4. túra
Csákvár – Esterházy-kastély
A nagyméretű csákvári Esterházy-palotát Fellner Jakab építette 1760-81-ben, amelyet azonban a francia Charles Moreau 1823-ban klasszicista stílusban jelentős mértékben átalakított. Ma kórház és szanatórium.
Lovasberény – Cziráky-kastély
XVIII. századi barokk elődjéből a Cziráky család 1800 és 1810 között alakíttatta ki az egyik legszebb klasszicista kastélyt Magyarországon.
Velencei-tó
A Velencei-tó valamikor a halászok, vadászok, pákászok paradicsoma volt. A madarászok is lejárnak a vártájukba. Én sajnos csak könyvekben élveztem mindezt (Schmidt Egon, Széchenyi Zsigmond és Lestyán Sándor: Zúg a nádas. Ez utóbbi jellegzetesen 1950-es évek eleji írás, de mégis a nádas varázsát, élő világát meg tudta eleveníteni.)
Ma a tó nagyrészt beépült – bár kevésbé mint a Balaton. Szép, sok ember élvezi, mégis fáj a szívem a korábbi természetes tó és nádas után.
És nemcsak a szívem, hanem az eszem is ellene szól. Ausztriában a Fertő-tavat sikerült természetesebb viszonyok közt megtartani. Lehetne ez a példa.
Bodajk – kálvária stációsor
Nem hiszem, hogy van ember, akire ne hatna egy ilyen kopár hegyoldal a stációsorral, tetején a kegyetlen kivégzést megjelenítő szoborcsoporttal !
A kálvária az 1730-as években készült Berényi György akkori helybeli földbirtokos adományából és közadakozásból.
Nádasdladány – Nádasdy-kastély
A nádasdladányi Nádasdy-kastély 1872 és 1885 között épült. Angol gótikát utánzó eklektikus kastély. A kastély építését a híres építész, Hauszmann Alajos fejezte be.
Berhida – kat. templom
XIII. századból itt maradt falusi templom. Először Rómer Flóris Bakony-leírásában találkoztam vele. Számára is kellemes meglepetés volt az 1850-es években.
Várpalota – Újlaki-vár
A várpalotai Újlaki-várat az Újlaki család építtette 1445 előtt. A török időkben fontos végvár volt, amely talán a legtöbbször cserélt gazdát a török és a magyar között. Nem lehet véletlen, hogy a leghíresebb törökverő, Thury György itt is volt várkapitány.Később – 1650-től – Várpalota a Zichyek tulajdonába került. A város akkor indult fejlődésnek a XVIII. században, miután a Zichy család elismerte a város privilégiumait.
Öskü – körtemplom
Az ösküi körtemplom, amely távolról – profán hasonlattal – egy meglehetősen nagyra nőtt gombának tűnik, a XI-XII. században épülhetett.
Veszprém – Benedek-hegyről a Vár
Nagyon szeretem Veszprémet. Az egyik legszebb körképet a Séd patak által körülfolyt Benedek-hegyről élvezhetjük: közelünkben a sziklahát tetejére állított feszület, körben szemközt a város, távolabb a Bakony hegyei, alattunk lent a Séd partján a domonkos rendi apácakolostor romja, ahol egykor Szent Margitot nevelték. A másik irányban pedig a Gizella királyné és a veszprémi püspökök vára.
Ezt a végvárat a török csak rövid időkre tudta elfoglalni: 1552-56, 1593-98.
Zirc – Ciszterci apátság
Zirc Székesfehérvárhoz hasonlóan fájó pontom. A III. Béla által 1182-ben alapított ciszterci apátságból ugyanis csak egyetlen oszlopfő maradt meg.
A török utáni időben Sziléziából költöztek ide szerzetesek és az új apátság felépítéséhez 1738-ban felrobbantották a régi maradványát. Nagyon szép a jelenlegi barokk apátság, de némi keserűséggel nézem.
