(országrész ismertetése)
Déli Felvidék
(Északi Középhegység)
******
A Déli Felvidék egy megmagyarázandó kifejezésem: először is földrajzi fogalom. A Kárpát-medencének a Dunántúltól és Alföldtől északra eső hegyesebb részének az elnevezése régen Észak-Magyarország volt, amelyik idővel átment Felvidékké. Ennek a déli részét, amelyik Trianon után megmaradt Magyarországnak, nevezem Déli-Felvidéknek.
A Déli Felvidéket három részre oszthatjuk: a nyugati, a középső és a keleti Déli Felvidékre. A nyugati részt Szlovákia határolja északról, keletről a Zagyva folyó, délen pedig az Alföld és a Duna. A nyugati rész két meghatározó hegysége a Börzsöny és a Cserhát.
A Déli Felvidék középső része az északon Szlovákia, nyugaton a Zagyva, keleten pedig a Sajó folyó által, délen pedig az Alföld által határolt terület. A középső rész két meghatározó hegysége a Mátra és a Bükk.
A Déli Felvidék keleti része az északon Szlovákia, nyugaton a Sajó folyó, délen pedig a Tisza és az Alföld által határolt terület. A keleti rész két meghatározó hegysége a Cserehát és az Eperjes-Tokaji hegység ide eső része, melyet ma inkább Zempléni hegységnek nevezünk.
Déli Felvidék nyugati része
A terület bejárását a Börzsönyt nyugatról lezáró Ipoly völgyénél kezdjük:
Zebegénytől északra rejtőzik Márianosztra. Nagy Lajos királyunk kolostort alapított itt a pálosoknak. A templom, a kolostor, bár nehéz sorsa volt, hiszen amióta II. József betiltotta a szerzetesrendeket, az épület börtönként szolgál (a falon emléktáblák az áldozatoknak, a szenvedőknek), mégis ritkaság, hogy bár átépítve, de megmaradt.
Állítólag Nagy Lajos királyunk élete utolsó, szörnyű betegségével megviselt esztendeit itt töltötte. Akkor már nagyon elsúlyosodott rajta borzasztó betegsége – a bélpoklosság.
Menjünk tovább északra: Nagybörzsöny a következő meglepetés. Már az árpádkori templom is nevet biztosítana a falunak, de Nagybörzsönyben egy középkori bányászváros is rejtőzködik. Például megmaradt a bányász templom, a bányagazda ház, az egykori pincék.
Ha áttekintünk az Ipolyon, már a szlovákiai oldalon Nagybörzsöny szomszédságában, Ipolykiskeszin, egy még régebbi templomot találunk. A falu temploma jól kivehetően egy tekintélyes méretű körtemplomot rejt magába, és így még a nagybörzsönyi templomoknál is régebbi eredetű. (Azoktól egy-két kilométerre!)
Menjünk még északabbra: két további rejtőzködő érdekesség. Kemence faluról ki gondolná, hogy valaha Hont vármegye központja volt, melynek rokokós vármegyeháza megmaradt.
A Dunához délebbre visszatérve Zebegény meglepően gazdag látnivalókban. Először mindjárt a talán szecessziósnak nevezhető stílusú katolikus templom, mely magán hordozza nagy építésze, Kós Károly keze nyomát, akinek arcképe egy reliefben látható a templom oldalán. A templom belseje is nagy értéket képvisel: Körösfői-Kriesch Aladár különleges mély kék-zöld színhatású freskói és a színes ablakok .
A rendszerváltozás után derült ki, Zebegény milyen emlékművekkel büszkélkedhet még (addig is megvolt, de mélyen titkolva): a falu fölött szép kálvária, Trianoni emlékmű és Országzászló.
Nagymarostól különösen szép a Dunakanyar. Szemközt Visegrád, a hegyet uraló fenséges várrommal és a hegyek félkörével.
A mai Magyarország egyik idegenforgalmi vonzereje az összeszűkült Dunával, Visegráddal, Nagymarossal és a környező hegyekkel büszkélkedő Duna-kanyar.
(még az 1989. előtti vízlépcsőre utaló gáttal)
Véleményem szerint a mai Magyarország gyalogturisztikai szempontból legérdekesebb területe – a Bükk hegység mellett – a Börzsöny északi központi tömbje. Valaha egy óriási vulkán lehetett, sőt nem is egy, hanem kettő. Az első tűzhányó központi része a Csóványos, Nagy-Hideghegy, Nagymanna együttesben maradt meg. A köztük levő mély völgy jelzi az egykori nagy kaldera (óriás kráter) helyét. A másik nagy vulkán ma megosztódik a Pilis és a Dél-Börzsöny között és a Duna folyik keresztül rajta a szép „Dunakanyart” kialakítva. Az itteni kaldera a Dobogókő, Prédikálószék és a Szent Mihály-hegy között helyezkedett el.
Börzsöny közepén a Nagy-Hideghegyi turistaház az egyetlen az országban, amely busszal, személyautóval nem érhető el – legalábbis nem könnyen. Ez sokak szemében megnöveli a turistaház értékét.
