Dunazug
******
Az Észak-Dunántúl északkeleti sarkát a Dunazug-hegység foglalja el, amely név gyűjtőnév: Tata, Tatabánya, a Duna vonala, Budapest és Érd közötti földrajzi területet tartalmazza. Négy hegységből (Budai-hegység, Pilis, Visegrádi-hegység és Gerecse) és köztük néhány kisebb tájból áll: Tétényi-fennsík, Etyeki-dombság, Zsámbéki-medence és a Szentendrei-sziget.
Ez a terület különösen nagy szerepet játszott a magyar történelemben, különösen a magyar állam kialakulása és az Árpádházi-uralkodók idején.
Budai-hegyek és szomszédsága
A Budai-hegység keleti fele, melynek központi hegye az Erzsébet királyné kilátójával koronázott Jánoshegy, ma már Budapesthez tartozik és erősen be van építve. A történelem során, különösen Buda számos ostroma idején nagy szerepet játszott (utoljára 1945 februárjában). A török elleni ostromok idejéből maradtak meg a Budai-hegység olyan helynevei, mint például Petneházy-rét, Spanyolrét.
A Budai-hegység keleti része nagyon eltérő jellegű. Alig van rajta turistaút, meglepően elhagyatott. Bizonyára azért, mert sokáig vadaskert volt sok szarvassal, vaddisznóval, akiknek ma már hűlt helye. Pedig például Nagykovácsi környékén micsoda szarvasbőgéseket lehetett hallani szeptember táján.
2005 táján a Nagykopaszra egy komoly és szép kilátót építettek, a Chergezán-kilátót (a névadója egy vadász festő). Több nagyszerű estét és hajnalt élveztem benne – januárban is többször.
A Nagykovácsitól északra emelkedő Nagyszénást nagyon szeretem. A hegy tetejét uraló füves rét már az alhavasi legelőket idézi.
Budapest környékének helységei hűen tükrözik a magyar múlt hányattatásait. A helységek nevei részbe őrzik a honfoglaló törzsek vagy személyek neveit – Budaörs, Budakeszi, Budajenő, Pilisborosjenő, Békásmegyer -, valamint az itt élő középkori magyarok foglalkozásait: Nagykovácsi, Solymár. Aztán jött a „török”, illetve a törökökkel kapcsolatos háborúk kétoldali pusztításai – és a magyar lakosság eltűnt. A XVII. századvégi úgynevezett „felszabadító” háborúk nyertesei a Habsburgok voltak, akik az ország központi területeire, a fővárosba és a védelmét nyújtó környezetébe hű és katolikus svábokat telepítettek.
Egy fényképben mutatom be a svábok Budapest környéki – ma már részben az erőszakos kitelepítés, részben a Budapest környéki agglomerációk kialakulása miatt nagyrészt csak – emlékét: Budaörs szép ótemetője.
Egy építészettörténetileg nagyon fontos épületet, egy félig romos templomot Zsámbékon találunk. A városka fölötti hegyoldalon álló középkori premontrei gótikus templom romja messziről látható. Magyarország középkorából egy jelentős építmény maradt meg itt. Mellette több épületet is meg lehet említeni. Az uralkodó egyszerű vonalú hatalmas épülettömb ma főiskola. Korábban Esterházy-palota, amelyik még végvár is volt a török időkben. A török időkre emlékeztet Zsámbék török kutja is.
Pilis
A Pilis név földrajzilag megtévesztő, mert a földrajztudománnyal ellentétben általában az Óbuda – Esztergom és a Duna által bezárt hegységet nevezik Pilisnek. Valójában csak a déli sávot alkotó négy hegy, a Kevélyek, a Hosszúhegy, a névadó Pilis-hegy és a Feketehegy képezi a szűken vett Pilis-hegységet. Az ezektől északra fekvő nagyobb maradék a Visegrádi-hegység. A két hegységet a különböző eredet, geológiai felépítés választja el egymástól: a Visegrádi-hegység vulkanikus eredetű, a Pilis hegyei üledékes jellegűek, dolomitból épülnek föl. Így, ha a Pilisvörösvári-árok nem lenne olyan széles, akkor a Pilis inkább a Budai-hegység északi része lenne és nem a Visegrádi-hegységgel alkotna egységet.