Sümeg – vár keletről
Sümeg várát a veszprémi püspök építtette a tatárjárás után. Ők is maradtak a vár birtokosai. A török miatt a veszprémi püspök 1553 és 1726 között székhelyét Sümegen tartotta. A várat a XV. század közepén, majd 1526 után erősítették meg. A várat a török soha sem tudta elfoglalni. 1705-ben azonban Balogh Ádám kurucai elfoglalták és 1709-ig tartották. 1713-ban a császári katonaság egy hadgyakorlat ürügyén felgyújtotta.
Celldömölk – kegytemplom
A celldömölki bencés kegytemplom 1747-48-ban épült. Benne máriacelli mintára a kegyszobor és az oltár fölé kősátrat emeltek. Fő búcsúját szeptember 12-én, Mária nevenapján tartják.
Sárvár – Vár – freskók
Nádasdy Ferenc 1653-ban a dísztermet Hans Rudolf Miller bécsi festővel kifesttette: a 15 éves háború híres csatajeleneteit, ostromait örökítette meg.
A képen ezek közül a Buda ostromáról készült festményt láthatjuk (1602).
Az 1250 körül mesterséges dombra épített kis katolikus templom a román kori falusi téglatemplomok szép példája. (Nekem a legszebb.) Déli oldalon szép bélletes kapu nyílik, melynek ívmezejében Agnus Dei és két sárkány domborműves alakja helyezkedik el. Bent a hajó nyugati végén kegyúri karzat, melynek északi falán Dorfmeister István alkotása, a „Szentháromság” látható.
Ják – bencés templom
A híres jáki bencés templomot a XIII. század első felében a Ják nemzetség (Jáki Nagy Márton) kezdte építtetni. A templomot, amely Magyarország román építészetének büszkesége, 1256-ban szentelték föl.
Szombathely – Mindszenty tér – Dóm
Mária Terézia 1777-ben Szombathelyt püspöki székhellyé emelte. Első püspöke, Szily János fejlesztette a várost tényleges püspöki központtá: megrendelésére Hefele Menyhért terveivel készült a székesegyház (1791-1814), a püspöki palota, a szombathelyi reprezentatív püspöki tér házai mint például az Eölbey-ház. Sajnos, a dómot 1945. március 4-én súlyos bombatámadás érte: ez is oka a székesegyház belsejének viszonylagos szerénysége.
Kőszeg – Vár külső a Várkör felől
Először csak a Kőszegi vár története, hős védője, Jurisich Miklós lelkesített, aztán maga a várépület is, miután megismertem. Hiszen kevés ilyen nagy múltú vár maradt meg ilyen épen mint a Kőszegi vár.
Léka – Ágoston-rendi templom
Az Ágoston-rendi kolostort és templomot 1655 és 1668 között építtette az a Nádasdy Ferenc, akit 1671-ben lefejeztek Bécsett a Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt. A templom alatt van a Nádasdy család kriptája, ahol a híres Nadasdyak nyugszanak. Köztük van a hírhedt Báthory Erzsébet is, aki a Fekete bégnek nevezett Nádasdy Ferenc hadvezér felesége volt.
Léka vár
Máriafalu – kat. templom
Az ékszeres ládikóra emlékeztető szép máriafalvai katolikus templom az 1400-as években épült, amikor a környék a Kanizsai család birtoka volt. Az Országház tervezője, Steindl Imre 1882-1899 között restaurálta a templomot. Ekkor kerültek a pécsi Zsolnay gyár majolikai részletei és a magyar felírású színes üvegablakok a templomba.
Monyorókerék – Erdődy-várkastély
(Monyorókerék a régi magyar nyelven mogyoró erdőt jelentett.)
A monyorókeréki várkastély a XV. század végétől majdnem megszakítás nélkül mindmáig az Erdődy család tulajdona. A faluban felállított világháborús emlékmű szerint az egyik Erdődy gróf – Trianon következtében előbb osztrák, majd német állampolgár – a Wehrmacht tisztjeként esett el.
Nagyfalva – a Szentgotthárdi csata emlékműve
A képen látható keresztet az 1664. évi nagy szentgotthárdi csata emlékére állították.
Őrisziget
Őriszigeten még magyarul beszélnek – hallottam. Bár a lakosság nagy része evangélikus, de a katolikus templom a nevezetes: valószínűleg körtemplomot rejt magában, első említése 1360-ból ismert. Különlegesek a felfedezett falfestményei: nem figurális díszítés.