Börzsöny és Cserhát között az országos kéken egy nagy hegytömböt kell megmászni: a Naszályt. Az ilyen hírtelen kiugró mészkőhegyeket nevezik sasfészeknek.
A Naszály tetején álló kilátóról elénk táruló tájkép szinte feledteti a mászás fáradságát: Budapesttől, a Pilistől, az alattunk levő Váctól és a Dunától, a Szentendrei-szigettől egészen Nógrád, a Cserhát távoli homályába vesző hegyhátáig gyönyörködhetünk a pazar panorámában.
A Börzsöny északkeleti sarkában épült Drégelypalánkról, Szondyról és két apródjáról ki ne hallott volna? Arany János balladáinak egyik gyöngyszeme örökítette meg ezt a hőstettet Istvánffy Krónikája nyomán.
A nyugati Déli Felvidéknek az egykori Pest vármegyéhez tartozó része
Vác már Szent István kezétől lett püspökség, melynek területi beosztása érdekes volt. Vác a püspökségnek a legészaknyugatibb sarkában van és a Duna-Tisza közét foglalta el Kalocsáig.
Vác központja a terjedelmes, megnyúlt háromszög alakú főtér. Egykor a törökökig itt volt a székesegyház. Alapjait feltárták. Meglepően nagy román stílusú templom volt, amely – különösen a román dómok méretét tekintve – a nagyobbak közé tartozhatott! Ha nem is érte el Speyer, Toulouse, Cluny vagy a caen-i Férfiak temploma méretét, de azért a tekintélyesek sorát gazdagította.
A mai főteret a domonkos Fehérek temploma uralja. Ennek a templomnak pince részében találták meg az úgynevezett váci múmiákat. Nagyrészt 200 évesek, az 1700-1800-as években temették el őket és a száraz körülményeknek köszönhetően nagyon épen maradtak meg. Egy statisztikai tény a vizsgálatuk után: akkoriban a leggyakoribb halálozási ok a tébécé volt.
A téren a püspökségek szokásos palotái sorakoznak: Nagypréposti palota, kispréposti, kanonokok házai, kórház. Ezek az épületek itt Vácott szerényebbek. Talán a püspökség szegényebb volt?
Az új, Canevale építtette Dómban a freskókat Maulbertsch festette.
Gödöllői-dombság
Gödöllő fő nevezetessége, a Grassalkovich-kastély. Mellette azonban megemlíthetjük az egyetemet és a város környékét.
Máriabesnyő: Grassalkovich Antal 1759-ben fogadalmi kápolnát építtetett. Az építkezés közben egy Mária szobrot találtak. Ennek hatására 1768-71. között Mayerhoffer János tervei szerint kegytemplomot építettek, melynek része lett az eredeti kápolna.
A kegytemplomtól kissé odébb van a temető, ahová eltemették 1941 tavaszán Teleki Pál grófot, Magyarország akkori miniszterelnökét, aki egy nehéz éjszakán öngyilkos lett, mert amikor Hitler megtámadta Jugoszláviát, megoldhatatlan helyzetbe került, hiszen a náci kényszer és a nem sokkal korábban megkötött jugoszláv-magyar barátsági szerződés kötötte meg lehetőségeit.
Nem sokkal feljebb írtam, hogy a környék fő nevezetessége a gödöllői kastély. Tartok tőle, hogy ma már a Forma-I-es mogyoródi versenypálya ebben megelőzi.
Isaszeg: temetőkápolnája meglepetéssel szolgál. Nem csak középkori eredetű gótikus templom, de még kivehető, hogy egy körtemplom is beépült a kis templomba. A temetőkápolnától nem messze Isaszeg fölé emelkedő teraszon van az Isaszegi csata emlékműve. Fel kellene újítani! A rohamra induló honvéd kőszobrán például a kard már letörött.
Az emlékmű mellett kezdődik egy gyengébb minőségű erdő. 1849 április 6-án a csata jelentős része ebben az erdőben zajlott le. Ha egy olyan másfél kilométert befelé megyünk, meg is találhatjuk a csata hőseinek síremlékműveit. Megbékélés nevében az elesett osztrák katonáknak is állítottak közös kőemlék sírt.
A nyugati Déli Felvidéknek az egykori Nógrád vármegyéhez tartozó része
Nagy élményeim közé tartozik a Szanda várának romjánál nyíló körpanoráma. Szabó Dezső életében is például maradandó nyomot hagyott egy túra fel a Szanda várához – amint azt olvasni lehet Életeim című önéletrajzában.
Kissé délebbre fekszik – még szintén a Galga völgyében – Acsa, ahol egy barokkos Prónay-kastélyt nézhetünk meg. A faluban pár éve még népviseletet viselő nőket láttam – igaz, nem a fiatalabbak közül.
