5. túra

5. túra

Seregélyes – Zichy-Hadik-kastély

A seregélyesi klasszicista Zichy-Hadik-kastély 1820 körül épült Zichy Ferenc megbízásából.

Székesfehérvár – Városház tér – Püspöki palota

Az 1800-1802-ben épült székesfehérvári püspöki palota nagyon szép későbarokk épület. Ugyanis Székesfehérvár 1777-ben püspökséggé emelkedett.

Tác – Gorsium központi rész

Gorsium a római Pannonia egyik fontos települése, sőt vallási központja is volt. Bár egészen a honfoglalásig laktak falai közt, de később nem épült rá város, ezért jól lehet rekonstruálni az egykori római várost.

Siófok – víztorony

Az 1912-ben emelt siófoki víztorony szinte Siófok jelképévé vált. Mindenesetre a központjában emelkedik.

Balatonföldvár – vasútállomás

Balatonföldvár a Balatonpart legelegánsabb üdülőhelye, amely a XX. században átvette az arisztokrata Balatonfüred elsőségét – a gazdag polgárok, tiszviselők számára. Nagyon szép ún. modern templom épült itt, számomra mégis a legjellemzőbb, leghangulatosabb a helység vasúti megállója.

Kőröshegy – ferences templom

A Balatonföldvár szomszédságában fekvő kőröshegyi ferences templomért érdemes megszakítani a nyári balatoni lubickolást (persze a hőségtől függően). A ferences templom a XV. században épült. A török hódoltság idején elpusztult. A templomot 1906-7-ben állították helyre.

Balatonlelle – nyári képek: 2007, moló

Balatonlelle némileg Balatonföldvár vetélytársa lehetett, amelytől azonban falusi gyökerei miatt lényegesen eltér. (A híres népművész, Kapolyi múzeuma is erre utal.) Több kúria, sőt kisebb kastély is megmaradt a múltbeli élet emlékeként.

Ugyanakkor építészetileg Balatonlelle váratlanul fontos hely. Az 1930. körüli jellegzetes modern magyar templomépítészet egyik legszebb tanúját kereshetjük fel a faluban. A városháza pedig a mai kor magyar organikus építészetének szép példája. És én mégis a Balatonpartot választottam. Hát a Balatonnál mégis csak…

Balatonkeresztúr – kat. templom belső

Tényleg meglepetés, nagyon kellemetes meglepetés a balatonkeresztúri templom. Kívülről is szép rokokó jellegű épület, de a gazdag belső festés – Dorfmeister-iskola – valóban jelentős esztétikai élményt okoz. A templomtól nem messze, a Balatonpart irányában egy kis Festetich-kastélyt találunk, melynek különérdekessége Bél Mátyás emléktáblája.

Nagykanizsa – Kanizsai vár emlékmű

Nem sok maradt meg az egykor oly híres és oly fontos kanizsai várból. Az is inkább utólag készült emlékmű. Pedig a várnak a törökverő Thúry György is volt várkapitánya. Sajnos, a jól kezdődött, de aztán annál rosszabbul folytatódó 15 éves háborúban Kanizsa a XVII. század legelején török kézre került, és ezzel a hódoltság területe nyugati irányban is jelentősen kiszélesedett.

Lenti – Vár

A lenti vár középkori eredetű. Tulajdonosai közt volt a költő Zrínyi Miklós is. Később az Esterházyak kezébe került. A török idők múltán, a XVIII. században alakították ki a vár maradványaiból a ma is látható magtárat.

Csáktornya

A várat első formájában a Hahót nembeli Csák ispán építette föl a XIII. században. A vár a kiskirályok legyőzése után a győztes Károly Róbert birtokába került. Később a Laczkfiak, a Szécsiek, a Cilleiek uralták, majd ismét királyi kézbe került.

1546 és 1671 között a Zrínyiek birtokolták. Innen indult Zrínyi Miklós ama végzetesvaddisznó vadászatra 1664. november 18-án. Öccsének, Zrínyi Péternek 1671-es bécsújhelyi kivégzése után a csáktornyai vár a morva eredetű Althan család kezébe került. Várkastéllyá az Althan grófok építették át a csáktornyai várat. Tőlük a Festetich-család szerezte meg a várkastélyt.

Varasd – Vár

A varasdi vár nagyon jó állapotban maradt meg és nagyon szép. Kár, hogy kevésbé ismert itthon. A középkorban épült vár legfontosabb építtetője Cillei Ulrik volt. 1488-ban Corvin János kapta birtokba, 1595-től pedig az Erdődy családé volt.

Lepoglava – Pálos templom és kolostor

A Zágrábtól nyugatra fekvő lepoglavai pálos templomban és kolostorban alussza örök álmát Corvin János, Mátyás király fia, aki 1504-ben halt meg.

