Dunazug
———————-
A lap végéhez ugrás — A lap közepéhez ugrás — Pilis — Visegrádi-hegység — Gerecse — Vértes — Vértesalja — Móri-árok
Budai-hegység
———————-
Biatorbágy – Sóskút
Előrevettem ezt a nagy ezerjófű (Dictamnus albus) fényképet. Meglepően sok van ebből a nem éppen veszélytelen (hólyaghúzó) virágból a Biai erdőben! Valamikor a nagy svéd botanikus Linné lánya evvel a növénnyel mutatott be kísérletet…
Nagy örömmel felfedeztük, hogy át lehet menni a Matuska Szilveszter 1931. szeptemberi robbantása miatt hírhedtté vált Biatorbágyi viadukton.
A biai erdőkben Biatorbágyot elhagyva egy meglepően meredek emelkedőhöz, majd egy nagy sziklacsoporthoz jutottunk. Később a biai erdőket elhagyva Sóskút fölött nyíltabb területhez érkeztünk, ahonnan a mélyebben fekvő sóskúti kőbánya feldolgozó munkatelepe jól látszott.
Meglepően sok szép, ma már ritkább árvalányhajat (Stipa pulcherrima) láttunk.
*****
Etyek – Herceghalom
Etyek szélén: Boti kápolna (azt hittem, árpádkori; inkább a XVIII. században a török utáni időkben betelepített svábok építhették.
A Boti kápolna után Herceghalom felé gyalogolva a földeken sok mérgező maszlagot (Datura stramonium) láttunk; mintha vetették volna őket.
Herceghalom előtt a Klementinmajorhoz jutottunk, amely régen nagy uradalmi major lehetett. A Herceghalom felől a majorhoz vezető elöregedett vadgesztenyesor is erre utalhat. A környéken a régebbi házak nagy kövekből épültek. Bizonyára a Sóskúti kőbányáról kerültek ide. Például Budaörsön is láttam ilyen öreg házakat.
*****
Budaörsi Kő-hegy
A budaörsi Kő-hegyen (235 m) épült Kálváriánál szokták tartani a passió-játékokat. Budaörs felé a kilátás szép. A nem messze emelkedő Odvas-hegy (315 m) is közel van. A Budaörs fölé emelkedő kopár dolomitos hegyek mediterrán jelleget adnak a környéknek.
*****
A budaörsi Tűzkő-hegyi erdőben
Gyerekkorunk egyik kedvenc játszóhelye volt. Gyakran jártunk ide – bujócskázni, harci játékra, számháborúzni. Az erdőt izgalmassá tette, hogy tele volt II. világháborús lövészárokkal. Valószínűleg a légvédelem bújt meg itt.
Érdekesség, hogy akkoriban még tisztára feketefenyő volt a jellegzetes tobozok tömegével. Mára vegyes az erdő, egyre kevesebb a feketefenyő (mint idegen, betelepített növényt nem is szaporítják). Akkor viszont még jól át lehetett látni az erdőn, most már nem.
*****
Nagykopaszi kirándulás
Nagy-Kopasz a Budai-hegység legmagasabb pontja: 559 m. Összehasonlításképpen a Nagy-Szénás 550 m, a Jánoshegy 527 m, Hármashatárhegy 495 m, a Nagy-Hárshegy 454 m méter magas. A Chergezán-kilátó a 2000-s években készült, nevét egy vadászfestőnek köszönheti. Pompás a körkilátás róla. Egyszer egy közeledő este egy szintén a Vértes felől közeledő, vadul rohanó félelmetes vihart láttam onnan fentről.
*****
Budaörs – Csíki-hegyek – Makkosmária – Normafa
Kellemes és szerintem kevésbé ismert túralehetőség: Budaörs nyugati széléről felmegyünk a Csíki-hegyekre, majd a Csillebérctől nyugatra, a Budai-hegyek oldalán elsétálunk a búcsújáró helyként nevezetes makkosmáriai XVIII. századi barokk templomhoz. Közben érdekes máladó sziklaalakzatok mellett is elhaladunk. Makkosmáriától már nincs messze és nem is kell túl sokat emelkednünk Normafáig.
*****
Jánoshegy
A Jánoshegy a Budai-hegység központja. A Nagy-Kopasz lehet magasabb nála, de az a hegy már hegység szélén emelkedik. A legszebb kilátó, a népszerű és tragikus sorsú királynőről elnevezett kilátó is a legszebb kilátónk. Könnyen is érhető el: a Normafa felől, siklóval a völgyből, kis emelkedős kirándulással a Szépjuhászné felől, ahova busszal is, gyermekvasúttal is eljuthatunk. Budakeszi és Makkosmária felől pedig szintén egykis mászással.
*****
Normafa – Disznófő – Zugliget
A Normafa az egyik legnépszerűbb kirándulóhely a Budai-hegységben. Valaha – 1840-ben – az egyik híres operaénekesnő itt énekelte el Bellini: Norma címűoperájának híres áriát (Casta diva). Azóta nevezik a helyet Normafának.
Népszerű síparadicsom is volt a budapestieknek, amikor még nehezebben lehetett távolabb elutazni (és hó is volt!)
Alatta van a völgyben az egykor nagyon népszerű Disznófő (managyon elhanyagolt rossz állapotban). Amikor Kossuthot le akarták tartóztatni 1837-ben, ide húzódott, itt tartóztattál le az egyik éjszaka. Erre emlékeztetve állítottak később egy nagy méretű mellszobrot Kossuthnak, amely ma eléggé elhagyatottan rejtőzik az erdőben. (Mikor felfedeztem, elsőre mintha egy Buddha nézett volna rám a fák között):
*****
Hűvösvölgy – Kis-Hárshegy
Hűvösvölgyből elindultunk a Kis-Hárshegyre. Rövidesen egy II. világháborús honvéd sírhoz értünk. A sírban nyugvó katona valószínűleg az 1945. február12-13-i kitörési kísérlet áldozata lett.
A Kis-Hárshegy felé emelkedve kereszteztük az eredetileg Úttörővasútnak nevezett Gyermekvasút vonalát. Éppen jött is egy szerelvény.