Nógrádi helységek csak jelzésszerűen: Romhány, Mohora, Csesztve, Szügy – mindenütt több kastéllyal, kúriával, melyek közül a két legfontosabb: a mohorai Vay-kastély és a szügyi rokokó stílusú egykori vármegyeháza. Azt hiszem, jogos tehát a magyar Gascogne elnevezés erre a tájegységre is.
Romhányban II. Rákóczi Ferenc 1710. januárjában még közel került egy nagy győzelemhez. Végül döntetlenre sikeredett a csata. Tekintettel a szabadságharc hanyatlására (az általános kimerülés, az ellenfél Habsburgok és az angolok nagy győzelmei a franciák fölött a fő, a nyugati hadszintéren és ennek következtében XIV. Lajos francia királynak a kurucoknak szánt segélyeinek elmaradása, valamint nem utolsósorban a Magyarországon kitört járvány) a döntetlen már kevés volt…
És mindehhez csatlakozik, hogy a környék kulturális fontosságát dicsérjük, az irodalom: Madách csesztvei birtokos volt, Mikszáth Mohorán nősült;
a középkori falfestészet: Tereske (Szent László-freskók!);
a templomépítészet: a román stílus Herencsény puszta templomában, a gótika Cserhátsurányban és Csesztvén a temetőben; a barokk pedig Magyarnándorban jelentkezik.
Nógrádsápon pedig igazi kerített templommal találkozunk:
Az Ipoly mellett a vízfolyással ellentétesen haladva a trianoni határ előtti utolsó falu Ipolytarnóc, ahol a magyarországi őslénytani nevezetességek csúcsát, az Ipolytarnóci miocén kori megkövesült ősfát, lábnyomokat őrző őspark található. Itt egy körülbelül húsz millió évvel ezelőtti pillanat maradt meg, tárul fel előttünk. Békés percek egy folyó vagy patak nedves agyagos partjánál: egy arra járt ősrinocérosz megcsúszott a sikamlós parton, apró madarak lépegettek a víz mellett, rovarok szálltak le… Aztán egy pillanat, hirtelen megindult a föld, felrobbant egy közeli óriási tűzhányó és iszonyú, szürke, forró hamu, pernye tömeg hull alá, fojtja meg, temeti el az állatokat, fákat, faleveleket. A lábnyomokkal teli agyagos partot hosszú évmilliókra befedi a vulkánból kilövelt, kiokádott hamu. Az érdekesebb látnivalókat az ösvény mellett jelzik, a legfontosabbak fölé pedig pavillonokat építettek. A legnagyobb pavillonban lenyűgöző hatású a megkövesült patak és patakpart a rengeteg miocén kori állat lábnyomával, a növények maradványaival. A legnagyobb nevezetesség, a megkövesült óriási fatörzs maradványa. Még most is, pedig a legnagyobb részét már elvitték. A megkövesült fát Kubinyi Ferenc írta le 1837-ben. Ő még hat öl hosszúnak találta. A geológusok véleménye szerint körülbelül 19 és fél millió évvel ezelőtt, a miocén korban a környéken tűzhányók törtek ki.
Balassagyarmat: a Balassák, Madách, Mikszáth és a magyar nemesi familiákat rendszerező Nagy Iván városa. Megemlíthetjük még Komjáthy Jenő költőt, aki egy ideig itt tanítóskodott. Rózsavölgyi Márk nevét verbunkos zenéje és a pesti zeneműboltja őrizte meg, de Balassagyarmaton tevékenykedett.
Nógrád vármegye vármegyeháza „par excellence” klasszicista stílusú vármegyeház:
Szécsény: Balassagyarmattól keletre haladva az Ipoly-medencéjében a Rákóczi Ferenc országgyűlését felidéző Szécsény következik, ahol a Forgáchok várkastélyát is meg kell említeni.
Salgótarján az elmúlt másfél évszázad terméke. Tisztelegnünk kell a magyar szénbányászok előtt, akik 1845-től kezdve dolgoztak itt a föld alatt. Salgótarján belvárosa a Kádár-korszakban egy hosszú kilométereken a völgyet követő, kanyargó egyutcás lakóteleppé alakult. És itt ebben a „par excellence” munkás-bányász városban történt Kádár-rezsim egyik legszégyenteljesebb népírtása: 1956 november 4-én támadásba lendültek a szovjetek és 1-2 nap alatt katonailag letaposták a magyar forradalmat. Ekkor azonban elkezdődött a Forradalom második szakasza: a Bali Sándor és Rácz Sándor vezette Budapesti Munkástanács általános sztrájkot hirdetett. A sztrájk sikeresnek bizonyult, egy hónapra megbénult az ország, és már-már kudarccal fenyegette a szovjetek bábját, Kádár Jánost és az ún. „Forradalmi Munkás-Paraszt kormányt”. December elején Kádár, Biszku, Marosán és társaik akcióba léptek: a legtöbb vért Salgótarjánban ontották ki, majd Miskolcon és Egerben rálőttek a tüntető munkásokra. Több, mint 100 embert gyilkoltak meg! December 11-én tárgyalás ürügyével a Parlamentbe csalták, ott letartóztatták a munkástanácsok két vezérét, Bali Sándort és Rácz Sándort. Bevezették a rögtönítélő bíráskodást. Megkezdődtek a tömeges „bírói gyilkosságok”.