A tágabb értelemben vett Pilis, amely vagy egy középkori vármegyénktől származtatja nevét, vagy annak volt névadója, a magyar állam kialakulásának szíve. Gondoljuk el, Esztergom, Dömös, Visegrád, sőt kissé kiterjesztve Óbuda, Buda e terület része. Az első cisztercita kolostor itt települt és itt alakult ki a híres magyar szerzetesrend, a pálosok.
A szűken vett Pilis hegység legkeletibb része a Kevélyek, amelyek a ma már a budapesti III. (óbudai) kerülethez tartozó Békásmegyertől Pilisborosjenő mellett elhaladva Csobánkáig húzódnak. Két magas egymástól jól elváló kopár dolomitos hegy: a Nagy-és a Kiskevély.
A Kevélyek után nyugat felé haladva a Hosszúhegy után az egész hegység legmagasabb hegye, a 756 m magas Pilistető következik, melyet délről Pilisszántó, keletről Pilisszentkereszt, nyugatról pedig Klastrompuszta határol.
Még ma is megdöbbenünk az egykori rakétasilók, a még mindig elrontott környezet láttán a Pilistetőn. Talán egy nagy mementót kellene ott fenn készíteni, hogy ne felejtsük a szovjet uralmat.
A kilátás azonban pazar. Van egy nem túl magas kilátó, ahonnan talán egy szép téli napon még a Magas Tátra is látszana, de az Alacsony bizonyosabban. Még kissé ködösebb napokon – mint mikor ezek a fényképek készültek – talán 100 km-t is be lehet látni. Nyugat felé a Velencei dombok még jól kivehetők, keletre viszont a Mátra már éppen csak. Közelebb azonban nagyszerű most a körpanoráma: északra a szomszéd Dobogókő majdnem egymagas, hátrább távolabb a Börzsöny, északkeletre a Naszály, a nógrádi táj, aztán kelet felé a Pomáz fölötti hegyek és a völgyük, amely elválasztja a vulkanikus Visegrádi-hegységet a szűken vett dolomitos Pilistől. A Kevélyek és az Oszoly meglepően kicsik ott lenn a mélyben innen fentről! Tovább forogva következik a Hármashatárhegy tömbje, mellette Budapest részei. Aztán a Jánoshegy, a Nagyszénás és Nagykopasz, előttük a Pilisvörösvárral kezdődő nagy belakott rész. Perbáli medence, a Zsámbéki-medence, távolabb a Gerecse, sőt még annak a tévétornya is éppen, hogy kivehető. Közelebb pedig a kéktúrások híres Nagygetéje. Aztán már ismét a Visegrádi-hegység következik.
Klastrompuszta volt az első pálos kolostor. Mellette egy kedves turistaház működött, mely sok-sok társához hasonlóan remélhetőleg nem a végleges enyészet áldozata lesz.
Pilisszentkereszt mellett rejtekezik a Pilis hegy lábánál egy szerény rommező. Néhány kő, oszlopláb, egyesek felett védő fatákolmány is. Pedig ez nem akármi volt egykor a török előtt: a magyarországi ciszterek egyik kolostora vagy a központja. (Eltartott egy ideig, míg rájöttem arra, hogy Klastrompuszta és Pilisszentkereszt monostora nem ugyanaz, hanem két külön kolostor.) A pilisszentkereszti kolostor rangját jelzi, hogy a XIII. század elején állítólag a nagy francia építész, Villard de Honnecourt is járt itt és máig megmaradt rajzokat készített.
Visegrádi-hegység
A hegység legmagasabb pontja a 700 méteres Dobogókő. Megmaradt országunk egyik legszebb kilátópontjával büszkélkedik. Pompás a rálátás a Dunakanyarra, a szemközti dél-börzsönyi hegytömbre.
A híres magyar szerzetesrend, a pálosok (Remete Szent Pált követő remeterend) is itt alakult meg a Visegrádi-hegységben és a Pilisben. Az esztergomi Boldog Özséb, aki még részt vett Esztergomnak a tatároktól való megvédésében évekig remetéskedett a Pilisben, illetve a Visegrádi hegységben. Talán éppen a Holdvilágárokban, ahol a tufarétegek közt hasadékokban könnyebben lehetett egyszerű lyukakat kialakítani. Aztán Özséb álmot látott: sok-sok kis lángocska összeállt és nagy lángként világított. Azaz a sok magányos remete álljon össze és együtt alkosson remete közösségeket, mint egykor, III – IV. században, Remete Szent Pál és Remete Szent András idejében az egyiptomi sivatag szélén.