A Kis-Hárshegyen letagadhatatlan Makovecz-építmény áll: a róla elnevezett kis fából készült kilátó
*****
A Nagy-Hárshegyen
Egy januári, nem igazán télies kirándulás (séta) a Nagy-Hárshegyre:
Hármashatárhegy – Pesthidegkút
Egy megmaradt hármashatárkő – az egykor önálló Óbuda, Buda és Pesthidegkút között között). Mi Pesthidegkút felé mentünk le és így megtaláltunk egy középkori eredetű magában álló templomot, amely a XIII. századból származik és az egykori Gercse falu plébániatemploma volt:
*****
Kis túra Solymárnál
Solymár Pesthidegkút felé eső szélén váratlan kellemes kiránduló helyre bukkanunk: a Paprikás-patak völgyére, sőt helyenként írhatunk szurdokát is.
A másik meglepetés Solymáron a szépen rendbehozott kis vár, amelyet Szarkavárnak is neveznek:
———————-
Pilis
Mint korábban már volt szó róla az országismertetőben, a Pilis hegység neve pontosítást kíván. Szélesebb értelemben a Budai-hegységtől a Dunakanyarig terjedő hegységet. Szűkebb értelemben egy keskeny hegysor Békásmegyertől Esztergomig, amely sorban a Kevélyeket, a Hosszúhegyet, Pilistetőt, a Feketehegyet és már Esztergom mellett a Strázsahegyet tartalmazza. A szűken vett Pilis hegységtől északra helyezkedik el a Visegrádi-hegység, s így a Visegrádi-hegység és a Pilis hegysor együtt alkotja a szélesebb értelemben vett Pilist. A szűkebb értelemben vett Pilis üledékes mészkő hegység, ellenben a Visegrádi-hegység vulkanikus. Ebben a részben a kisebb Pilis hegységgel foglalkozunk.
A Pilis és Budai-hegység között egy széles völgy húzódik Óbuda, Pilisvörösvár és Esztergom között. Időnként azonban ez a völgy, például Piliscsabánál átalakul egy a két hegységet összekötő hegycsoporttá. Így egész pontosan elég nehéz szétválasztani a két hegységet. A pilisi hegyek leírását ezzel az átmeneti résszel kezdjük, ahol nem egyes túrákat írok le, hanem a túrák érdekesebb részleteit
Kirándulások Piliscsaba, Pilisszentiván környékén
A Budai-hegység egyik legnyugatabbra eső hegye – Perbállal szemközt – a Zajnát hegy. Feltételezésem, hogy a Zajnát „az Ajnát”-ból alakult ki; a francia Aynard lovagok a XIII. század elején jöttek Magyarországra. Ők alapították a zsámbéki premontrei templomot és egy azóta teljesen eltűnt várat építettek valahol a Budai hegyek nyugati szélén. Én ezt gyanítom a Zajnát hegyen! Talán érdemes lenne alaposabban megvizsgálni az alábbi képen látható Ajnát-hegyet!
A Budai-hegység legnagyobb biológiai szenzációja, a dolomitjelenség különleges „eredménye”, a pilisi len. Ez olyan világszenzáció lehetne (a világon csak itt fordul elő ez a faj!), olyan különleges reliktum, hogy az ide vonatkozó pár sort bemásolom a Biológiai Lexikonból: „a dolomitkőzet kémiailag alig, fizikailag annál inkább mállik, felaprozódása igen nagymérvű. Ennek következtében alakult ki a dolomithegyek sajátos formakincse; igen tagolt felszín, meredek, kopár lejtők, mély völgyek, éles gerincek. A folyton aprozódó kőzet lefelé mozog, gátolja a taljképződést, erdőtlen kopárok alakulnak ki. A tagolt felszínen aránylag kis távolságokon belül változatos mikroklíma kialakulását eredményezi, melyek reliktum fajok fennmaradásának is kedveznek. Ilyenek nálunk a jégkor előtti időkből például (a déli lejtőkön)” többek közt a pilisi len.
A leírás igaz a Nagyszénás oldalára is, ahol meg is találtuk a pilisi len egy csoportját. Persze csak a legnagyobb óvatossággal fényképeztünk:
A Nagykevély oldalában érdekes filmtörténeti emlék az „Egri vár”, amely az 1960-as évek egyik sikerfilmjének, „Az egri csillagoknak” felvételeihez készült. Ma már sokak által kedves kirándulóhely:
Piliscsabáról, pontosabban Klotildligeti részéről észak felé egy kis mászással feljutunk a Nagy-Kopaszhegyi-kilátóhoz (447 m), ahonnan szép panorámában gyönyörködhetünk:
A Nagy-Kopaszhegyi-kilátóról felvett felnagyított képen középen a kéktúrások között hírhedt Nagy-Gete látszik, jobbra szélen pedig az Esztergom előtti Strázsahegy.
*****
Csobánka – Nagykevély – Békásmegyer
Csobánkára busszal mentünk Pomázról, majd onnan erdőben megtett egyenletes emelkedéssel értük el a Kevélynyerget, ahol egy kis pihenő helyet rendeztek be.
A Kevélynyergen úgy 30 évvel ezelőtt még volt egy turistaház, de aztán leégett és ma már a nyomát sem találni. Ha innen a Kis-Kevély északnyugati oldala felé megyünk, akkor megtalálhatjuk a Mackó-barlangot. Mi ellenben a másik irányban indultunk. Rövidesen fel is jutottunk a sziklás tetejű 534 m magas Nagy-Kevély felé, amely pompás kilátással jutalmazott meg:
A Nagy-Kevélyről a gerincen Békásmegyer felé folytattuk a túrát. Egy idő után egy kicsit „geológiázhattunk”, mert megfigyelhettük, hol váltotta fel a mészkövet a hárshegyi homokkő:
Út közben még láthattuk az egykori határkövet Borosjenő és Üröm között:
Békásmegyer, amely az egyik honfoglaló törzs nevét őrző magyar faluból vált a török után svábbá, mára két teljesen különböző világ határán van. Egyrészt a Kevélyek felé az épületeit tekintve sváb falunak maradt meg, másrészt a Duna felé eső részén ma néhány évtizede egy nagy budapesti lakótelep létezik.