Salgótarján szomszédsága:
Salgó vára: Salgótarján mellett két vár emelkedik közvetlen szomszédságában. A közelebbi a Petőfi által megénekelt Salgó vára.
A másik vár Somoskő Trianon szégyene és nevetségessége (rajta csak Kis- és Nagy-Szelmencz tesz túl a szlovák-ukrán határon Csap és Ungvár között). Maga a falu Magyarországon maradt, de a falu fölött közvetlenül emelkedő vár már Szlovákiához tartozik. Józsi bácsi háza kertjének végén, a kerítésnél kiírás: államhatár. Aztán egy ötvenméteres – vagy még annyi sem – emelkedő és a fejünk fölött a vár vaskos tornya, melynek ablakából egy szlovák határőr néz le ránk pár méternyi távolságból.
Kissé délebbre Homokterenyénél, amely ma már Mátraterenye része nagyon szép középkori temetőkápolnát láthatunk. Maga a kápolna is mutatós, de megsokszorozódik a szem élvezete, ha a tájban a dombok által körülvett kápolnát nézzük, amely előtt szép nagy tó fodrozódik.
Hollókő: a falu fölött emelkedik Hollókő várának tekintélyes felújított öregtornya.
A falu ó része egyik legszebb védett népművészeti emlékünk, ma már Világörökség büszke címét viseli: szabadtéri múzeum avagy ahogy nálunk elterjedt neve: skanzen. Kár, hogy lampionok, idegenforgalmi bóvliárusítás veszi el a kedvünk.
A Déli Felvidék középső része
A Mátra egy vagy két nagy egykori vulkán maradványa. Gondolom, a Galyatető és a Kékes ez a két egykori vulkán. Vagy kettejük közt volt egy kaldera? Ma viszont egy nagyszerű kiránduló hely. Budapestről például autópályán ma már egy-másfél óra alatt elérhető és felmehetünk a tetejére is: Kékesnél ez 1014 m-es magasság.
A kéktúra keresztül halad a Mátra főgerincén: Mátraverebély-Ágasvár-Mátrabérc-Galyatető-Mátraháza-Kékes-Sirok vonalban. Szép időben óriási panoráma képekkel a legszebb kirándulások közé tartozik. Különösen, ha busszal mentünk fel a Kékesre vagy a Galyatetőre, ahonnan órákig szinte csak ereszkedhetünk kényelmesen: először bükkösökben, aztán vegyes erdőkben időnként nagyszerű tájképekben gyönyörködve. Ősszel – mondjuk – október közepén mindezt színorgia növeli.
A Mátra északi lábánál találjuk a vízéről nevezetes Parádot, mellette – ez szomorúbb történet – a Rákosi-rendszer megsemmisítő táborát, Recsket. A hegység délkeleti lábánál Tarnaszentmárián egy kis épület az egyik legrégebbi, korai Árpádok idejéből való templom. Ne felejtsük el azonban a Mátrától keletre eső siroki várromot sem.
Mátraalja
Gyöngyös a szőlőtermesztés és borkereskedelem révén a múltban valószínűleg sokkal jelentősebb város volt, mint ma. Elég arra gondolni, hogy Rákóczi Ferenc 1704-ben két különböző alkalommal is itt tárgyalt a Habsburgok küldöttségével a békéről.
Vak Bottyán János a gyöngyösi ferencesek templomában alussza örök álmát.
Gyöngyös délkeleti szélén magasodó Sár-hegy nagyon fontos hazai botanikatörténeti hely. Egy elmélet, az úgynevezett Ősmátra-elmélet írja le, hogy is született újjá az Alföld növényvilága a jégkorszak után. Egy Budán tanító osztrák botanikus, Körner vetette föl, de az elmélet igazi kidolgozója a XIX. század végének nagy magyar tudósa, Borbás Vince volt. Az elmélet szerint az alföldi homok- és löszterületek növényfajainak nagy része a középhegységek – innen az Ősmátra elnevezés – mészkő és dolomit alapkőzetű lejtőiről jutott le az Alföldre. A két helyen meglepően nagy a közös fajok aránya, például a homoki pimpó és a fürtös gyöngyike. Az elméletet az is erősíti, hogy az Alföld flórája jobban hasonlít a középhegységi erdős és sziklai sztyepek flórájához, mint például a dél-orosz sztyepekhez.
Bükkhát
Kazincbarcika egyike volt a szocialista korban megszületett városoknak. A BVK, azaz a Borsodi Vegyi Kombinát egész várost teremtett három faluból (Kazinc, Barcika és Berente) és egy városnyi vegyiművet is. (Ma – 2014 óta – a szocialista sikertörténet kínai kézben van.) Érdekes figyelni a város rétegeit: a főutca zártabb, Rákosi-stílusú utca. Körülötte a nyitottabb magasabb, nagyobb szalagházas lakótelep már a Kádár-korszak terméke. A Kádár-korszak végén, majd a 90-es évektől pedig felépült Kazincbarcika gazdag negyede is – az óriás üzem vezetőinek.