Bántornyi – kat. templom – freskók
Muraközben is lehet találkozni Szent László-freskókkal!
Lendva – Bánffy-várkastély
A Lendva fölött magasodó Bánffy-várkastély a XIII. században épült. Mai formáját a XVII. században nyerte el.
Mártonhely – kat. templom – freskók
A középkori templom magában is látnivaló, de sok Aquila János-freskó díszíti!
Muraszombat – Széchy-Szapáry-várkastély
A város parkjában álló négy saroktornyos reneszánsz Széchy-Szapáry-várkastély első formájában a XV században épült. A XVI. században a Széchy család erőddé fejlesztette, majd a későbbi urai, a Szapáryak kibővítették, kastéllyá építették át.
Nagytótlak – körtemplom
Kistótlak (vagy Nagytótlak) dombos vidéken fekvő szórt település a mai szlovén-magyar határ közelében. A körtemplomot elég nehéz megtalálni. Érdemes azonban kitartóan keresni, mert belülről is nevezetes látnivaló vár. Velemér, Mártonhely és Bántornyi mellett itt is alkotott a XIV. század végén Aquila János, az ausztriai Radkersburgból származó híres festő.
Szentgotthárd – Ciszterci templom
III. Béla király 1184-ben Szentgotthárdon ciszterci apátságot alapított, amely a török hódoltság idején elpusztult (1664-ben Szentgotthárd mellett egy döntő csatára is sor került, amely a török kiűzetésének nyitánya (volt) lehetett volna.) A mai barokk ciszterci templom és rendház 1748 és 1779 között épült fel A. Pilgram tervei szerint.
Szalafő – Pityerszer – kerített ház lakó része
Szalafőn a pityerszeri szabadtéri múzeumot (skanzent) eredeti épületekből alakították ki 1970-ben. Hogy például mi kastu, itt tanultam meg. A nem idevaló gyengébbek kedvéért – milyen én is voltam (vagyok) – ide írom: gabonát, tartós élelmiszert, hordókat, prést, szerszámokat tároló épület. Borona épületet is itt tanulmányoztam alaposabban.
Pankasz – szoknyás harangláb
Az Őrség szélén települt Pankasz haranglábja 1755-ben épült. Hangulatos, ahogy az enyhe domboldalon egy egyenes ösvényen lentről megközelítjük. Mikor ott jártam, a szomszéd udvarról beszökött tyúkok kapirgáltak a harangláb közelében.
Körmend – Batthyány-kastély
Körmend városa 1606-ban került a Batthyány család birtokába. A Batthyányak 1711-fől kezdődően alakíttatták át a középkori négy sarokbástyás várat barokk kastéllyá, melyet 1799 és 1810 között a Szombathelyről ismert Hefele Menyhért tervei szerint klasszicista stílusban átépítettek.
Velemér – kat. templom – freskók
A XIV. század végén alkotó radkersburgi Aquila János freskóival a környéken több felé találkozhatunk (Bántornyi, Kistótlak, Mártonhely), de közülük időben az első a veleméri (1378). A szentek mellé festett önarcképe pedig a legkorábbi művész-önarckép Európában.
Szentgyörgyvölgy – ref. templom – belső karzat
(Szentgyörgy néven kevésbé ismert helység, inkább Gyurgyevác az ismeretes név.) Szentgyörgy várát a XIV. században építették. A török hódoltság idején fontos végvár volt. A XVI. századtól 1871-ig a szlavón határőrvidékhez tartozott.
Búcsúszentlászló – középkori templom
A zalai dombok egyik hosszú észak-dél irányú völgyében bújik meg Búcsúszentlászló.
Ferences kegytemploma a főútról letérve a vasúti átjárón keresztül már messziről látszik. Előlről szép nagy magas oromzata van és ahogy ez egy ferences templomtól el is várható egy tornya, oldalt. Már magában is komoly látványosság, de Bucsuszentlászló igazi nevezetessége a XII. századi kis és jó állapotban megmaradt templom, amelynek nyugati oromzatához hozzáragasztották utólag a sokkal nagyobb méretű ferences templomot.
