3. út
Bajna – Sándor-Metternich-palota
Bajnára az elmúlt években szinte rendszeresen évente ellátogattunk és sajnáltuk elhanyagoltságát látva. Mostanra legalább külsőleg javult a helyzet. Hát, igen.
Valamikor a világ egyik legbefolyásosabb politikusa, Metternich házasság révén érdekelt volt a Sándor grófok birtokain. Ez az egykori gazdagság ma is fénylik még, hiszen a Magyar Köztársaság elnöke a Sándorok budai palotájában tartja rezidenciáját.
Másrészt Sándor Móricz, az ördöglovas is eszünkbe jut.
Tata – plébániatemplom
A tatai plébániatemplom terveit a híres bécsi építész, Pilgram készítette el, de az épület felépítésének irányítását Fellner Jakab végezte, aki Pilgram terveit átdolgozta. Az építkezést Fellner halála után (1780) Grossmann József fejezte be 1784-ben.
Komárom – Igmándi erőd
A Magyarországon maradt Komárom eredetileg csak a Szlovákiához került Komárom külvárosa volt.
A Duna és a Vág összefolyásánál épült Komárom vára fontos szerepet játszott a török elleni védelemben. A Habsburg-hadvezetés a XVIII. században egy rendkivül erős erődrendszert épített ki Komáromban és szomszédságában. Az erődrendszer három erődje a déli oldalon (pl. az Igmándi és a Koppánymomostori) épült fel, melyek aztán fontos szerepet játszottak az 1848/49-es szabadságharcban.
Komárom
Komárom főterét egyik oldalról a Városháza, másik oldalról a klasszicista stílusú Zichy-palota zárja le. A hosszanti tér közepén áll Komárom védőjének, Klapka Györgynek a szobra, melyet 1896-ban állítottak föl és melyet Róna József alkotott.
A Duna és a Vág összefolyásánál épült Komárom vára fontos szerepet játszott a török elleni védelemben. A török sohasem tudta elfoglalni – és ennek valószínűleg nagy szerepe volt a Csallóköz magyarságának megmaradásában.
A Habsburg-hadvezetés a XVIII. században egy rendkivül erős erődrendszert épített ki Komáromban és szomszédságában.
A komáromi erődrendszer fontos szerepet játszott az 1848/49-es szabadságharcban. Klapka Györgynek, akinek a szobra a képen látható, sokban köszönhető, hogy Komárom erődrendszere a magyar oldal mellé állt és hogy Komáromban lengett a legtovább a magyar szabadság zászlaja 1849 őszén.
Jókai Mór, Lehár Ferenc, sőt (Habsburg) V. László magyar és cseh király Komárom szülöttei.
Bős – vízierőmű
Bős ma már elsősorban a Bős-Visegrádi vízierőművel kapcsolódott össze (és az Amadé-kastélyt, Amadé László költőt már feledjük). Aki emlékszik a 80-as évek második felére, a Dunasaurus is, a Kossuth téri óriási tüntetés is eszébe jut. A 90-es évekből pedig a Szlovákiával folytatott hiábavaló perek.
És még valami: Bős hivatalos neve Gabčikovo egy cseh ellenálló, Gabčik neve után, aki megszervezte, végrehajtotta a náci helytartó, Heydrich megölését. Bős azonban egy „reliktum” név, olyan mint példáula pilisi len, melyet különlegessége, ritkasága miatt mindenkinek védenie, óvnia kell. Márpedig Bős iskülönlegesség: a honfoglaláskori nemzetségfőkre, nemzetségekre utal.
Dunaszerdahely
Dunaszerdahely magyar többségű város a Csallóköz közepén. A város belső részét példamutatóan újították fel. Tetszik, ahogy a régi házakat új részletekettel keverik.
A plébániatemplomnál a felújítás nyomán előtüntek a gótikus részletek.
Pozsonyszentgyörgy – Hegyi templom
Pozsonyszentgyörgy Pozsony szomszédságában egy nagyon szép bortermelő városka volt, melyet 1945-ig németek laktak és amely a középkorban a Bazini és Szentgyörgyi grófok névadó birtoka volt. A város felső részén messziről látható Hegyi templom gótikus. Belső falán szép XV. századi freskók láthatók.
Modor – városkapu
A Pozsonytól a Kis-Kárpátok délkeleti lejtőin felfelé húzódó nevezetes történelmi borvidék egyik kisvárosa Modor.
1856-ban 41 éves korában itt halt meg L. Štur, a XIX. századközepi szlovák nemzeti törekvések vezető politikusa. A főtéren szoborcsoporttal kiegészített nagy szobrot állítottak a vadászbalesetben elhúnyt politikusnak.