A talán legszebb magyar ciszterci apátság Bélapátfalva határában van. Más kérdés, hogy az apátság fölé tornyosuló Bélkő mészkő szikláit évtizedekig robbantgatták, és ezzel az apátság épületébe is kárt ettek. Szerencsére ma már ez múlt… Megint más kérdés, hogy miért múlt. A mészkőbánya a Bélapátfalvai Cementművet látta el nyersanyaggal. Aztán jöttek a 90-es évek. Felvásárolták a hazai cementműveket, és mint annyi más ágazatban azt mondták, most jön az igaz fejlődés, most jön a beruházási tőke… aztán kiderült, hogy csak a piacot vásárolták meg… Ma már a Cementműből kevés látható!
A Bükk hegységa mai Magyarországon a hegységek királya. Álltál-e kedves olvasó a Tarkőn egy friss napos téli reggelen, mikor a kiugró szikla alatt a mélyben tejfehér felhők tengere takarja a hegységet és a felhőkből csak egy-két hegy teteje emelkedik ki? Akkor megérted, a Bükk miért a hegységek királya nálunk.
A hegység geológiai jellegének megadásakor bizonytalanok vagyunk: mindenki biztosan vágja, a Bükk mészkő hegység, pedig a Bükk vulkanikus eredetű részeinek kiterjedése vetekszik a mészkő eredetűekkel.
Lillafüreden van az egyik legszebb „hagyományos” szálloda Magyarországon.
Lillafüred a 30-as években Magyarország kirakati helye volt. Filmrészletek játszódtak itt, például a Meseautóból (ha jól emlékszem).
A Hámori-tó mesterséges. Pompás a vízesése a Lillafüredi Palotaszálló aljában.
Hámor helység temetőjében alussza örök álmát a nagy polihisztor Hermann Ottó.
A Szeleta-barlanghoz Felsőhámorból lehet felmászni. Itt már 1906-ban ásattak: a talált csontok, eszközök alapján határozták meg az ún. Szeleta-kultúrát.
Dédes vára a XIII. században a tatárjárás után épült. 1567-ben, mikor a törökök megostromolták, a védők felrobbantották a várat a benyomuló törökök alatt.
Bükkszentléleken megmaradt a pálosok középkori kolostorának romja. Közvetlen mellette a Hermann Ottóról elnevezett turistaház ma már valószínűleg nem turistaház.
Egy decemberi napon a közeli kilátóban, Örvénykőn ért az a boldogság, hogy szinte az egész Felvidéket láttam. Mindent hó fedett, de a hegységeket ki lehetett venni. Legközelebb a Szepes-Gömöri Érchegység gerince. Feljebb kissé nyugatra az Alacsony Tátra. Északon pedig a fenséges Magas Tátra – persze a távolság miatt már egy kicsit megtörpülve. Jókai Mór 1849 után a Bükk északi lábánál épült Tardonán bujdosott. Onnan feljárt az Örvénykőre, ahol a kilátás meg is ihlette. Utólag egy emlékművet állítottak neki.
127 – Örvénykő: Jókai-emlékmű
Újmassán felújították a Würzburgból ideszármazott Fasola Henrik őskohóját.
Néhány turista emlékkép a bükki túrákból:
Diósgyőr ma Miskolc külvárosa, pedig igazán nagy önálló múltja van. Négy saroktornyos várát Nagy Lajos építtette föl, egyik kedvenc tartózkodási helye is volt.
A XIX. században Diósgyőr ismét központi helyre került: az ország legnagyobb vasműve épült itt fel. Aztán az 1990-es években ez is szinte nullára hanyatlott. (Ami persze világtendencia is: a vasipar Európából, Amerikából nagy arányban települt át Ázsiába.)
Miskolc két, egymásra merőleges főút köré települt A kettő közül a kelet-nyugati a fontosabb. Ez a tengely, amellyel párhuzamosan folyik a Szinva-patak a Sajó felé, alkotja Miskolc régi főutcáját is – Széchenyi István utca néven. A város legtöbb nevezetes épülete itt található.
Bükkalja
Szarvaskő az Eger és Putnok közt vezetett vasút völgyében fekszik. A falu klasszicista templomát különlegesnek érzem. Persze ennek az az oka, hogy Magyarországon, az egykori török hódoltsági területeken a falvakban majdnem mindenhol XVIII. századi barokk templomok épültek.
Szarvaskő fölé a falu közepén magasodik a Szarvaskői vár romjainak vulkanikus hegye. A meredek hegy oldalán különleges geológiai képződményeket találunk, az ún. párnás köveket. Ilyen alakzatok a tenger alatti tűzhányók kitörésekor képződnek. Hát, egykor tehát tenger alatt volt Szarvaskő környéke!