A Visegrádi-hegység turisztikai nevezetességei közül egy-kettő – csakúgy ízelítőül: Dobogókő, Prédikálószék, Rám-szakadék, Holdvilágárok, Vöröskő.
Szentendre különleges művészeti értéke, hangulata, történelmi és nemzeti-nemzetiségi szerepe miatt egyik legfontosabb történelmi kisvárosunk. A Visegrádi-hegység és Duna találkozásánál alakult ki, mégpedig ott, ahol ez a kapcsolat a Duna tovább folyásával megszakad.
Érdemes beszélni a nagyszerű szentendrei skanzenről, amely hazánk legnagyobb szabadtéri falumúzeuma.
Szentendre, bár középkori magyar kisváros – elég csak katolikus templomára gondolni – mégis szerb Athénként ismeretes hat ortodox rác templommal, amelyből egy ugyan görög, egy bosnyák. Éltek itt még úgynevezett dalmaták is, akik a török elől a katolikus Dalmáciából menekültek ide. A szerbek pedig az ortodox vallású Szerbiából jöttek, menekültek ide. Szentendrét is elkönyvelhetjük a török ittlét lenyomatának, mely a Balkánra épp úgy nehezedett, mint ránk, magyarokra. Szerencsére ebből mára a városka különleges hangulata, szépsége maradt meg, amelyből Budapest, a Balaton és a Dunakanyar mellett egy újabb idegenforgalmi célpont alakult ki.
A Duna-kanyar önmagában is nagyszerű hely, de a magyar történelem külön még három nagyon fontos és szép hellyel gazdagította: Visegrád, Dömös és Esztergom.
Visegrád szláv szó. Jelentése Felsővár.
Miután a középkor második felében Visegrád a magyar királyok egyik kedvelt tartozkódási helye volt, ezért sok történelmi emlék köt bennünket a Dunakanyar eme gyöngyszeméhez.
Magáért beszél a következő felsorolás: a rómaiak őrtornya, melyből magyar ispáni központ lett a XI. században; Salamon tornya, az Anjou-kor emlékét őrző Fellegvár; Zách Felicián merénylete lánya, Klára megszeplősítése miatt, majd a végtelenül kegyetlen és igazságtalan bosszú; az 1330-as években itt Visegrádon Károly Róbert királyunk által megrendezett többhatalmi találkozó; Mária királynő első férjének, Kis Károlynak meggyilkolása. Lent a Dunaparton az egykori királyi palotát – a Mátyás király alatt kialakult utolsó formájában – szépen rendbehozták. Az első német nyelvű emlékirat, Kottannerné írásának szülőhelye is Visegrád. Ő Albert király áldott állapotban özvegynek maradt feleségének udvarhölgye, aki egy éjjel életét kockáztatva ellopta a magyar koronát, hogy így kedvezzen királynőjének.
Nagy természetleíró költőnk, Áprily Lajos élete végén itt Visegrádon élt.
Esztergom a magyar katolikus egyház központja, az esztergomi érsek székhelye és a magyar állam megalakulásának is színhelye: Géza fejedelem hatalmi központja volt. Szent István is – igaz, még Vajk néven – itt született.
Dömös: állítólag I. Béla királyra itt dőlt rá a trónja, amely halálát okozta. (Az ember akaratlanul merényletre gondol.)
Egyik unokája, Álmos herceg Dömösön – talán nagyapja halálára gondolva – gazdag prépostságot alapított a XII. század legelején. Magyarországon meglepő, hogy megtalálták a prépostság maradékát. Az altemplomot újra felépítették, és így fogalmunk lehet egy nagyon régi román altemplomról.
Gerecse
A Gerecse hegység – Szárligettől indulva Gerecse hegyen keresztül Dorogig – félkörívben helyezkedik el. Ez a félkörív, melyet az országos kéktúra jelzés végig követ, majdnem hetven kilométer hosszú.
Pusztamarót a Gerecse mélyén rejtőzik: 2000 körül nagy kő emlékművet állítottak itt – feltételezve, hogy itt és nem Pilismaróton történt 1526 szeptemberében a törökök nagy öldöklése és Dobozy és hitvese szomorú története.
Szárliget közelében egy széles hegytömb magasodik, a Somlyóhegy. A lapos hegytető alatt északra egy plátó helyezkedik el, melyre egy kicsiny kulcsosházat építettek. A háznak fedett, de nyitott verandája van, mely néhány éve kedves tél végi túrahelyünk volt. Február-márciusban többször felkerestük, hiszen a veranda esőtől, széltől védett szálláshelyet biztosít. Az oda helyezett fapadok pedig megkímélnek a köves padlón való alvástól. Igaz, egy alkalommal, mikor reggel felébredtem, meglepve fedeztem föl, hogy a hálózsákom alatt a fapadon jég van. Alattam sem olvadt meg!
Amikor először jártam a Somlyóhegyen – 1980. táján lehetett – nagy orosz, akarom mondani szovjet társaság mulatozott a kulcsosháznál. Orosz katonatisztek és a feleségek. Tőlük kissé távolabb egy tábori konyhaágyúnál bakák főzték az ünnepi lakomát. Ez a korszak is – hál’Istennek – hova tűnt már!
Mogyorósbánya és Tokod között egy ponton sziklákról pompás panoráma nyílik Esztergom, a Pilis, Nagygete felé.
Tokod felé leereszkedve egy kedves szőlős völgybe jutunk, ahol kellemesen borozgatni is lehet.
——————-
A Dunántúli Középhegység középső részén
******
Vértes
A Vértes tulajdonképpen egy plátó, amely egy 30-40 km hosszú, 15-20 km széles kiemelkedő erdő borította fennsík, amelyen már alig van szint, kényelmesen sétálhatunk, ha egyszer már feljutottunk. A meredek dél vagy délnyugat felé néző dolomit szirteken jellegzetes, forró mediterrán hangulatot ébresztő karsztbokor erdő uralkodik.
Vértesszentkereszt történelmileg és építészetileg a legfontosabb helye a Vértesnek, hiszen viszonylag nagyon jó állapotban megmaradt a Csák-nemzetségnek a XII. században épült komoly méretű és szép nemzetségi monostora. Talán, mert elég nehéz megközelíteni és benn van egy nagy erdőség közepén, szinte hihetetlen, mennyire nem ismeri a magyar közvélemény Vértesszentkeresztet.
A Vértes közepén van egy pár házas kis telep, amely ifjabb koromban még turistaházként működött. Ez Mindszentpuszta. Álmomban sem sejtettem, milyen borzalmak fűződnek hozzá. A rádióban figyeltem fel pár éve egy folytatásos felolvasásra: Polcz Alaine döbbenetes emlékirata volt a II. világháborúról. Azóta a háborús könyvek egyik alapművének tartom.
Leírta a borzalmakat, melyek itt történtek 1944/45 telén: megjátszott „vicces” és valódi kivégzések, nők sorozatos megerőszakolása (a „felszabadító” orosz katonák sorba álltak…) Volt olyan zsidó is, aki a németek elől bújt ide, de aztán a szovjetek végezték ki…
Geszttől északra van egy ma már elpusztult kis település, ahol az oroszok a háború végén a lakosság egy részét kivégezték. Neve Kápolnapuszta.
A Vértesben azonban szebb említenivalók is vannak. Például három várrom: Gesztes vára és Vitány a hegység északnyugati részén, Csókakő vára pedig a Móri-árok szélén.
A magyar irodalom egyik szép költeménye, Vörösmarty Szép Ilonkájának ihletet adó forrása is a Vértesben található. Kár, hogy a forrásnak és környezetének állapota nem méltó a vershez.
Különleges geológiai különlegességet találunk Gánt határában: egy bányamúzeumot az egykori bauxit bánya helyén.
Bakonyalja, vértesalja, móri-árok
Alcsúton a Habsburgok magyar, nádori ága, az úgynevezett magyar Habsburgok építtettek – a nagy építész Polláck Mihállyal – egy klasszicista kastélyt egy nagyon szép parkkal.
A kastély a II. világháborúban súlyosan megsérült; csak a homlokzati rész maradt meg.
A Habsburgok magyar nádori ága az 1790-től 92-ig uralkodó II. Lipóttól, József császár öccsétől származik. II. Lipót fia volt a híres József nádor, aki Ferenc császár öccse volt és nagyon sokáig, a XIX. század szinte teljes első felében volt nádor. Nevéhez fűződik Pest modernizálása, kiépítése (meg is érdemli a pesti József nádor téren álló nagy szobrot), a Reformkor elindításában is szerepet játszott.
József nádor két fia, István nádor és főherceg és József főherceg, valamint unokája, József Ágost főherceg, magyar királyi herceg is jelentős szerepet játszottak a magyar történelemben és közéletben.
A Móri-árokban és szomszédságában több látnivaló várja a látogatót. Mór hangulatos kisváros, Csókakőn messziről látszik a Vértes meredeken aláeső oldalában Csókakő vára. Vele szemközt Bodajk búcsújáró hely, amelynek kálváriája az ország legszebb kálváriái közé tartozik. Szomszédságában, Fehérvárcsurgón a Károlyiak kastélyát példásan karbantartják. Kissé odébb Iszkaszentgyörgyön a Bajzáth-Pappenheim-kastély is látványos.
——————-
A Dunántúli Középhegység nyugati részén
******
bakony
Az országos kéktúra hosszan, széles ívben keresztülvezet a Dunántúl közepét elfoglaló Bakonyon: Nagyvázsonytól Zircen keresztül a Vértest és a Bakonyt elválasztó Móri árokig 120 kilométeres gyalogút. Számos falun vezet keresztül, de a Bakony középső szakaszán hosszú nagy erdőkbe vetjük be magunkat és a Kőrishegy tetején 700 méter fölé jutunk. Ez nálunk már magasság!
Keleti – bakony
A Keleti-Bakony a Bakonynak a Móri-ároktól a Veszprém-Győri vasút vonaláig terjedő részét jelenti.
Bodajkot nyugat felé elhagyva a Gaja-patak hangulatos árnyékos völgyébe jutunk. Ezután a meglehetősen elzárt nagyon kedves, hangulatos falu, Bakonykúti igazi váratlan kellemes meglepetés.
Közelében kezdődik Magyarország egyik legelhagyatottabb zárt szurdoka, a Burok-völgy. Áprilisban az itt-ott ledőlt fákat kerülgető ösvény magas, átható illatú medvehagymáson tör át.
Bakonycsernyéről indulva a Tési-fennsík felé haladva az országos kék jelzést követve elhaladunk egy nevezetes őslénytani gyűjtőhely mellett: emlékezetes pillanat volt egy téli alkonyatkor a vékony hóban rádöbbeni arra, hogy egy sziklalépcsőn egy 20 centi átmérőjű ammonitesz körvonala rajzolódik ki.
Később egy kis vár elpusztult köveihez jutunk: Csilling-vár.
A Tési-fennsíkon sok barlang található, ezért a barlangászok kedvelt kutató helye. Külön házuk is van a fennsík keleti szélén, a Csőszpusztán, amely egyúttal kéktúra pecsételő hely is.
A Tési-fennsíkra telepedett Tés az ország legszelesebb helysége. Máig megmarad két szélmalma.
A Gaja-patak, amely északról kerüli meg a Tési-fennsíkot, Bakonynánánál nevezetes geológiai helyet alakított ki, a Római-fürdőt.
Zirc délkeleti szomszédja Olaszfalu, amelynek egy nagyon szomorú II. világháború végi története van. 1945. március 23-án, Nagypénteken a szovjet hadsereg itt 32, főleg 16 és 22 év közötti fiatalt végzett ki.
Zirctől északkeletre fekszik Csesznek a maga látványos várromjával
A Tési-fennsíkről dél és nyugat felé is szép turistautakat találunk, amelyek viszonylag kevésbé ismertek.
Az egyik például: Tésről indulva átmegyünk a fennsíkon, majd leereszkedünk a Tési-fennsík lábához, érintjük az erdőben megbúvó kis középkori várat, Pusztapalotát, majd egy szurdokvölgyben folytatjuk utunkat Várpalotára:
(fontos vár a török harcok idején)
A másik érdekes kirándulás, ha például Eplényből Tésre gyalogolunk. Ekkor először az utóbbi években ismertebbé vált téli sípályákhoz jutunk, majd a Nádasdy-család egykori vadászközpontjába, Alsóperére, ahol 1860-ban arborétumot is létrehoztak. Innen emelkedhetünk aztán fel a Tési-fennsíkra.
Északi- vagy Magas-Bakony
Az Északi-Bakony központja a Magas-Bakony a 709 méter magas Kőris-heggyel. Ettől északra található Fenyőfő a nevezetes ősfenyvessel. Délre pedig Bakonybél.
Az első magyarországi bencés kolostorok egyike Bakonybél. Itt töltötte remeteéveit Szent Gellért – Szent Imre nevelője -, mielőtt elhívták volna 1030-ban Marosvár (Csanád) püspökének.
Bakonybéltől két úton mehetünk fel a Kőris-hegyre. Az országos kék jelzést követve vagy attól délebbre először a Százhalom nevű az erdőben rejtőző kőkorszaki halomsírmezőt felkeresve.
Zircen III. Béla királyunk alapította a ciszterci kolostort az 1180-as években, mely a török hódoltság idején elpusztult. A XVIII. században barokk stílusban újraépítették.
Zirccel kapcsolatban még két dolgot említünk meg. Az egyik a híres arborétuma, a másik pedig az, hogy itt született Reguly Antal (1819-1858). Reguly az 1830-50-es években az Ural vidékén kereste föl a finn-ugor törzseket, nyelveiket is tanulmányozta.
Bakony várromokban is gazdag: a már bemutatott Csesznek mellett Döbrönte, bándi Esegvár, Hegyesd és végül Bátorkő (vagy Pusztapalota) Várpalota közelében a Tési-fennsík déli oldalában.
Egy másik kor emléke, a leghíresebb bakonyi betyár, az 1830-as években ismertté vált Sobri Jóska, aki életének színterei telepöttyözték a Bakonyt Sümegprágától, ahol Sobri Jóska társainak egy csoportját egy felgyújtott juhakolban a pandúrok halva találták, a Vértesben várossá nőtt Oroszlányig, ahol Sobri alvezérét, Milfajtot egy kocsmában meglepték.
Veszprém a magyar királynők városa, püspöki központ, középkori kolostorok maradványainak őrzője, az egyik legpatinásabb látványt nyújtó román templomot magába foglaló sziklán ülő vár helye. A természet is kedveli, a Bakonyból idetalált Séd-patak pompás kanyart ír le a vár előtt. Távolból pedig a Bakony karsztos jellegű sziklás hegyoldalait láthatjuk.
A Bakony középső részén nyugat felé haladva említjük meg:
a Szentgáli tiszafást,
Városlődöt: a városlődi nagy és nevezetes középkori karthauzi kolostorból (akkor még lövöldi monostornak hívták) csak néhány múzeumi kő maradt meg.
Az Északi-Bakony nyugati részéta Városlőd-Pápa közt vezető országút választja el az északi tömb keleti felétől. A környék legnagyobb nevezetessége a Somlyóhegy.
Somló nagyszerű vulkanikus tanúhegye zárja le északnyugat felé a Bakonyt. Messziről látható magányos hegytömb, mely szőlőkultúrájáról, boráról – különösen a somlyói juhfark – nevezetes. Az irodalomban is megjelenik, vegyük például Mikszáth klasszikus művét: itt találkozott – megszervezve – Noszty fiú Tóth Marival.
Fent a Somlyó várnál: fekete bazalt tufából épült, ma viszonylag kevésbé ismert vár, bezzeg a költő Kisfaludy Sándor idejében… A külső várfal, az emeletes lakóépület romjai, egy kis kápolna tornya egész jól megmaradt.
déli – bakony
A Déli-Bakony a Bakonynak a 8-as országút és a Nagyvázsony – Veszprém közti út közti területet jelenti.
2010 októberi kolontári vörösiszapos ár tragédiájára, az áldozatokra ma Kolontáron egy emlékmű és az egyik elpusztult, emlékképpen meghagyott ház emlékeztet.
Az úrkúti Csárdahegyi őskarszt is egy leállított bánya emlékét hordozza. Itt egy triász kori őskarszt völgyét temette be utólag mangánoxidos törmelék. Mikor ez utóbbit kibányászták a XX. században, előkerült az egykori őskarszt, amely ma természetvédelem alatt áll.
A Kab-hegy a Déli-Bakony legnagyobb, legmagasabb tömbje 599 m magas: egy régi vulkán maradéka. Tetején a korai magyar tévézés egyik büszkesége, a tévétorony uralkodik.
Korábban a délkeleti oldalában gyanú szerint nagy szovjet rakéta állomás lehetett, melynek kisebb erdőbe rejtett lakótelepét például a Vöröstói kálváriáról észre lehetett venni.
A Kabhegy nyugati szomszédja, az Agártető – szintén vulkanikus eredetű hegy – sokkal kevésbé ismert. Mondhatni titokzatosabb, hiszen egy romtemplom (az egykori Dabos falué), egy Hertelendy-kastélyrom és egy egykori pálos kolostor romja is rejtőzködik a hegy oldalában.