Zalaegerszeg – Széchenyi út – Kvártélyház
Zalaegerszegen a Széchenyi úti Kvartélyház az egyik kedvencem. Nevét onnan kapta, hogy valaha katonatisztek szállása volt. Az épületet 1765-77-ben készítették. 1928-ban második emeletet építettek rá Kotsis Iván, a neves építész tervei szerint. Igy vált az épület a magyar neobarokk egyik díszévé.
Zalaszentgrót – Batthyány-kastély rizalit
A zalaszentgróti vár a tatárjárás után épült. Mikor a török elfoglalta Kanizsa várát 1600-ban, Zalaszentgrót a környék fontos végvárává emelkedett. A XVII. században került Zalaszentgrót a Batthyány család kezére. A régi vár helyére ők építették 1787-ben a mai barokk kastélyt.
Zalaszentmihályfa – kat. templom
Zalaszentmihályfát elég nehezen találtam meg. A zalaegerszeg-becsvölgyi országútról le kell térni egy mellékútra Hottó felé. Ebben a völgyben azonban két árpádkori templom van. Az első a Szent Ilona-kápolna – ha jól emlékszem a nevére. Egy kis domboldalon óriási hársfa alatt búvik meg. A zalaszentmihályfai pompás kis templomhoz azonban pár kilométert tovább kell menni Hottó irányában. Érdemes!
Zalavár – bencés emlékkápolna
Zalavár a Kis-Balaton vidékén, egy egykor nagy kiterjedésű mocsárvilág közepén települt. A Zala megyének nevet adó hely történelme rendkivül fontos. Vita van arról, hogy az egykori szlovák tíz koronás bankjegyen látható Pribina, akit Nyitráról 833-ban elűztek és aki 840-ben Zalavárott birtokközpontot alakított ki, mennyire volt független, milyen mértékig volt a frankok hűbérese. A közeli Récéskúton megmaradt fontos templomrom valószínűleg Pribina idejében készült. 860 körül Cirill és Metód is járt itt. 1019-ben pedig Szent István király bencés apátságot alapított Zalavárott.
Kallósd – körtemplom
Az 1260 táján épült kallósdi körtemplom egy szép temető közepén símul az erdős dombos zalai tájba szemközt a faluval. Figyelemre méltó a középkori emlékek feldúsulása ezen a környéken. 1-2 kilométer csak ide a kehidai középkori temetőkápolna. A türjei XIII. századi premontrei prépostság is alig van távolabb. A meglehetősen eldugott zalaszentpáli körtemplom sincs nagyon messze.
Kehida – Deák-kúria
Deák Ferenc, a haza bölcse 1854-ig élete nagy részét itt, ebben a kúriában töltötte. A hangulatos kertben álló Deák szobor Zala György műve. Magát a kúriát nem a Deákok építették, hanem a Hertelendyek 1770 körül az egykori kehidai vár helyén.
Egervár – Nádasdy-várkastély
A mai várat Nádasdy Tamás kezdte építtetni 1541-ben, majd fia, Nádasdy Kristóf fejezte be 1563-69-ben. A XVI-XVII. század Magyarországára jellemző várkastélyok legkorábbi példáját alakították ki, amely négy sarokbástyából, négy szárnyból és belső udvarból áll.
A XVII. század végén a várkastély a Széchenyiek birtokába került. Az északi szárnyat a Rákóczi-szabadságharc után a császáriak leromboltatták.
Türje – premontrei templom
A türjei premontrei prépostsági templom a XIII. század első harmadában épült téglából. A templom belső értékei közé tartoznak Dorfmeister István 1761-1763-ban készült festményei. A templom melletti premontrei rendházat 1701-1740-ben építették.
Keszthely – Festetich-kastély
Bár a keszthelyi Festetich kastély 1745-70 táján barokk kastélynak indult, de az 1883-87-es években úgy átalakították, bővítették, hogy ma a legnagyobb magyar eklektikus kastélyok egyike. A kastély XVIII. század óta induló történelmében, stílusváltásaiban, sőt még méreteiben is a budai királyi palotára emlékeztet.