Egerszalókon 1961-ben olajkutatás során tört fel 68 C fokos hévíz. A feltört vízből hófehér lépcsőzetes mészkő-lerakodások alakultak ki. Egy kisebb Pamukkale képződött Egerszalókon… és persze szállók, gyógyfürdők nőttek ki a földből. (De itt nem bánom, sőt… és szép is.)
Kerecsendtől egy kissé magasabban nyugat felé van egy erdő. Különleges ez az erdő: az alföldi tatár juharos lösztölgyes erdők utolsó maradványa. Ilyen erdők borították az Alföld tekintélyes részét a késő kőkorban és a bronzkorban. Ezek a löszös talajok voltak a legtermékenyebbek, ezért a továbbiakban ezeket az erdőket nagyrészt kiirtották.
Egert hallva vagy látva, első gondolatunk, érzésünk, Dobó, Bornemisza Gergely, 1552, az egri hősök, Gárdonyi Géza. Egri csillagok című klasszikus műve. A második pedig az, hogy Eger a magyar katolikus barokk és klasszicizmus egyik „csúcsvárosa”, hogy ne mondjak „top-ot”, amely az utóbbi időben egyre divatosabb kifejezés lett.
Tardról írta a népi irodalom egyik első számú klasszikusa, Szabó Zoltán az egyik első számú falukutató művet, az 1937-ben megjelent A tardi helyzetet. Szabó Zoltán írt egy másik klasszikus művet is, a Cifra nyomorúságot, amely erről a vidékről szólt és amelyet a Cifra nyomorúság alcíme jelöl: A Cserhát, Mátra, Bükk földje és népe.
A kanyargó Sajó partján épült Ónodi vár a Lórántffy-család tulajdonában állt. Egyik bástyáját szépen rendbe hozták. Rákóczi György feleségének, Lórántffy Zsuzsannának – egyike a híres magyar nagyasszonyoknak – szobra van Ónodban. Ónod 1707-ben került fel a magyar történelem fő helyei közé. A Rákóczi-szabadságharc ónodi országgyűlése mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását Magyarországon.
Muhi Mohács és Trianon mellett a magyarság harmadik gyászhelye. 1241-ben a mongolok itt pusztították el a magyar sereget – utána pedig az ország igen nagy részét. Ma Nemzeti emlékhely park, emlékdomb emelkedik itt.
A déli felvidék keleti része
Az Aggteleki cseppkőbarlang világhírű. A Világörökség része.
Válogatás egy kedves Aggtelek-Bodvaszilasi túra emlékképei közül:
A Cserehát az ország egyik legtanulságosabb tájegysége. Mindjárt hozzátehetem, a legszegényebbek közé is tartozik. Az 1980-as évekig az elvándorlás, az elöregedés volt a fő probléma, amelyet aztán a kihalt házakba beköltözött cigányok helyzete egészített ki egyre jobban. Különösen a Rendszerváltás után, amikor az alacsonyabb szintű munkaerő iránt erősen csökkent az igény. A munkanélküliség, a kilátástalanság, a magasabb népszaporulat, az alacsony iskolázottság megtette hatását és rányomta bélyegét az egykor szebb napokat megért tájegységre. (Elég csak arra gondolni, hogy a határon túl, Szlovákiában mennyivel pezsgőbb az élet Abaújban!)
Abaújban számos művészeti emlék megmaradt a múltból: például Rakacaszenden középkori freskókat találtak; bár kissé elhanyagolt ma már a Fáy-kastély Fájon, Tornaszentandráson az ikerszentély a legemlékezetesebb:
A Hernád völgye
Göncről több mindent lehet megemlíteni: 1591-ben itt fordította le Károli Gáspár a Bibliát magyarra. Erre emlékeztet Károli Gáspár szobra a református templom kertjében. Kísérteties az időegyezés a csehekkel. Az ő nemzeti nyelvű Bibliájuk, a Králicei, 1590-ben jelent meg; Gönc hosszú főterén (nem is tudom, nem helyesebb-e főutcáról beszélni) egy nagy ósdi jellegű ház, udvar van. Huszita háznak nevezik, mert tényleg a házat a husziták lakták a „csehek felvidéki rablóvilága” idején, vagyis amikor a huszitákból zsoldosokká vált nagyszerű cseh katonák Giskra vezetésével, de a magyarországi belharcokban Erzsébet özvegy magyar királyné szolgálatában, elfoglalták az 1440-es években a Felvidéket; a tokaji bor fénykorában, amikor szekereken szállították az aszút Lengyelországba meg a cári udvarba, a hordók etalonja a gönci hordó volt (136 liter).
Hejcén is meglepően sok mindent lehet megemlíteni: a Kassai püspökség egykori palotája, ahova a Kádár-korszakban számos püspököt elzártak; a faluban található középkori várfalak valószínűleg a már Göncben is említett husziták műve.
A Vizsolyi református templom a legimpozánsabb középkori templomaink egyike.