Békásmegyer két részre törését jól mutatja a falu I. világháborús emlékműve. Ma magányosan magában áll: egykor a falu közepe volt, most „nem találja a helyét.”
Végig A Hosszúhegyen a Kevélyek és Pilisszántó között
A Kevélyek nyugati szomszédja a pilisi hegyek sorában a Hosszúhegy, melynek erdős északi oldalában a környék nevezetes Szentkútja rejtőzik. A környék török utáni betelepülésének megfelelően három nyelven – rác-szerb, sváb-német és magyar – találunk hálákodó táblákat, és egy felirat szerint a híres székesfehérvári püspök, Prohászka Ottokár itt egyszerre három nyelven – magyarul, németül és szlovákul – prédikált.
A Hosszúhegy oldalában kedves színfolt a Pilisszentkereszttől induló Dera-patak szurdokja:
A PILIs-tető és szomszédsága
A Pilis-tetőről és szomszédságáról az Országrészek ismertetőjének ÉK-DU részén található leírás. Hogy nem a túraleírásnál van, indokolja, hogy az ország vallási történetének az egyik legfontosabb területén járunk. Az első magyarországi ciszterci kolostorok egyikét – pilisszentkereszti romterület – a Pilis-tető hegytömbje választja el Klastrompusztától, ahol a magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok valószínűleg alapító kolostorának romját találjuk. Talán az egész magyar történelemre szimbolikus értékű, hogy a két romot elválasztó hegy tetején szovjet rakétasilók romjait találjuk!
Dobogókő – Feketehegy – Dorog
Elég hideg, de legalábbis délelőtt száraz januári nap volt. Dobogókőre busszal mentünk, onnan pedig kellemes sétával indultunk aznapi túracélpontunk, Dorog, vagy pontosabban a szépen felújított dorogi vasútállomás felé. Első rövid pihenőnket a Pilis-nyeregnél tartottuk, ahol egy a téli favágók tűzrakásánál melegedtünk egy kicsit.
A Feketehegy lapos fennsíkján kényelmesen érjük el a Feketehegyi kulcsosházat. (Bezzeg oldalról! A Feketehegy a mészkőrögökre jellemzően egy tömbben emelkedett fel egykor és így oldalfalai rendkívül meredekek.)
A kulcsosház tábláján méltán szereplő Gizi nénivel még 1958-ban vagy 59-ben találkoztunk, amikor Péter barátommal még ifjú turisták „valánk” (csakhogy jelezzem az azóta eltelt időt). Mi akkor még létrán mentünk fel a felső részre éjszakára megszállni, az akkor úgy ötvenes nagyon kedves Gizi néni, a gondnok pedig lent aludt. Csak ketten voltunk vendégek. Jellemző, hogy akkor még itt is volt gondnok.
A Feketehegyről meredekebben kellett leereszkedni Kesztölcre. Ezen a túrán itt megcsúsztam, ami után kissé lidércessé volt a további túrám; de ez „magánügy”.
15 óra felé a meteorológusok által beígért heves szélvihar és eső ránk tört, de szerencsére 5-10 perc alatt átsöpört felettünk, aztán megint nyugodtabbá vált a túra.
Télen hamar sötétedik, s így Dorogon már a sötétben vártuk a vonatot. Azért meg kell említeni, hogy nagyon szépen rendbe hozták a Budapest-esztergomi vasútvonalat, amely sokkal gyorsabbá, kényelmesebbé vált. (Mi persze turisták, csak néha használjuk, de ezt a vonalat sok munkába járó és diák és egyetemista is naponta használja.)
Esztergom-Kertváros – Kis-Strázsahegy – Kesztölc
Ezt a túrát 2022. március 3-án teljesítettük, azaz úgy tíz nappal azután, hogy kitört a szomorú orosz-ukrán háború. Kordokumentumként a Nyugati-pályaudvaron lefényképeztem az ukrán menekültek megsegítésére szolgáló kiírást (sárga alapon).
A meglehetősen lepukkant állapotban levő Esztergom-Kertváros vasúti megállónál szálltunk le. Nem messze van ide egy a betyárok emlékére szánt vendéglő, ahol megreggeliztünk. A figyelmemet felkeltette a kocsma betyárokkal kapcsolatos képgyűjteménye és el is szomorított: hogy kerültek, kerülhettek ezek a szerencsétlen vagy kevésbé szerencsétlen fiatalemberek ilyen hamar hóhérkötélre!
Például Angyal Bandit 20 évesen, de Zöld Marcit is kb. ilyen korában végezték ki – és folytathatjuk a sort!
A Kis-Strázsahegyről a Kis- és Nagy-Strázsahegy között folytattuk az utunk Kesztölc felé.
A Kis- és Nagy-Strázsahegy környéke a Rendszerváltozás előtt szovjet katonai terület volt, úgyhogy oda nem lehetett belépni, turistaútvonalak sem keresztezték. Így nem is volt köztudott, hogy ott volt az I. világháború alatt az egyik legnagyobb hadifogolytábor. Nyilván, mint ilyennek sajnos, nagy haditemetői voltak. Ebből maradt meg valami, melyeket ma már gondozzák.
Egy geológusnak gyönyör lehet tanulmányozni a Fehér-szirt kőbányájának mészkőfalát: az egyes sziklarétegek és az elválasztó rétegek vastagsága, és hogy ezek hány millió évet jelentenek, amíg kialakultak, és hogy vajon milyen állati, növényi nyomokat lehet találni bennük és azokból mire lehet következtetni.
Ezen a hegyoldalon történt az a fájdalmas lesántikálásom a Feketehegyről, amelyről az előző túraleírásban már írtam. (De ez továbbra is „magánügy”.)
Visegrádi-hegység
A Visegrádi-hegység a szűken vett és az előző részben tárgyalt Pilis-hegység és a Duna között elhelyezkedő vulkanikus eredetű hegység (a kettőt nevezik sokan Pilisnek). „Öregkori” túráink leírásában keletről nyugat felé haladunk végig rajta.
