6. túra
Dég – Festetich-kastély
A dégi klasszicista stílusú Festetich-kastély 1815-19-ben épült fel Pollack Mihály tervei szerint. A kastély előlről és hátulról egyaránt impozáns benyomást kelt. Különösen a hatalmas park felőli kép lenyűgöző. A kastély nemcsak stílusában, de már-már méreteiben is összevethető Pollack híres főművével, a pesti Nemzeti Múzeummal.
A parkban német II. világháborús katonai emlékműre bukkanunk, ami arra emlékeztet, hogy az 1945. téli súlyos harcok idején német katonai kórházat rendeztek be a kastélyban.
Dombóvár – park az eredeti 1849-es szobrokkal
A népköztársasági idők bátor dombóvári helyi vezetőinek köszönhetően részekre
bontva megmaradt a budapesti Kossuth-téren eredetileg felállított Kossuth-emlékmű, melyet Rákosi idejében a ma is ott álló emlékműre cseréltek. Most viszont az eredeti emlékmű a dombóvári parkban a város egyik fő nevezetességévé vált.
Megérdemlik.
2016-ban egy kicsit módosítani kell a szöveget, mert közben a Kossuth teret isjelentősen átalakították, azaz igyekeztek a koráábi jellegét visszaadni. Így újra felállították a korábbi 48-49-es emlékművet. Csak arra vagyok kiváncsi, hogy a szobrokat Dombóvárról hozták fel vagy újra faragták. Ha Dombóvárról hozták el, akkor hogyan köszönték meg Dombóvárnak…
Lengyel – Apponyi-kastély
A lengyeli Apponyi kastély – jól eldugva a Völgység és a Tolnai hegyhát között – igazi meglepetés. Tekintélyes és szép eklektikus kastély.
Kakasd – Községháza
A kakasdi községháza számomra Makovecz Imre leghatásosabb műve. A községháza egyik fele a török utáni sváb betelepítésre utal, a székelykapus másik fele pedig a bukovinai székely menekültekre, akik a II. világháború alatt és után hosszú szenvedéssel teli vándorlás után jutottak – az elűzött svábok helyére.
Mecseknádasd – Szent István-kápolna
A mecseknádasdi Szent István-kápolna – a pécsi országút egyik éles kanyarjában a falu feletti hegyoldalon – itt maradt a középkorból. Mellette a legszebb sváb temető: a török utáni betelepítettek temetkeztek ide.
Pécs – Főtér
Pécs főterén majdnem teljesen megmaradt a török dzsámi.
Pécs másik nevezetessége a dóm: a pécsi püspöki székesegyház építése a XI. században kezdődött el. Ebből az időből az öthajós altemplom maradt meg. A török után háromszor építették újra, alakították át. A XVIII. században barokk, az 1800-as évek elején Pollack Mihály klasszicista stílusban. A mai forma 1882-91 között alakult ki Schmidt Frigyes bécsi építész tervei alapján.
Máriagyűd – kat. templom
A Siklós melletti máriagyüdi kegytemplom a mai barokk formájában a XVIII. század első feléből származik. Kegyszobrához azonban már a középkor óta zarándokolnak és csodás gyógyulásokat is feljegyeztek. A felírások szerint a zarándokok közt magyarok, németek és horvátok egyaránt szerepelnek.
Siklós – Malkocs bej dzsámi
A siklósi Malkocs bej dzsámi a XVI. század közepén épült. A dzsámit a XX. század elején beépítették a Pelikán szállóba és csak 1992-ben fedezték föl és állították helyre.
Pécsvárad – altemplom – freskó
A pécsváradi bencés apátságot Szent István alapította 1015 körül.
Az 1120-as években a későbbi Vak Béla királyunkat gyerekkorában itt rejtegették.
A XIV-XV. században az apátságot falakkal övezték, tornyokkal megerősített várrá alakították.
Az eredeti templomból csak az altemplom maradt meg, ahol XII. századból freskómaradványok maradtak meg.
Szigetvár – Vár – várfalak
Ki ne hallott volna Zrínyi Miklós hősi harcáról, kirohanásáról az égő, védhetetlenné vált szigetvári várból 1566-ban! A mai várfalak az 1566-os ostrom után épült török vár maradványai.
Alsómihojlác
A Mailáth-kastély 1900 körüli építmény. Egy nagy németes ízlésű fakeretes vadászlaknak tűnik.
Verőce – Pejachevich-kastély
Verőce volt a híres Pejachevich-család birtokközpontja.Verőcén van egy nagy barokk kastély: a Pejachevich-kastély. Jellegzetes középrizalitos barokk kastély, ahol a magyar címert is megtaláltam. (Talán azért, mert a kastély még a „csere” előtt épült, amikor Verőce még szerves része volt Magyarországnak, úgy mint mondjuk a Zemplén vármegye, mielőtt három vármegyét nem cserélték el Fiumével!)
Nekcse (Nasice) – Pejachevich-kastély
Nasice alig ismert magyar neve Nekcse, melyet Károly Róbert kancellárjának, Nekcsei Demeternek díszes könyve őrízte meg.
Kutjevo
Kutjevo Pozsega mellett a Szlavón-szigethegységen belüli Pozsegai-medence másik városa. Pozsegánál sokkal kisebb, de azért ide beugrani, mert komoly ciszterci-jezsuita templomot és rendházat találunk itt.