A templom kertjében Károli Gáspár és Szenczi Molnár Albert szobra. Úgy mondják, hogy a még szinte gyermek Szenczi Molnár Albert, a későbbi nagy zsoltárfordító naponta hozta át ide Gönczről Vizsolyba, a vizsolyi nyomdába a Károli által éppen magyarra fordított Biblia-részleteket – és így született meg itt a híres Vizsolyi Biblia. Egy példányát a templomban megcsodálhattuk.
Monok fekvése változatos: kisebb dombok, patakvölgy. A falu központját képező dombon ül a nagy klasszicista stílusú kat. templom. Kossuthtal kellett volna kezdenem, hiszen Kossuth Lajos itt született 1802-ben. A főutcán jól jelzik Kossuth szép emlékházát (copf, 1780-82-ből). Mint Kossuth írta: ott született a Szerencsi hegy alatt, ahol Árpád és népe megünnepelte az új hazát. Kossuth Lajos szobra az emlék-szülőháza közelében áll. Ha az országos vezetőket vesszük, Monok különleges gyűjtő, két vezetőt is adott: Kossuth mellett Németh Miklóst, aki 1988 és 1990 között vezette az országot – már amennyire vezethette. A sarokbástyás középkori Monaky-kastély (mikor a kilencvenes évek elején ott jártunk, még a téesz központja volt). A falu másik végén egy Andrássy-kastély is van a faluban. A katolikus templom mellé kihelyezett ülésekből sejthető, hogy Monokon a kat. templom kegytemplom.
Szerencs: amikor a honfoglaló átjutottak a Velencei-hágón és a hegyeken a Tiszánál kezdődő síkságon megpihentek, nagyon tetszett ez föld, nagy örömünnepet tartottak. Ez a hely a Szerencs feletti hegyoldal volt. Anonymus részletesen ír ezekről az eseményekről: „mivel pedig nagyon megszerették, úgy nevezték el, hogy a nevének latinul amabilis, a saját nyelvükön, pedig szerelmes az értelme? attól a naptól egészen mostanáig Szerencsének hívják a helyet.”
A tatárjárás után bencés kolostort alapítottak itt, melyet Izabella királyné várrá alakíttatott át. Nemsokára Szerencs a Rákócziak birtoka lett. Hál’Isten ez a szép reneszánsz várkastély épen megmaradt:
1605-ben itt választották fejedelemmé a Szerencsi országgyűlésen Bocskai Istvánt. Az ő utóda lett a fejedelemségben Rákóczi Zsigmond, akit itt is temettek el Szerencsen a hegyoldalon levő kis református templomban. A templomban a padsorok közt van a vörös szarkofágja.
Gyerekkorunkban külön varázsos fogalom volt a szerencsi csoki. Ma is jól emlékszem a kék és piros Tibi csokikra, a pörkölt mogyorós tejcsokoládéra. A „rendszerváltozás vagy –váltás” után a Szerencsi Csokoládégyár is „privatizálódott” (igazából csak a piac kellett). Úgy tudom, a svájci Nestlé vette meg. Azóta a Nestlé helyett egy helyi vállalkozás, a Szerencsi Bonbon igyekszik újjáteremteni a szerencsi csokoládé régi hírnevét.
A Zempléni-hegység
A Hernád és a Bodrog közé eső hegységet Zempléninek nevezik, pedig a hegységnek csak a keleti fele esik az egykori Zemplén vármegye területére. A nyugati fele Abaújhoz tartozott. Így szerencsésebb lenne az Abaúj-Zempléni hegység elnevezés. Eredetileg a földrajzi szakirodalom Eperjes-Tokajinak nevezte a vulkanikus eredetű hegység két vége alapján. A Kárpátok egyetlen hegysége, amely nem a koncentrikus fő irányhoz illeszkedik, hanem arra merőlegesen, a belülről kifelé mutató irányt követi. A déli véget az Alföld fölé magasodó Tokaj hegy jelenti. Északon – jó 80-100 kilométerrel feljebb – Eperjes már nincs is messze a lengyel határtól. Ez a hegység azonban földrajzilag köt össze eltérő tájegységeket, különböző nemzetiség, sőt vallások találkozópontja is. Magyarok keverednek szlovákokkal, sőt a ruszin lakosság is megjelenik. A reformátusok, katolikusok mellett észak felé egyre több a görögkatolikus. Feljebb már görögkeletiek is vannak. Evangélikusokkal is találkozunk, 1945-ig pedig a zsidó vallás is szép számmal képviseltette magát. Hegyalján például számos zsinagóga emlékeztet az 1944-ben elhurcolt zsidóságra.
A hegység Magyaraországon maradt legmagasabb hegye a Nagy-Milicz, amelyhez és környékéhez szép emlékeim fűznek. A 893 méter magas Nagy-Milicz közvetlenül a trianoni határon van. Rockenbauer Pál 1979. évi klasszikus kéktúra filmje is itt kezdődik. Pompás a kilátás a Hegyközre, annak a hegyhez közelebbi részén a Füzéri várromra.
Hegyalja
Széphalom: a magyar nyelvújítás nagy alakja, Kazinczy Ferenc itt élt, alkotott. Innen vezette a magyar irodalom ügyét – mérhetetlen méretű levelezés segítségével. Ma egy görög-római ízlésű „klasszikus” Mauzóleumnál alussza örök álmát.