Vasas-szakadék és Kőhegy
Szentendréről indultunk és oda is tértünk vissza egy kör megtétele után.
A Dömörkapu mellől zöld jelzésen indultunk fel a Kőhegyre. Közben megnéztük a Vasas-szakadékot, amely engem a Damása-szakadékra emlékeztetett, bár annál kisebb. Ugyanekkor ez is élmény – különösen a geológia iránt érdeklődőknek.
Képek a Vasas-szakadékról, amely a Damása-szakadékhoz hasonlóan egy valamikori hegyoldalnyi megcsúszás eredménye lehet:
A Vasas-szakadéktól kis emelkedővel feljutunk a Kőhegyre.
A Kőhegyen van egy érdekes vulkanikus alakzat, amelyet Gombának, sőt Napóleon kalapjának is neveznek. Kialakulása hasonló a Badacsonyhoz és a tanuhegyekhez: a kemény felső kő (andezit) megvédte az alatta levő, a kalapot tartó puhább tufás réteget.
Pilisszentlászló – Paprét – Nagy-Villám – Visegrád
Némi emelkedővel fel az Országos Kéktúra útvonalán Paprétre.
Kékpecsételés Papréten
Időnként szép kilátás tárult elénk: például a Dunán túli Naszály hegyére.
A túra vége felé meg lehet pihenni egy szép vendéglőben a Nagy-Villám oldalában, ahonnan szép kilátás nyílik a Visegrádi Várra és a Dunakanyarra.
Holdvilág-árok – Bölcső-hegy – Nagy-Csikóvár
A Pomáz környéki délkeleti Visegrádi-hegység talán legérdekesebb része a Holdvilág-árok, amely egy vulkáni tufába vájt szurdok (néhány kilométerre északra a tisztán üledékes mészkő-dolomitos Kevélyektől, Hosszúhegytől!) Az árok központi részén van egy nagyobb vízesés, amelyet csak egyszer láttam, hallottam zuhogni, mert különben mindig száraz volt í8pedigszer nem egyszer jártam ott). A vízesés közelében van egy kis mesterséges barlang.
A Holdvilág-árok völgyéből elég szépen emelkedve felmentünk az 588 méter magas egykori tűzhányóra, a Bölcső-hegyre, ahol éppen építették a leendő kilátót.
Aztán le, majd újra fel – már egy kissé kevesebbet – egy újabb egykori viukánra, a Nagy-Csikóvárra (557 m)
Pilisszentlászló – prédikálószék – dömös
Alig hogy kiszabadultunk a kovid (volt a neve wuhani, koronavírus, COVID19) első rohamának szorításán 2020 nyárelején (akkor azt hittük, hogy végleg!), már szerveztünk egy szép túrát. Tényleg szép túrát: szép idő volt, árnyékos erdőben a hőség is jobban kibírható és mivel végig az egykori nagy, a Dunakanyart is magába foglaló vulkáni kaldera szélén vezet a túraút Pilisszentlászlóról a Prédikálószék felé, időnként nagyszerű látványban volt részünk (már ahol a lombos fák megengedték!). Az út is kényelmes volt: alig éreztük az emelkedőt, pedig végig felfelé tartottunk, – de nagyon kíméletesen. Leginkább azonban az a felszabaduló érzés volt mámorító, hogy a hosszú pandémiás bezártság után végre a szabadban gyalogolhattunk.
Az alapítók, azaz a zakladateli-k táblája szerint 300 éve, 1715 óta laknak itt szlovákok (amikor bejöttek, még tótok voltak), azaz a mai Pilisszentlászló török utáni betelepítés (mert volt középkorban is, pl. a történelem tanúsága szerint Csák Máténak itt volt egy feljegyzett tanácskozása). Meglepett, hogy az 1715-ös alapítók közt voltak magyar nevűek is.
A fentebb említett kényelmesebb út. A következő képen a szintén emlegetett látvány a kaldera és a Dunakanyar felé:
Végül csak feljutottunk a Prédikálószékre (639 m):
Nagyon szép a látvány északi irányban, a Dunakanyar felé (azonban kicsit meg is ijedtünk, mert északkeletnek, Naszály felé komoly vihart láttunk).
A Prédikálószékről leereszkedtünk a Hubertusz-kunyhóhoz, amely egy sziklán épült szép kilátással a Duna felé (a fénykép ebből semmit sem árul el).
A Hubertusz-kunyhótól továbbra is ereszkedtünk lefelé és a Kecskehát-réten egyet pihentünk.
Majd a túrát Dömösön fejeztük be – a buszmegállónál.
Dömös – vadállókövek – prédikálószék
A Prédikálószékre sokkal fáradtságosabban is fel lehet jutni, mint Pilisszentlászlóról, mégpedig Dömösről indulva a Vadállóköveken keresztül. Ez nemcsak fáradtságosabb, de veszélyesebb is, mert nagyon meredek és az időtől, a fagytól széttöredezett egykori magma, láva igencsak csúszós. Ugyanakkor azonban az egykori magmás anyagok, lávatöredékek – és a kilátás sokat megér.
Nem sokkal Dömös elhagyása után egy kis kegyhelyhez jutottunk, a dömösi Szentfa kápolnához.
Innen kezdődött a kemény és elég veszélyes mászás fel a Prédikálószékre keresztül a Vadállóköveken.
Mennyi mindent elárul egy ilyen részlet: egyrészt a kis torony alapanyaga vulkáni tufa, amelybe keményebb magmás részletek cementálodtak (ahogy talán az egykori kitöréskor aláhulltak), másrészt a kis torony tetején levő nagyobb kő megóvta a széltől a közvetlen alatta levő puhább részeket. Valahogy ahogy a Badacsony is vagy messzebb Törökországban a Göreme csodái megmaradtak.
A következő képen a szemközt középen levő kis vulkáni kúp lenne a Dalai láma által kijelölt szent hely?
Itt is: végül csak feljutottunk a Prédikálószékre:
Rám-szakadék
A Rám-szakadék nemcsak a Visegrádi-hegység, hanem talán a tágabb ország legizgalmasabb szurdoka. Ahogy pedig a szakadékban balesetben meghaltak tábláját nézem, a legveszélyesebb is. Ma már ezért csak a veszélytelenebb lentről felmenetelt engedik (és így a csoportok találkozása is elkerülhető).
A Rám-szakadék két legegyszerűbb megközelítése: az egyik Dömös felől, a másik pedig Dobogókő felől. Ez utóbbi ma már bonyolultabbá teszi, ha betartjuk az alulról felfelé vezető kötelező irányt.
A lap elejéhez ugrás — A lap végéhez ugrásDobogókő – kiskovácsi buszmegálló
A Batthyány térről 7.29-kor induló HÉV-vel utaztunk Pomázra, ahova 8-kor érkeztünk meg. Onnan busszal mentünk fel a Dobogókőre: 8.15-8.52.
Januári képek a Dobogókőn és az egyik kedves vendéglátóhelyén:
A helynek Fagyott Katona a neve (talán a világháború óta). Teszünk, hogy elkerüljük a katona sorsát!
Képek következnek a Fagyott Katona és a Tölgyikrek között:
Megérkeztünk a Tölgyikrekhez:
Dobogókő – Szakó-hegy – Pilismarót
Pilisszentlélek – Búbánatvölgy
Állítólag mai túránk indulási helye, Pilisszentlélek az utóbbi években egy tévésorozat színhelye. Ezt bizonyítja, hogy a falu kocsmáját elnevezték Teca kocsmájának. A sorozat neve A mi kis falunk, és a sorozatban pedig az egyik fő hely a csinos Teca által szigorúan vezetett kocsma – a négy vagy öt állandóan részeg helybeli férfival.
A falu pedig tiszta és szép – különösen napos időben, és nem láttunk egyetlen részeget sem.
A falu fölött van az egyik megmaradt pálos kolostorrom. Egy kis emelkedővel hamar felérünk oda.
Egy tábláról kiderült, hogy a pálos kolostorok felkeresését is összeszervezték egy pecsétes körúttá. Íme, az egyik pecsételőhelyük:
Elidultunk a pálosoktól Kerektó felé. Nem is gondoltuk, milyen hosszú gerincút lesz nem várt mászásokkal, meredek lejtős ösvényekkel csúszós-saras részekkel…
Némi önellentmondással vulkanikus karsztbokorerdő (van-e vulkanikus „karszt”?!)
Egyébként északnyugati irányban a láthatáron egyes helyekről Lévát is és másutt pedig a Mohi atomerőmű nagy hűtőtornyait is láttuk!
Elég sokáig ilyen jellegű erdei úton haladtunk. Vagy ha nem, akkor gerincösvényen, melyet az előbb bemutatott vulkáni karszt kísér.
Enyedi halála: féltékenységi gyilkosság lehetett 1928-ban két vadőr között, az egyik nőtlen volt és közel laktak egymáshoz. A férj verte a feleségét.
Elértük a Kerektó-Búbánatvölgyi völgyet (innen nyugatra az esztergomi Vaskapu nincs is messze!), tulajdonképpen Esztergom és Pilismarót között vagyunk.
Érdekes dolgok vannak Kerektón (egy gazdagabb üdülőhely): japán jellegű ház, jurta, nagyon gazdag üdülők:
Szép hely a Búbánatvölgy! Nevével ellentétben nem tűnik búbánatosnak! A szép tavai biztos duzzasztottak. A völgy végén pedig az esztergom-visegrádi országútnál buszmegálló van. (Onnan viszont a sok buszmegálló miatt az út az újpesti Vaskapui buszvégállomásig 2 óra volt!)
Esztergom – Vaskapui menedékház
Esztergomban egy nagyon szépen rendbe hozott háborús emlékhelyet találtunk. A márciusban a Strázsahegynél talált I. világháborús fogolytábor halottairól itt is megemlékeznek. Elsősorban az oroszok: még külön szobrot is állítottak. Úgy hozták ide a szobrot.
Meglepett az esztergomi hegyfalu nagysága (még igen kedvesen be is hívtak bennünket egy kis borkostolóra!):
Valószínűleg mivel az emberek már autóval járnak fel a hegyre, a turistajelzéses út, ahol ma már csak turisták járnak, ha erre járnak, igencsak gyenge saras volt.
Egy sziklacsoport eszünkbe juttatja, hogy itt már vulkanikus a kőzet:
Feljutottunk a Vaskapu felső részénél, de ott a ködös látvány egyrészt megijesztett (jön az eső!), másrészt elszomorított, hiszen még augusztusban járunk és a kép igencsak ősziködös! Egyébként ezen a szörnyű aszályos nyáron (2022-ben) jól jött volna az eső, de nem jött, és a termés nagy része elpusztult!
Egy szép kereszt a jelzett út mellett:
Feljutottunk a Vaskapura (404 m), az egykori turistaházhoz, ami társaihoz hasonlóan már nem turistaház:
A nagy zuhatag miatt nem mertünk eredeti tervünk szerint a Búbánatvölgyébe menni, inkább visszafordultunk Esztergomba és oda is egy eléggé leromlott aszfaltúton.
Gerecse
A gerecsei túrákról kevesebbet tárgyalom itt, mert a hegységen végig vezet az Országos Kéktúra útvonala, melyről másutt lesz szó. Azért egy-két érdekességet megemlítek most:
Öregkő
A Bajót melletti Öregkőnek a sziklái, a Jankovics-barlang, botanikai, zoológiai ritkaságai szereztek hírnevet:
Pusztamarót
Egy-két héttel az 1526-os Mohácsi vereség után a csata humanitárius katasztrófája (vagy 20 ezer áldozat) megismétlődött Budától északnyugatra: a pusztító török csapatok elpusztítottak egy óriási menekülő szekértábort és ezreket koncoltak fel. Dobozi és hítvesének szomorú története itt játszódott le. a helyet azonban vitatják: ma már az események két helyen van emlékműve: Pilismaróton és Pusztamaróton is. Ez utóbbinak képét helyezem fel ide:
Vértes
Vértesben nagyon sokat kirándultam, de sajnos, még azelőtt, hogy elkezdtem fényképezni, így viszonylag most kevés közvetlen turista anyagom van. Pótlandó! Azért valami csak van:
A Bakony és Gerecse között a Vértes várja a túrázókat. A Csókakő várromja mellett vezető kék jelzés egy darabig erősebben emelkedik, majd feljut a „plátóra”. Ez a plátó képezi a Vértes hegység egyik jellegzetességét. A Vértes ugyanis egy 30-40 km hosszú, 15-20 km széles kiemelkedő erdő borította fennsík, amelyen már alig van szint, kényelmesen sétálhatunk, ha egyszer már feljutottunk. A meredek dél vagy délnyugat felé néző dolomit szirteken jellegzetes, forró mediterrán hangulatot ébresztő karsztbokor erdő uralkodik.
Vértesszentkereszt történelmileg és építészetileg a legfontosabb helye a Vértesnek, hiszen viszonylag nagyon jó állapotban megmaradt a Csák-nemzetségnek a XII. században épült komoly méretű és szép nemzetségi monostora. Talán, mert elég nehéz megközelíteni és benn van egy nagy erdőség közepén, szinte hihetetlen, mennyire nem ismeri a magyar közvélemény Vértesszentkeresztet. (A fényképet ld. az országismertető megfelelő részén!)
Szintén a Vértes közepén van egy pár házas kis telep, amely ifjabb koromban még turistaházként működött, és néhány pusztuló év után manapság kezd újra élni. Ez Mindszentpuszta. Álmomban sem sejtettem, milyen borzalmak fűződnek hozzá. A rádióban figyeltem fel pár éve egy folytatásos felolvasásra: Polcz Alaine döbbenetes emlékirata volt a II. világháborúról. Azóta a háborús könyvek egyik alapművének tartom. Leírta a borzalmakat, melyek itt történtek 1944/45 telén: megjátszott „vicces” és valódi kivégzések, nők sorozatos megerőszakolása (a „felszabadító” orosz katonák sorba álltak…) Volt olyan zsidó is, aki a németek elől bújt ide, de aztán a szovjetek végezték ki…
Gánttól északra van egy ma már lakatlan kis helység, Pusztakápolna. A falucska kihalásához az is hozzájárult, hogy a szovjetek bevonulásuk után 1945-ben nagyrészt kiírtották a lakóit. Erről később itt még bemutatok pár képet.
A Vértesben azonban szebb említésre méltó helyek is vannak. Például két várrom: Gesztes vára és Vitány vára.
A magyar irodalom egyik szép költeménye, Vörösmarty Szép Ilonkájának ihletet adó forrása is a Vértesben található. Kár, hogy a forrásnak és környezetének állapota nem méltó a vershez.
Képek a Gánti bauxitbánya múzeumról:
Kápolnapuszta tragédiája
A szovjet hadsereg gyilkosságai 1945 márciusában
Bársonyos
A Bársonyos nevét állítólag onnan nyerte, hogy mikor 1051-ben a németek a Vértes hegységben vereséget szenvedtek, mindent eldobáltak, vértjeiket is (innen a Vértes neve), hogy gyorsabban menekülhessenek a magyarok elől. Később még drága bársony ruháikat is. Innen pedig a Bársonyos neve.
Ma ez a Vértestől északnyugatra eső kis tájegység a Tatabányához tartozó iparvidék része, pontosabban volt: a szénbányái ma már bezártak, csak Bokodon él a villamos erőmű. Az ipari várossá lett Oroszlány viszont itt maradt.
Oroszlány közvetlen szomszédságában épült fel hazánk egyik legnevezetesebb kolostora, a kamalduliak Majkpusztája.
Vértesalja
Vértesalja a Vértes hegység és a Velencei dombság közé eső nagyrészt ugyan sík, de azért hullámos terület, amelynek legnagyobb települése Csákvár, de több helységét – Felcsút, Alcsút, Vál, Lovasberény, Zámoly – még megemlítjük.
Szár közelében van egy emlékmű, a magyar repüléstörténet egyik nagy eseményére emlékezik. Az első magyar óceánt átrepülők, Endresz és Magyar 1931-ben itt szálltak le. Egyik elsők voltak Lindbergh híres repülése után.
Felcsút, Orbán Viktor miniszterelnök szülőhelye. A falu polgármestere a sokszoros milliárdossá vált Mészáros Lőrinc kb. 2016 óta az ellenzéki sajtó kedvenc céltáblája. Hasonlóképpen a képen látható Orbán által megálmodott magyar focista Puskás Akadémia (és később a kisvasút is). Sajnos, úgy tűnik a magyar focin még Orbán Viktor sem tud segíteni, bár azért mégis csak van némi remény. Igaz, erősen hullámvasutas a pálya: a 2016-os Európa-bajnokság, majd a 2021-es, majd a 2022-es nyár.
Alcsúton a Habsburgok magyar, nádori ága, az úgynevezett magyar habsburgok építtettek – a nagy építész Polláck Mihállyal – egy klasszicista kastélyt egy nagyon szép parkkal.
Az egykori Habsburg-kastélypark helyén ma arborétum van. Két nevezetességéről tudok: február elején már szépen virágzik a sárga virágú téltemető.
Március 20-a táján pedig a park egy részét, mintha hó hullott volna úgy elárasztják a hóvirágok. Ilyenkor sok látogatója van az arborétumnak.
A Habsburgok magyar nádori ága az 1790-től 92-ig uralkodó II. Lipóttól, József császár öccsétől származik. II. Lipót fia volt a híres József nádor, aki Ferenc császár öccse volt és nagyon sokáig, a XIX. század szinte teljes első felében volt nádor. Nevéhez fűződik Pest modernizálása, kiépítése (meg is érdemli a pesti József nádor téren álló nagy szobrot), a Reformkor elindításában is szerepet játszott.
József nádor idősebb fia volt Magyarország utolsó nádora: István nádor és főherceg. 1848 forró napjaiban igyekezett Bécs és Pest között közvetíteni. Szeptemberben, Jellasich betörésekor kinevezte a második Batthyány-kormányt, tárgyalni indult Jellasich elé, de az nem volt hajlandó fogadni őt. Ezután István nádor lemondott, Bécsbe távozott. A továbbiakban visszavonultságban élt.