Nagyszombat – Jezsuita templom
Esterházy Miklós nádor rendkivüli jelentőségű templomot építtetett Nagyszombatban 1629-37-ben: ez volt az első jelentős jezsuita templom Magyarországon. Ez a nagyon szép templom egyúttal az első kora barokk templom volt Magyarországon.
Állítólag Magyarországon először itt épült kálvária is – még a XVII. században.
A Rákóczi-szabadságharc egyik vesztes csatája a város mellett zajlott le. Azért is nagyon fájó, mert meg lehetett volna nyerni.
Vöröskő – vár – belső udvar
A tatárjárás után épült várat későbbi urai – a Thurzók, Fuggerek, majd egy Fugger lány révén a Pálffyak – alaposan átépítették. Igy alakult ki a mai reprezentatív kastély, ahol még nem régen a visegrádi négyek elnökeit is fogadták.
Külön építészettörténeti emlék az 1660-70-es években kialakított ún. sala terrena. Igy nevezték akkoriban a kastélyokban kialakított természet utánzó tereket, mesterséges barlangokat vagy ahogy olaszul mondták, a grottákat. Az egykori Magyarország területén ilyen csak itt Vöröskőn maradt meg: a vöröskői vár hűtőző terme.
Gidrafa – Pálffy-Erdődy-kastély
A gidrafai Pálffy-Erdődy-kastély a látványos romantikus-eklektikus reprezentatív kastélyok sorába tartozik. Így például a keszthelyi Festetich-kastélyra emlékeztet, bár annál kisebb. Ma a szlovák írószövetség alkotó helye és így a kastély és szép parkja nagyon jó állapotban van. (A parkba különösebb nehézség nélkül bejutottam.)
A Rákóczi-szabadságharc egyik fájdalmas veresége, a pudmerici csata a közelben zajlott le.
Szomolány – Pálffy-várkastély
A szomolányi vár középkori eredetű, melyet a Pálffy család 1777-ben szerzett meg. Pálffy József 1880-1900-ban reprezentatív várkastéllyá építtette.
Ma a Szlovák Tudományos Akadémia alkotóháza.
Alsókorompa – Brunszvik-kastély
A nagyméretű klasszicista Brunszvik-kastély ugyanannak a Brunszvik-családnak volt a tulajdona, akik Martonvásárhelyt is építkeztek. Ez utóbbi azonban romantikusstílusú, és ez el is döntheti az első javára azt a kérdést, hogy Beethoven végül is hol írta meg a Holdfényszonátát.
Dejte – árpádkori temetőkápolna
A dejtei árpádkori temetőkápolna a XII. században épült. Nagyon jelentősek a templomban megmaradt román és korai gót falfestmények.
Szakolca várrom – Szent György körtemplom
A szakolcai Szent György körtemplom valószínűleg a XII. századból származik. Arról, hogy II. (Vak) Béla királyunk itt született (volna), a helybeliek tudnak. (Megkérdeztem a körtemplom őrét.)
Holics – Habsburg-kastély
A morva határ mellett épült Holics városa egy komoly kastéllyal büszkélkedhet, a Habsburg-kastéllyal. A kastély egy középkori vár helyére épült Mária Terézia idején. Lotharingiai Ferenc, a királynő – egyébként császár – férje majolika gyárat alapított itt. A magyarországi iparosítás itt kezdődött 1746-ban.
Malacka – Ferencesek
Malacka a Kis-Kárpátok és a Morva folyó között fekszik.
A város szélén láttam Malacka címerét: egy vaddisznót ábrázol. Vajon van-e köze a magyar malac(ká)hoz ? A kérdés azért is felvethető, mert a kora árpádkori időkben Malacka több szomszédos helységgel együtt határőr telep volt.
Nagylévárd – habán házak
A habánok svájci eredetű protestánsok voltak, akik Morvaországon keresztül jutottak a XVI. század közepén Magyarországra. Itt szigorú puritán őskeresztyén közösségeket alkottak. Habán kerámia művészetük máig közismert. Az egyik közösségüknek, a nagylévárdiaknak megmaradt a közös háza, udvara.
Sasvár – kegytemplom
Sasvár híres katolikus búcsújáróhely, ahova messze földről zarándokolnak.
A kegytemplom és a kolostor nagyon szép barokk együttes: a híres bécsi építész, Hillebrandt építette 1746 és 1764 között.
Sasvár a középkorban önálló székely szék központja volt, a Morva folyó melletti határvédelem egy fontos pontja. Ezt a szerepéta mai szlovák neve is őrzi.