Pozsega
Pozsega az egyik szép barokkos, török utáni újjáépített város, mely hasonlít több dunántúli városunkhoz.
Diakóvár
Diakóváron van egy a szegedi dómhoz nagyon hasonló, annál egy kicsit kisebb székesegyház.
Itt volt püspök a Zágrábban említett Strossmayer püspök, a horvátok Széchenyije. Állítottak itt is a püspöknek szobrot, nemcsak Zágrábban.
Diakóvár 1250-ben lett a boszniai püspökség székhelye. A török után Diakóvár 1773-tól az egyesített szerémségi és boszniai püspökség székhelye.
A püspöki palota szép, de provinciálisabb benyomást kelt. Mindenesetre szerényebb, mint a diakóvári székesegyház.
Eszék
Eszék már a római korban fontos átkelőhely volt a Dráván. Ez a szerepe mindvégig megmaradt, ami magyarázza az eszéki vár fontosságát. A mai erődöt a török ellen 1712 és 1719 között építették föl, miután a régi várat lebontották.
A híres emlékiratíró Bethlen Miklós egy ideig itt raboskodott és itt írta vagy legalábbis kezdte írni híres emlékiratát.
Kórógy
Kórógy egyike a török kort túlélt szlavóniai helységeknek. Az 1990-es években azonban a jugoszláviai belső háború alatt aggódtunk, hogy most viszont elpusztul. Szerencsére nem így történt: a képen az újjáépített kórógyi református templom látható.
Valpó – Prandau-Normann-palota
Laskó
Laskó központját egy tekintélyes református templom uralja, ami elég jó állapotban van. Látható, hogy Dél-Baranya egyik, a magyarság szempontjából legerősebb községében vagyunk. A templom melletti I. világháborús emlékmű ezt megerősíti: egy honfoglaló vítéz áll keményen. Felette felírás: „Ősök jussán”!
Laskó a múltban is a magyarság – és a protestantizmus – erős bástyája volt itt a Drávaközben. Sztárai Mihály 1544-ben laskói lelkészként sok környező faluban hozott létre protestáns egyházat. Később Tolnára került (ekkor utóda Laskón 1554-ben Szegedi Kis István lett).
Mohácsi csata emlékhely – Tomori Pál szobra
A magyar történelem minden bizonnyal legismertebb helyszíne, évszáma, eseménye az 1526. évi mohácsi csata. Egy megtalált tömegsírnál alakították ki ezt a méltó nemzeti emlékhelyet.
Villánykövesd – pincesor
A villánykövesdi pincesor a legnagyobb, legszebb pincesorok egyike. Talán csak a hajósi múlja felül. Úgy tapasztaltam, hogy – bár profán a hasonlat – a XVIII-XIX. század eleji kálváriákhoz hasonlóan a kiépített pincesorok és a sváb lakosság között kapcsolat – hogy nem mondjam szoros korreláció – mutatható ki.
Bátaszék – kálvária
Bátaszék kálváriája fekvését tekintve nem vetekedhet mondjuk a veszprémfajszival vagy a vöröstóival, de szobrai a legszebb kálváriák közé sorolják.
Bátaszéket azonban még ne hagyjuk el: az első magyarországi ciszterci kolostor alapkövei a helység közepét díszítik.
Közvetlenül mellette magasodik a meglepően nagy újgót katolikus templom. Korszakunkban nem divatos dolog lelkesedni a neogót stílusért, de a távolból a mezők fölé magasodó tornyok (itt Bátaszéken vagy például Törökszentmiklóson) mégis megfognak.
Szekszárd – I. Béla tér – Vármegyeháza udvara
Szekszárd központjában épült a szép klasszicista stílusú vármegyeháza. Udvarán komoly meglepetés az I. Béla király alapította bencés apátság romja, amely az 1060-as évekből maradt meg. Ebbe az egykori centrális alaprajzú apátságban temették el I. Béla királyt. ( Más szerencsésebb, erősebb népeknél hamvai máig ott pihenhetnének eredeti sírjában.)
Vajta – Zichy-kastély
Vajta 1650-től 1945-ig a Zichy család tulajdona volt. A Zichy-kastély 1923-ban készült, de Pollack Mihály 1815-ös tervei alapján.
(Már most a vajtai Zichy-kastély klasszicista vagy neoklasszicista?)
Paks – kat. templom
A paksi új katolikus templomot – Makovecz Imre egyik legismertebb alkotását – 1990-ben emelték.
Simontornya – várkastély
Simontornya neve a XIII. század második felében élő Simon országbíróra emlékeztet. Reneszánsz várkastéllyá Gergellaky Buzlay Mózes országbíró alakíttatta át 1508-ban. A törökök erődítési munkákat végeztek a várkastélyon.
Illyés Gyula megemlékezése szerint gyerekkorában gyakran tartózkodott az épületben, olvasott a toronyban.
Dunaföldvár – várdomb – vártorony
A dunaföldvári vár a dunai átkelőhely védelmére épült. A vár a történelemben 1705. júniusában játszotta a legfontosabb szerepét, mikor a Vak Bottyán János vezette kuruc sereg ostromolta a várat. Elfoglalásával remélte, hogy erős hátteret bíztosíthat a kurucok tervezett dunántúli hadjáratához. Az egy hónapos küzdelem azonban Glöckelsperg császári tábornok győzelmét hozta. Rákóczinak le kellett mondania a dunántúli hadjáratról.
232