József nádor második fia, József főherceg, magyar királyi herceg katonai pályára lépett, Königgraetz-ben megsebesült. Később megszervezte a magyar királyi honvédséget, melynek első főparancsnoka volt. Különleges érzékkel elsőként igyekezett megoldani a cigánykérdést. 1888-ban kiadott Czigány nyelvtana talán első e téren. Írt egy könyvet A czigányokról címmel.
József Ágost főherceg, magyar királyi herceg, József nádor unokája, József főherceg fia 1872-ben itt Alcsúton született. 7 kötetes I. világháborúról szóló naplójában ezért nevezi például a 17-es székesfehérvári katonákat a földijeinek. Székesfehérvárra járt iskolába, így tökéletesen beszélt magyarul, amely később rendkívül népszerűvé tette magyar katonái között. Naplója igazolja, hogy egyrészt magyar érzelmű, de egyúttal Habsburg-hű ember volt. Úgy képzelte, hogy az I. világháború után a magyarok kiemelkedő áldozathozatala következtében az együtt maradó Habsburg-Monarchiában a magyar oldal lesz a vezető. Hírnevét az I. világháborúban, főleg magyar nemzetiségű csapataival az oroszok elleni 1914/15 téli Kárpátokban elért védelmi harcai, majd olaszok elleni Doberdói harcok hozták meg.
Vál. Itt született, a Vál szélén épült vadászlakban Vajda János, a XIX. század nagy magyar költője.
Válnak a fülemben olyan szép hangzása van. Nyilván Vajda János: A váli erdőben című szép versének tudat alatti hatása ez. Apja erdész volt. A magányos erdészlak ma is látogatható. Az épület képei közt láttuk, hogy szülei baleset áldozataivá váltak. Lovaskocsijuk lovai a Vál melleti lejtőn megbokrosodtak…
Az út mellett, ahol a lovak megbokrosodtak, található a váli temető. A temető dísze az Ürményi-mauzóleum, az egyik első magyarországi klasszicista műalkotás.
Válon van egy Ürményi-kastély is (az nem klasszicista, hanem későbarokk). A temető melletti katolikus templom is egyike lehet az első magyarországi klasszicista templomoknak.
Ürményi József, aki itt halt meg Válon, egyike volt az úgynevezett jozefinista politikusoknak. Ő valósította meg az osztrák abszolutizmus tanügyi reformjait Magyarországon. Az első magyar állami tanügyi szabályzat, a Ratio Educationis, amelynek rendkívüli jelentősége volt az ország történelmében, 1777-ben jelent meg. Ennek elkészítésében Ürményinek döntő szerepe volt.
Lovasberény
Csákvártól délre Lovasberény vetekedik vele a regionális központ címért. Itt van az ország egyik legrégebbi klasszicista temploma. A falu szélén pedig a Cziráky-kastély, bár kissé romos, de ékszer! Stílusa a későbarokk és klasszicista között helyezkedik el.
A kastély szomszédságában egy sírcsoport látható: magyar honvédeké, akik 1944/45 fordulójakor estek el.
A faluban van még egy különlegesség, egy nagy zsidó temető. Egykor a Mezőföldről a Móri-árkon keresztül Komárom felé egy nagy búzakereskedelmi út húzódott a XIX. század első felében a vasutak megjelenése előtt: viszonylag nagyobb zsidó közösségek kísérték ezt az útvonalat.
Csákvár
A honfoglaló Csák nemzetség nevét viselő helység a török kor után Esterházy-birtokközpont volt. Ennek köszönhető két szép klasszicista és nagy építménye: az Esterházy-palota és katolikus templom.
Polcz Alaine-nek a Vértesben már említett II. világháborús emlékiratában Csákvár is szomorú szerepet játszik…
A csákvári és a zámolyi országút kereszteződése és a Forráspuszta közelében van egy magányos középkori rom. Különlegessége, hogy egy körtemplom romja:
Zámoly
Zámolyra egy kissé több időt szánok: egyrészt itt született a XX. század második felének kiemelkedő költője, Csoóri Sándor, aki, mint a Kádár-korszak ellenzékije, politikusként is jelentőssé vált. Másrészt 2000 körül az ún. „zámolyi romák” ügye – mintegy állatorvosi lóként – korszakunk egyik szimbólikus történetévé vált.
Csoóri Sándor: Készülődés a számadásra című 1987-ben megjelent könyvében a „Diákévek harangzúgásban” c. írásában megemlékezik zámolyi gyerekkoráról. Ez az írás tanúság az 1944/45-ös világháborús vidéki nyomorúságról, a harcokról, melyeknek néhány honvéd áldozata nyugszik az említett szomszédos lovasberényi katonai sírokban.
1944-ben „a légiriadók és a szaporodó bombázások hamarosan véget vetettek pápai diákoskodásom első felvonásának. Ősszel már nem kezdtem el az évet, otthon maradtam Zámolyon. A közeledő fron hatására élelmet, ruhát ástunk el a földbe, hogy a háború veszett kutya szájától megvédhessük. Földalá került a Bocskai-ruhám s a diáksapkám is. A sapkát külön ástuk el, mert hallottunk olyan híreket, melyektől megborzongtunk: a bevonuló szovjetek katonaholminak hitték a bársony diáksapkát, valamilyen különleges alakulat egyenruha-tartozékának, és keresték a gazdáját. Félelem s hazudozás kezdődött el a sapka körül, amely tragédiába torkollt.
A közeledő front mindent átalakított és áthangolt bennünket. Nemcsak a ruháinkat ástuk el jó mélyre, hanem a reményeiket is.”
„Ezen a nyáron már túl sok kóstolót kaptunk a halálos veszedelmekből. Csákvár és Zámoly között egy ideiglenes katonai repülőteret rendeztek be a németek, …amelyre hetente rácsaptak az amerikai bombázókat kísérő vadászgépek. Előfordult, hogy egyetlen alkalommal huszonöt álcázott német repülőt is fölgyújtottak. Mi, gyerekek, a kazal tetejéről néztük az égő gépeket, a benzíntűz lidérces keringőjét a Vértes alatt, de nemcsak szemtanúi, de elég gyakran szívdobogásos résztvevői is voltunk a sűrűsödő légi csatáknak. Árkokba, szekerek alá kellett behúzódnunk, mert az egymásra tüzelő vadászgépek bolond golyói, mint a vasbögölyök, ott röpdöstek az áttüzesedett levegőben.