Stomfa – Pálffy-Károlyi-kastély
A stomfai kastélyt a Pálffyak építették a XVI. században. Az épület eredetileg reneszánsz stílusban készült, de a Károlyiak, akik a Pálffyaktól megvették a kastélyt, 1870-ben eklektikus stílusban átépítették. A bejárat feletti nagy címer már a Károlyiaké.
Máriavölgy – pálos templom
Máriavölgy Pozsonytól északnyugatra a város szomszédságában fekszik. Nagy és szép kolostor, templom és kálvária bújik meg a szűk völgyben.
Amikor a törökök Budát elfoglalták és elpusztították a pálosok budaszentlőrinci központját, a pálosok Pozsony mellé menekültek és új központjukat itt, Máriavölgyben hozták létre.
Pozsony – Duna-hídról kilátás a Vár felé
Pozsony ma Bratislava néven Szlovákia fővárosa.
Bár a Trianon idején a szlovák lakosság csak mintegy 14%-ot tett ki (a többin a magyarok és németek osztoztak kb. fele-fele arányban), ma igen nagy többségében szlovák város.
A honfoglalás előtt már szláv favár volt a mai vár helyén. E mellett verhették szét a magyarok a honfoglalás lezárásaképpen a németek seregét 907-ben. Ez végképp eldöntötte, hogy a magyarok váltak a térség uraivá.
Pozsony neve egy árpádkori várispán nevéből származik. A vár és a város a török hódoltságtól kezdve a XIX. századig a magyar királyság fővárosa, a magyar királyok koronázó helye volt.
Oroszvár – Lónyay-kastély
Nagy parkkal körülvett tekintélyes neogót kastély az oroszvári Lónyay-kastély.
A Szabolcsban honos Lónyay név úgy került ide, hogy Rudolf trónörökös özvegyének, Stefánia főhercegnőnek a férje gróf Lónyay Elemér volt. 1906-ban vásárolták meg a kastélyt a Zichy-Ferraris családtól.
Köpcsény – Esterházy-Batthyány-kastély
A köpcsényi Batthyány-kastélyt eredetileg az Esterházyak alakíttatták ki a mai barokk formájúvá 1730 és 1740 között. A kastély 1870 után került a Batthyányak tulajdonába. (A bejárat előtt helyezték el Batthyány-Strattmann Lajos fejszobrát.)
Boldogasszony – kegytemplom
Régi híres búcsújáróhely.
A török pusztítás után a jelenlegi templomot Esterházy Pál herceg építtette F. Martinellivel (1695-1702). A templom belseje rendkivülgazdagon díszített. A templom melletti szép kör alakú kálváriát is Esterház Pál herceg építtette (1683).
Boldogasszonyban született a XIX. század egyik nevesmagyar zeneszerzője: Mosonyi Mihály (1815-1870). Családi nevét a zeneköltő magyarosította Brandról Mosonyira születéshelyének vármegyéjéről.
Mosontarcsa – 56-os határhíd
Mosontarcsa mellett van az a kis híd, amelyen 1956 végén, 1957 elején a 200 000 magyar menekült nagy része nyugatra menekült. Ennek emlékéül faszobrokat állítottak – melyek állapota azonban ma már sajnálatosan jelzik, hogy a felállítók, akiknek fontos volt ez a megemlékezés, fogynak és kevesen állnak a helyükre.
Féltorony – Harrach-Habsburg-kastély
A kastélyt 1701-ben kezdte építeni Lucas von Hildebrandt gróf Harrach megbízásából. Az építkezés 1711-ben fejeződött be. A Habsburg III. Károly tulajdonába 1720-ban került, aki vadászkastélyként használta és aki itt töltötte utolsó napjait. A kastélyt Mária Terézia Hillebrandt vezetésével jelentősen megváltoztatta, bővítette.
Kismarton – Esterházy-palota
Gróf Esterházy Pál építtette a barokk kismartoni Esterházy kastélyt 1663 és 1672 között Carlone építész tervei alapján a Kanizsaiak XIV. század végi vízivára helyére. Bár a törökök 1683. évi bécsi ostroma még ezután következett be, de a kismartoni Esterházy kastély már új szemléletet tükröz: a kastély már nem követi a négy sarokbástyás reneszánsz várkastélyokat. A kastély a katonai jelleget levetve már békés főúri palota.
Fraknó vára
A fraknói vár a középkorban a Nagymartoni, majd a Kanizsai család birtokában volt. 1491 és 1626 között zálogként Ausztriához tartozott. 1626 óta az Esterházy család tulajdona. 1635 és 1637 között Esterházy Miklós nádor teljesen újjáépíttette a várat.