Hévíz – tó – fa pavilonok
A meleg vizes Hévízi tavat fürdés céljára a XVIII. században fedezték föl. A XIX. században épült ki – a tulajdonos Festetich család irányításával – a szép fürdőhely. Az 1980-as években a nyirádi bauxit bányászata vízelszívásával veszélybe sodorta a tavat. Szerencsére azóta közbeléptek és javult a helyzet.
Tapolca – Malom-tó a vízimalommal
Nagyon kedves hangulatos kép a tapolcai Malom-tó a kétszáz éves vízimalommal. A színek, a kövekből épített házak, a víz mediterrán hangulatot kelt.
Badacsony hegy
Nehéz eltalálni, honnan lehet a legszebb képet készíteni Badacsonyról, hiszen minden irányból olyan szép (most, hogy lassan beforrnak a kőbányászat okozta
Csobánc – kilátás Badacsony felé (hajnaltájt)
Tájkép – az egyik legszebb Magyarországon – október közepén, reggeli napsütésben.
A tájképben Tótihegy, Gulács, Badacsony és a Balaton túlsó oldalán a Fonyódi dombok sorakoznak. A kép szélét romos részlet foglalja el, a Gyulaffy-Pethő-vár egy kis maradéka. A vár a XIII. sz. közepén épült. 1300-tól 1669-ig a Gyulaffy-család birtokolta. A török nem tudta elfoglalni, de a labancok sem. A Rákóczi-szabadságharc után a várat lerombolták.
Balatonudvari – szíves temető
Ha igazak a temető ismertetői, melyek szerint a szív alakú sírok egy 1800-as évek eleji ember tevékenységének művei, a temető jó példa arra, hogy egy ember tevékenysége, elképzelése, újító készsége képes divatot csinálni még a temetői szokásokban is.
Dörgicse – Alsódörgicsei romtemplom
Dörgicse és környéke meglepően gazdag régi emlékekben, romokban. Néhány négyzetkilométernyi területen négy középkori templomrom és egy régi híd található. Ezek közt a felsődörgicsei kéthajós templomrom nagyon különleges. Párját talán csak a szepességi kéthajós templomoknál lehet találni. A képen látható alsódörgicsei templom sem – figyeljük csak meg a templom különleges széles tornyát! – mindennapi.
Nagyvázsony – Kinizsi-vár
Nagyvázsony a középkorban a Vezsenyi család birtoka volt.Ők kezdték építeni a várat. A család 1472-ben kihalt. Akkor Mátyás király a várat híres katonájának, Kinizsi Pálnak adományozta. Kinizsi Pál megerősitette a várat. (Itt temették el 1494-ben az általa alapított pálos kolostorban.) 1649-ben Nagyvázsonyt III. Ferdinánd király Zichy Istvánnak adományozta. (A klasszicista Zichy-kastély az országút mellett fekszik.) A Zichyek 1945-ig birtokolták a várat.
Tihany – bencés apátság
Első András király alapította 1055-ben a tihanyi bencés apátságot. A Pannonhalmán megőrzött tihanyi alapítólevél tartalmazza az első magyar mondatrészeket. A bencés apátság altemplomában temették el I. Andrást – és a sírja ma is megvan. A török időkben Tihany végvár volt, melyet a törökök sohasem foglaltak el.
Balatonfüred – Halászok szobrok
Az összeállításban egy helyről egy kép szerepel. A balatonparti szép halász szobrokat választottam, pedig Balatonfüred, a XIX. századi magyar élet egyik fontosszíntere, a világhírű gyógyfürdő, a számos itt gyógyuló hazai és világnagyság, a Jókai-villa, az építészettörténeti jelentőségű klasszicista
Kerektemplom számos képet ajánl még.
Felsőörs – kat. templom belső
Felsőörs egyike a legszebb középkori templomainknak. Külön izgalmas a tornyok csavart oszlopai.
Vörösberény – kerített ref. templom
Meglepetés, de a Balatonfelvidéken is láthatunk igazi, szép, kerített templomot, a vörösberényi református templomot. Vörösberényben azonban van még egy jezsuita tenplom és rendház is. Nincs is messze a kerített templomtól. Ha szerencsénk van, be is juthatunk a kis jezsuita templomba. Érdemes, mert szép barokk falfestmények díszítik.