8. túra


Cegléd – ref. templom
A ceglédi református templomot a magyar klasszicista építészet egyik nagy alakja, Hild József tervezte és 1836-1857-ben épült fel. 1896-ban eklektikus stílusban jelentősen átalakították a templomot.
A templom falán emléktáblát állítottak a XVI. századi magyar reformáció nagy alakjának, Szegedi Kis Istvánnak, aki itt Cegléden iskolát alapított.

Ópusztaszer – Árpád-emlékmű
Anonymus szerint Árpád fejedelem és társai itt kötötték meg a vérszerződést, itt tartották az első országgyűlést.
A XI-XIII. században a környéket a Bárkalán nemzetség birtokolta, akik itt építették föl nemzetségi monostorukat.
1896-ban a Milleneumi ünnepségek során emlékművet állítottak.
Az 1990-es években nemzeti emlékhelyet építettek itt ki a Feszty-körképpel, szabadtéri néprajzi múzeummal.

Szeged – Dóm tér – Fogadalmi templom
Szeged városát 1879-ben elpusztította a borzalmas tiszai árvíz. Akkor fogadták meg e templom felépítését, melyet azonban az I. világháború megszakított.
A neoromán stílusú templom terveit Schulek Frigyes készítette, majd Foerk Ernő dolgozta át. 1930-ban készült el.
Az I. világháború utáni korszak nagy kultuszminiszterét, Klebelsberg Kunót a templomban temették el.

Karlóca
Karlóca ortodox egyházi központ, melynek nagy szerepe volt 1848/49-ben a szerbek megszervezésében.
1699-ben itt kötötték meg az 1683 óta folyt keresztyén-Habsburg szövetség és a törökök közti háborút lezáró Karlócai békét.

Zenta
Zentán volt 1697-ben a törökök kiűzésének döntő ütközete, melyben Savoyai Jenő herceg hadvezéri talentuma jelentős szerepet játszott.

Pétervárad
Pétervárad nevében a Bánk bánból ismert Petur bán neve rejtőzik, aki itt volt birtokos.
Mohács előtt Pétervárad Nándorfejérvár kiegészítő vára volt. A török kiűzése idején fontos csata zajlott itt le, amely hozzájárult a törökök kiűzéséhez.
A XVIII. században kiépült török elleni erődrendszer egyik fontos eleme volt Pétervárad, amelynek még a magyar szabadságharcban is nagy szerep jutott.

Kercsedin
Kercsedinben jól látható a törökök utáni betelepítés mérnökök által megtervezett falvának típusa. A házak is egységes paraszt barokkban épültek. Persze ma már kevertebb a falukép.

Krusedol
Ortodox kolostor a Dunától délre eső szerémségi hegységben, Fruska Gorában, melynek régi magyar neve Tarcal-hegység.

Maradék
Maradékban magyarok élnek. A temploma református.

Szalánkemén
Szalánkeménben zajlott le a török kiűzéséért folytatott nagy XVII. század végi háború egyik nagy csatája. A kortársak szerint a legvéresebb volt, sőt az egész XVII. századénak is.