A mi vidékünkön megrekedő front, a hónapokon át ide-oda mozgó háború még inkább kiégette belőlem a tanulás iránti eltökéltségemet. Minden óra, minden nap az ösztönöké maradt: hol és hogyan szerzünk élelmet, hogyan őrizhetjük meg menekülés közben az életünket.
A katonaság az elásott élelmet is megtalálta, és fölélte a harcok alatt. A hazaszivárgók szinte másnap és harmadnap már indultak is tovább kéregetni. Egy-egy hétre való kenyeret, zsírt összekoldultak a sértetlenül maradt falvak parasztjaitól, s egy hét után újra indultak más felé.”
Zámoly 2000 körül a hazai, sőt világhírek élére került: ez volt az ún. „zámolyi romák” ügye. Eredetileg egy Csórról Zámolyra, annak Belmajor nevű részére beköltözött nagy cigány család lakhatási gondjaival kezdődött. 1997 őszén egy szélvihar lakhatatlanná tette házukat – egyes tanúk szerint maguk rontották le a tetőt, hogy az önkormányzattól jobb lakás(ok)hoz jussanak. Így az önkormányzat átköltöztette őket a művelődés otthonba, amely nagy torzsalkodások helyévé lett.
1999 augusztus végén gyilkosság is történt: Csákvárról hárman jöttek egy trabanttal, hogy megvitassanak egy ügyet. Lincselés lett belőle, az egyik csákvári ott halt meg, kettőjüknek sikerült elmenekülniök. Utólag kiderült, hogy valószínűleg drógos ügy lehetett a háttérben. A gyilkos Krasznai Krisztiánt 2003-ban ítélték el jogerősen 11 évre….
A móri-árok és környéke
A Móri-árok egy nagy törésvonal, amely északnyugat-délkeleti irányban elválasztja a Vértest és a Bakony nyugati részét, a Tési-fennsíkot és környékét.
Vértesnél már említettük Csókakő várát, amely a Vértesnek az árok felé eső oldalában emelkedik Csókakő falu fölé.
Mór
Mór a névadója a Móri-ároknak, amely – mint már szó volt róla – egy néhány kilométer széles bemélyedés, árok a Vértes és a Bakony legkeletibb része között. Meglepő módon homok, kavics van az árokban, amiből arra lehet következtetni, hogy valaha sok-sok ezer, tízezer évvel ezelőtt az ős-Duna erre folyhatott.
Regionális központja a Móri-árok északi részére települt Mór városa, amely – elsősorban régebben – boráról volt híres.
Pár évvel ezelőtt – talán 2002-ben – egy szörnyű gyilkosság tette országosan nagyon hírhedtté. Különösen kegyetlen gyilkosok törtek be egy bankfiókba és hidegvérrel mindenkit, akit ott találtak hidegvérrel kivégeztek – vagy nyolc-kilenc embert. A nyomozások eredménye, a bírósági tárgyalás és ítélet is hírhedtté vált, mert kiderült, hogy ugyan egy rablógyilkost fogtak el, ítéltek el, de „speciel” ezt a tömeggyilkosságot nem ő követte el. (Ezért talán még kártérítést is kapott.) Később véletlenül egy erdőben megtaláltak a gyilkos fegyvert, melynek segítségével végül is kinyomozták az igazi gyilkost, aki aztán a börtönben öngyilkos lett.
Mórban azonban más is van: például városháza a szép Lánczos-kastélyban.
Van egy másik szép kastélya is, a Lamberg. Ehhez a Lamberg-családhoz tartozott az a Lamberg, akit Bécsből küldtek Pestre „rendcsinálás” végett 1848 október elejének forró napjaiban, de az izgatott tömeg felkoncolta.
Mórnak van egy másik 1848-as kötődése is: 1848 decemberében Mór és Bakonysárkány között Perczel Mór vereséget szenvedett a Magyarországba betört Windischgrätz herceg csapataitól. Ez a vereség is hozzájárult ahhoz, hogy a honvédsereg akkori új, fiatal főparancsnoka, Görgey Artúr lemondta eredeti tervét, hogy a Vértes és Gerecse vonalánál kísérli meg megállítani a betört császári erőket és inkább tovább visszavonult Buda felé.
Mielőtt elhagynánk Mórt, feltétlenül meg kell emlékeznünk Wekerle Sándorról, aki itt született 1848-ban és aki Magyarország első polgári származású miniszterelnöke és a pénzügyek nagy szakértője volt. Háromszor volt miniszterelnök (1892-95, 1906-10 és 1917-18). Nevéhez fűződik az egyház és az állam szétválasztása, Magyarország adórendszerének és pénzügyigazgatásának újjászervezése. Budapest első jelentős, építészetileg szép és a korhoz viszonyítva komoly szociális lakótelepe, a Wekerle-telep az ő nevét őrzi.
Mórtól Székesfehérvár felé haladva a Móri-árokban a túlsó oldalon két helységet említek még.
Bodajk
Bodajk nevezetes búcsújáróhely is. Például Táncsics Mihály is megemlékezett róla emlékiratában.
A következő két képen a híres bodajki kálvária és a bodajki Lamberg-kastély látható:
Fehérvárcsurgó
Fehérvárcsurgó Bodajk déli szomszédja. A Károlyiak nagyon szép kastélya szerencsére éppen megmaradt. Közvetlen szomszédságában – meglehetősen idegenül – szovjet katonák sírja, kisebb emlékműve.
Iszkaszentgyörgy: Bajzáth-Pappenheim-kastély:
Gaja-szurdok
A Móri-árokkal párhuzamosan haladó Gaja-szurdok hangulatos kiránduló hely, melynek egyik részén még kőkorszakbeli halomsírok is találhatóak.