Rozália kápolna
Rozália kegytemplomot az Esterházyak építtették a XVII. században Fraknó fölött a hegygerincen – 1-2 kilométerre a történelmi Magyarország határától.
A kegytemplomtól pompás panorámát is élvezhetünk: alattunk a mélyben Fraknó vára, távolabb pedig a Kismarton felé terjedő Vulka-medence.
Loretto – kegytemplom
A lorettói kegytemplomot és kolostort Nádasdy Ferenc kezdte építtetni 1651-ben. 1683-ban Bécs török ostroma idején a templom elpusztult. Esterházy Pál építtette újjá a XVIII. század elején. A lorettói kegykápolna a kerengővel körülvett templomudvarban van.
Ruszt – Halász-templom
A Fertő tó partján fekvő Ruszt a történelmi Magyarország egyik legszebb, legépebben megmaradt kis városa és ennek a szép kis városnak legszebb, legértékesebb pontja a középkori Halász-templom. A legenda szerint részben Mária magyar királynő, Nagy Lajos király leánya építtette hálából, mert a ruszti halászok megmentették az életét a Fertő tavon.
Lakompak – Esterházy-kastély
A lakompaki kastély felesége, Dersffy Orsolya révén került Esterházy Miklós tulajdonába a XVII. század elején. Ő fejeztette be a reneszánsz kastély átépítését és tette az Esterházyak birtokközpontjává.
A kastély közelében fedezhetjük fel Tarródy Mátyásnak, Bethlen Gábor egyik vezérének síremlékét, aki itt esett el 1623-ban az Esterházy Miklós ellen vívott csatájában.
Lanzsér – Esterházy-várrom
A lanzséri várat az Erchinger család építtette 1173-ban. Esterházy Miklós felesége, Dersffy Orsolya révén jutott a vár birtokába 1612-ben házasságkötésükkor. A vár, amely a XVIII. század óta romos, még ma is az Esterházyak tulajdonában van.
Borostyánkő – Almásy-várkastély
Az Almásy-várkastély a XIII. század elején épült. Első urai a Kanizsai-család volt. 1491 és 1647 között Ausztriához tartozott. Ezután 1865-ig a Batthyányak birtoka a vár. A XIX. század második felében a skót eredetű Egan-család kezében volt a vár, majd 1892-től máig az Almásy-családhoz tartozik.
Az angol beteg című filmben világszerte ismertté vált magyar Afrika-kutató és repülő, Almásy László itt született.
Városszalónak – vár
Burgenlandban – hál’Istennek – több szép középkori vár megmaradt. Ennek egyike a városszalónaki. Ezeknek a váraknak köszönhető, hogy a Trianon után Ausztriához csatolt részeket akkor Burgenlandnak, azaz Várvidéknek nevezték el. Pedig talán szerencsésebb lenne – legalább nekünk magyaroknak – a régebbi Alpokalja elnevezés.
Doborján – Liszt Ferenc szülőháza
Liszt Ferenc, a nagy zeneköltő és zongoravirtuóz itt született 1811-ben ebben a házban, amely a doborjáni Esterházy-uradalom gazdatiszti épülete volt. Liszt Ferenc apja volt a gazdatiszt.
Sopronkeresztúr – Nádasdy-várkastély
A Nádasdyak szép reneszánsz várkastélya a városkán kivül, annak szélén bújik meg egy kis erdőben.
Sopron – belváros – Főtér – Tűztorony
A soproni Tűztorony egy római kaputorony alapjaira épült a XIII. század végén. 1676-ban tűzvész pusztította el. A helyreállítás során nyerte el mai alakját.
A kapu belső oldalán az 1921. népszavazás emlékére készült Hűségkapu szobrait Kisfaludy-Stróbl Zsigmond alkotta.
Nagycenk – Széchenyi-kastély
A nagycenki Széchenyi kastély a XV. századtól kezdve fokozatosan alakult ki. A mai alakját elsősorban Széchényi Ferenc formálta ki az 1800-as évek elején Ringer József tervei szerint. A nyugati emeletes szárnyat Széchenyi István építtette 1834 és 1840 között. (Tervezői: Hild Ferdinánd és Pollack Mihály.)
Sopronhorpács – kat. templom – kapuzat
A sopronhorpácsi katolikus templomot a XII. század vége felé készítették. A magyar művészettörténet egyik ékességét, a nagyszerű díszkaput 1230 táján állították fel.
Fertőd – Esterházy-kastély
A fertődi Esterházy-kastélyt mondták „magyar Verszáliának” (Versailles-nak) is. Külön még óriási rangot ad Fertődnek, vagy ahogy régebben nevezték, Eszterházának, hogy a zeneirodalom egyik óriása, Haydn itt volt évtizedekig zenei vezető.