Közelében pihen fia, Kazinczy Lajos (szobra is van). Kazinczy Lajost – sajnos, méltán – nevezik „Tizenötödik aradi vértanúnak” (Batthyány Lajost is ideszámítva). Kazinczy Lajos fiatal 1849-es honvédtábornok volt, aki – ha jól emlékszem – Zilahon tette le a fegyvert az oroszok előtt. Haynau emberei végezték ki.
Sátoraljaújhely az egykori Zemplén vármegye fővárosa volt, amelyik Trianon óta azonban a határszélre kiszorult „istenháta mögötti” helyek csipkerózsika álmát alussza. (Ha ugyan nem – félek – végleges álmát. Hasonló helyzetű városokról már, például Balassagyarmatnál volt szó.) A sátoraljai zsidó temető nevezetes egy híres csodarabbi, Teitelbaum Mózes sírja miatt.
Ha a főutcáról felfelé térünk el, sőt továbbmegyünk fel a hegyre, felfedezhetjük a legnagyobb Trianoni emlékhelyünket, az 1936-ban elkészült Magyar Kálváriát, amelynek 14 stációja is van a Trianonban elcsatolt városok emlékére. (Nemcsak 14 elcsatolt városról van szó, hanem stációnként egynél jóval több!)
Sárospatak: a híres sárospataki Református kollégiumot Perényi Péter alapította 1531-ben. A mai Kollégium udvarában még fellelhető az ó-kollégium régi épülete. A Kollégiumnak nagy rangot adott az, hogy Comenius itt tanított és alkotott a XVII. században.
A jelentős sárospataki Várkastélyt Perényi Péter kezdte építtetni 1534-ben. A Perényiek kihalása (1563) után 1573-ban az egri hős Dobó István lett a vár birtokosa. Így adódhatott az a titkos házasság, melyet Balassi Bálint kötött itt Dobó Krisztinával 1584-ben. Később a Lorántffyak és a Rákócziak lettek a Vár és kastélyának tulajdonosai.
A Várkastély egyik terme, melyet díszítése alapján Sub Rosának neveznek, külön fejezetet és egy kifejezést is kapott a magyar történelemben. Sub Rosa alatt (azaz a Rózsa alatt) tartották ugyanis a Wesselényi-összeesküvésben résztvevő nagyurak tanácskozásaikat. A Várkastély Vörös-tornya a Perényi-korból származik a tornyot a várkastéllyal összekötő reneszánsz Perényi-lépcsővel együtt. A lépcső mellett egy díszes háromíves dísz loggia látható, a Lorántffy-loggia, amelyik 1647 óta díszíti az épületegyüttest.
Árpádházi Szent Erzsébet (1207 – 1231) 1207-ben Sárospatakon született. (Bár sokan vitatják.)
Tokaj a tokaji bor szíve, a Tokaj-Hegyaljai borvidék központja. Erre emlékeztetnek a Rákóczi-pince, a Rákóczi-Dessewffy-kastély, a gazdagabb házak, de a tokaji zsinagóga mérete is.
A Tokaji Nagykopaszról csodálatos a kilátás.
1697-ben kitört Hegyalján a felkelés. Két vezetőjének, Tokaji Ferencnek és Kiss Albertnek van itt szobra. Tokaj fontos átkelőhely a Tiszán. Volt is egy vára a Bodrog partján, a Bodrognak Tiszába ömlése előtt. A vár azonban szinte teljesen eltűnt. Tokaj vagy a Tisza túlsó partján fekvő szomszéd helység a hadtörténelemben többször szerepelt. Például 1630-ban, mikor a királyi Magyarországot vezető Esterházy Miklós seregét verték vissza Rakamaznál az erdélyiek vagy később a szabadságharcban, 1849-ben a császáriakat.
A legfontosabb csata Tokajnál azonban 1527 szeptember 27-én zajlott le. 1527-ben V. Károly német-római császár és spanyol király pár hónappal Róma gyalázatos kifosztása, a Sacco di Roma után német landsknechtjeit öccse, Ferdinánd segítségére Magyarországra küldte. I. Ferdinánd hadvezére, Nikolaus Salm Tokaj mellett szétverte Szapolyai (I.) János király seregét. Egy évvel Mohács után újabb Mohácsot szenvedtünk el: egy külföldi nagyhatalom – egy másik nagyhatalom után – egy éven belül másodszor verte szét a magyar király seregét. Ezzel véglegesen megpecsételődött a középkori magyar nagyhatalom sorsa!
Tarcal Könyves Kálmán törvénykönyvét idézi föl – többek közt,mint például a bora, pincéi, borászati kutatóintézete.
Bodrogköz
Bodrogközben – a kistáj különleges helyzetét leszámítva – három fő látnivalót említek meg: a pácini Mágochy-kastélyt, a karcsai ref. templomot és a karosi honfoglalási temetőt:
