpád után valószínűleg maga lett a fejedelem. Szobrát a földvár bejáratánál helyezték el.
A földvár Szent István idején a szerveződő Szabolcs vármegye névadó központjává vált.
Nyíregyháza – Kossuth tér
Nyíregyháza a XIX. század második felében előzte meg Szabolcs korábbi fővárosát, Nagykállót. Az akkor beindult gyors fejlődést tükrözi vissza Nyíregyháza központja a maga eklektikus épületeivel.
Nagykálló – Vármegyeháza
Óh, Nagykálló, a Krúdy megírta szabolcsi vármegyeháza városa, a Krúdy novelláiban máig élő egykor volt Szabolcs, a szabolcsi dzsentri központja.
A Kállayak dominiuma… Ma a vármegyeháza szellemi fogyatékosok menhelye.
A copf stílusú vármegyeháza – tehát időben megelőzi a legtöbb klasszicista stílusú vármegyeházát – 1769-95 között épült Salvatore Aprilis és fivére tervei szerint.
Máriapócs – görögkat. kegytemplom
Máriapócs a görögkatolikusok legnagyobb búcsújáróhelye.
Szűz Mária-kép könnyezett itt 1696-ban (ez a kép ma Bécsben a Stephansdomban van). A pótlására készült kép Máriapócson 1715-ben szintén könnyezett.
A ma is álló templomot és kolostort a XVIII. század közepén építették.
Vaja – Vay-kastély
Vaja a XIV. századtól a Vay család birtoka volt. A reneszánsz kastélyukat a XVI. századtól kezdték építeni.
A kastély 1711-ben a szatmári béke megkötése előtti tárgyalások, megbeszélések színhelyeként fontos szerepet játszott.
Nyírbátor – ref. templom – belső hálóboltozat
A nyírbátori református templomot Báthori István erdélyi vajda építtette 1484 és 1511 között. A templomalapító vajdának a templomban van szép síremléke. A templom belseje egyetlen hatalmas 20 m magas csarnok, melyet egy nagyon szép hálóboltozat fed le.
A templom mellett emelkedik a legnagyobb fa harangtorony, melyet 1640 táján készítettek.
Túristvándi – vízimalom
Túristvándi híres és szép nevezetessége a XVIII. század végi cölöpökön álló vízimalom.
Túristvándi ősi birtokosai a Kölcseyek voltak, akikhez később a Perényiek csatlakoztak.
1885-1887-ben itt járt iskolába Móricz Zsigmond.
Csenger – ref. templom
Csenger református temploma, amely a XIV. században épült és amelyik a XVI. század óta református, nemcsak nagyon szép és építészetileg jelentős építmény, hanem a magyar református egyház kialakulásának döntő színhelye. 1576-ban ugyanis a Méliusz Juhász Péter vezetésével itt tanácskozó zsinat elfogadta a reformáció kálvini irányát és elfogadta az ún. Csengeri Hitvallást.
Nagyszekeres – ref. templom
A nagyszekeresi református templom a XV. században épült késő gótikus stílusban. Egyike az egykori Szatmár vármegye Trianon után Magyarországon maradt építészeti ékességeinek.
Szatmárcseke – Kölcsey Ferenc sírja
A szatmárcsekei csónak alakú fejfás temető védett és messze földön híres.
Itt található az 1838-ban elhunyt Kölcsey Ferenc fehér márványoszlopos sírja.
Tiszacsécse – Móricz Zsigmond szülőháza
Tiszacsécsén született 1879-ben Móricz Zsigmond, a nagy író.
A Móricz Zsigmond Emlékház a szatmári népi építészet példája. Meredek szalmatetős kis parasztház.
Tarpa – ref. templom – freskó
A tarpai református templom a XV. században épült gótikus stílusban. A templomot a XVIII. század végén barokk stílusban átalakították.
A templom belsejében – meglepetésre – nagy és ép freskót találunk.
Tákos – ref. templom
Viszonylag nem régi a tákosi templom (az 1760-as években készült), de tapasztott paticsfala, a döngölt agyag padló, zsindelyfedése, a festett famennyezet archaikus benyomást kelt. (Mintha falumúzeumban lennénk.)
Csaroda – ref. templom
A csarodai református szép középkori templom.