Fertőszéplak – kat. templom
Fertőszéplakon több nevezetesség van: a templom, a templom melletti barokk szoborcsoportok, az egykori Széchenyi-kastély, ahol Széchenyi Ferenc született (különben az egykori kastély csúnyán leromlott) és végül a fertőszéplaki védettség alatt álló néprajzi házsora.
Csorna – premontreiek
A csornai premontrei kolostort a XII. században a nyugati széleken megtelepedett, valószínűleg besenyő eredetű Osl-nemzetség alapította. (Csorna közelében van egy Osli nevezetű falu.) A premontreiek palota jellegű rendháza az 1820-as években készült el.
Az évszám meglepetés, mert az 1820-as években nem egy barokkos jellegű épületet várnánk, hanem klasszicistát.
Hegyeshalom – kat. templom
Hegyeshalom katolikus temploma nagyon korán, a XII. században épült román stílusban. Később gót részletekkel egészült ki. Érdekes a tornya: olyan az érzésünk mintha fordítva (a szentély fölött) emelkedne.
Mosonmagyaróvár – Óvár – Vár – várkastély
A mosonmagyaróvári vár a XIII. században épült – valószinűleg egy római épület alapjaira. Az óvári királyi uradalmat Mária Terézia 1766-ban lányának, Mária Krisztinának ajándékozta, akinek férje, Albert Kázmér szász-tescheni herceg 1818-ban mezőgazdasági tanintézetet alapított. Ebből fejlődött ki a mai agrártudományi egyetem, amely részben a várba települt.
Lébény – bencés templom
A lébényi bencés templom Magyarország egyik kiemelten értékes és szép román kori emléke. 1200 körül épült bencés szerzetesek számára. A templomot 1856 és 1879 között restaurálták.
Hédervár – Hédervári-kastély
Hédervár meglepően gazdag látnivalókban.
Kastélya középkori eredetű, két nevezetes famatuzsálem itt maradt a múltból.
A temetőkápolna búcsújáróhely, a Héderváriak temetkezési helye volt.
A templom előtt a 700 éves tölgyfa szomszédságában egy magyar miniszterelnök, Khuen-Hédervári sírja hívja magára figyelmünket.
És végül a kastély közelében egy óriási bogár szobra figyelmeztet arra, hogy az ötvenes évek elején itt találták meg először Magyarországon a híres kártevőt, a burgonyabogár egy példányát. (Az imperialista amerikaiak alattomos fegyverét, melyet a béketáborba becsempésztek.)
Rábaszentmiklós – Szent Miklós-templom
Különleges XII. századi kis templom – három haréjos alaprajzzal.
Árpás – premontrei templom
Az árpási premontrei templom nekem nagy meglepetés volt, mikor Pisti barátommal a Rába gátján fogyasztva a kilométereket egyszerre csak felbukkant – jó néhányéve már.
Az Északnyugat-Dunántúlon honos Osl-nemzetség alapította a XIII. század elején.
Bábolna – ló szobor
Bábolnán, a magyar lónemesítés egyik fellegvárában a leghűségesebb ló szobra emlékeztet a múltra, az 1809-es győri csatára, ahonnan hazatalált a harcimén.
Pannonhalma – bencés apátság
A pannonhalmai bencés apátság 1996. óta a Világörökség része. Éppen 1000 évvel azután, hogy Géza fejedelem megalapította. Csak címszavakban: középkori altemplom és templom, díszkapu (Porta speciosa), a kolostor gót kerengője (1486), klasszicista részletek, a klasszicista könyvtárterem, a híres gyűjtemény – közte a tihanyi apátság alapítólevele. Pannonhalma eredeti neve Szent Márton hegye volt (sokak szerint itt született Szent Márton). Pannonhalma mai nevét Kazinczy Ferencnek köszönheti (1823).
Pápa – Esterházy-palota
A pápai Esterházy-palota Esterházy Károly egri püspök megrendelésére 1782-84 között készült a tatai Grossmann József vezetésével. A kastély az egykori pápai vár helyére települt, a vár alapjait és anyagát felhasználták a kastély építéséhez.
Győr – a várfal a Radó szigetről
Győr számtalan értéke, nevezetessége közül a várfal egy részletét választottam ki. Ez utal Győr különleges védelmi szerepére, amelyet a városerőd játszott a török hódoltság idején, és egyúttal arra is, hogy az új olasz bástyás erődtípus talán legfontosabb és legelső hazai megvalósulásának megmaradt részlete ez.