Trakoscsán – Draskovich-várkastély

Nemcsak a Felvidéken vannak középkori, de a XIX. század második felében reprezentatívvá átépített várkastélyok mint például a Pálffyak bajmóci vagy szomolányi vára. Ilyen Horvátországban a Draskovichok trakoscsáni vára a szlovén határ közelében.

Jastrebarsko – Erdődy-várkastély

Jastrebarsko: Erdődy-várkastély Erdődy-címerrel. Meglehetősen elhanyagolt állapotban van; a környező parkerdő is. Pedig a kiírás szerint a várkastély az Erdődyek tulajdonában volt évszázadokon keresztül egészen az 1920-as évekig.

Károlyváros

A Kulpa folyó mellett fekvő Károlyváros vagy Karlovác egy XVI. századvégi Habsburg-herceg nevét viseli, aki elkezdte építtetni a nevét viselő erődvárost – nyilván Stájerország védelme céljából. Aztán a XVIII. században a nagy délvidéki erődváros-rendszerbe Károlyvárost is besorolva továbbfejlesztették.

Az egykori erőd, az erődöt övező széles várárkok sora jól felismerhető ma is. Természetesen ennek az erődvárosnak a közepén is van egy nagy téglalap vagy négyzet alakú főtér, a főtéren pedig fegyverpalota. Az utcák pedig a falakon belül sakktáblát alkotnak.

A város szélén, ahol a híres karlováci sörgyár, a Karlovacko működik, egy meredek, de nem túl magas hegyen egy középkori, szabályos háromszög alakú, saroktornyos francia-normann jellegű vár áll, a Dubovac vára. A várat IV. Béla királyunk emeltette. Később a Cudar-család, majd a Frangepánok kezébe került.

Ozalj – Zrínyi-vár

Ozalj a Frangepánok, majd a Zrínyiek vára volt. Zrínyi Miklós is itt született.

Sziszek fontos helyen, a Száva és a Kupa folyó összeömlésénél épült. Van is kikötője, azt hiszem, hajógyára is, elég forgalmas komolyabb város. Már a római időkben is „jegyzett” város, Siscia élt itt.

      Engem viszont a Sziszek vár érdekelt, amelynek döntőszerepe 1591-93 táján, amikor Erdődy Tamás horvát bán és a boszniai bég Sziszekért folytatott küzdelme végül is kirobbantotta a 15 éves nagy háborút.

      Ehhez képest a Vár nem is olyan nagy. Folyóparton egy háromszög alakú kis vár három sarokbástyával, köztük pedig várfallal. Ma már inkább vendéglőmeg talán ifjúsági szálló van benne.

Fiume Trianon előtt közvetlenül Magyarországhoz tartozott és az ország fő kikötője volt. Baross Gábor vezetésével egy modern gátrendszert is kiépítettek. Lakosságának nagy része olasz volt. A két világháború között Olaszország része, majd Jugoszláviához, végül ma Horvátországhoz tartozik. A két fiumei fénykép közül az elsőn a főutca, azaz a Corso látszódik, a jobboldali képen pedig az egykori Magyar Kormányzóság épülete.

Zágráb – Kaptol – Szt. István-dóm

Zágráb első írásos említése Szent László magyar királyhoz fűződik, aki 1091-ben megalapította a zágrábi püspökséget, melyet a kalocsai érsek alá rendelt. (Ott is maradt 1852-ig.)

A zágrábi püspöki, illetve 1852 óta érseki székesegyház és a környező városrész neve Kaptol. A régi Zágráb másik része – neve Gréc – a polgári város, melyet egy másik magyar király, IV. Béla alapított közvetlenül a tatárjárás után, 1242-ben.

A zágrábi érseki székesegyházat a magyar Szent István királynak szentelték. A dómban van eltemetve Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc, a törökverő Beriszló Péter, Erdődy Tamás és Jellasich

Itt őrzik Szent László magyar király uralkodó palástját.

Marija Bistrica

A legjelentősebb horvát kegyhely.

Ivanic Klaster

Úgy tudom, hogy itt temették el IV. Béla öccsét, Kálmán halicsi királyt, aki a Muhi csatában sebesült meg, de itt halt meg. Van a helységben egy gótikus templom, de azt a kiírás szerint később építették föl.

Csázma

Csázmán egy nagyon fontos középkori egyházközpont volt. Hiteles hely. Látszik is a szinte katedrális méretű és formájú templomon a nagy múlt. Csak nagyon rossz állapotban van. Másodszorra, mikor ott jártam már teljes erővel folyt a megújítás. Ennek következtében csak felvonulási épületet, szétvert falakat, építéshez való gépeket, építőanyag halmokat láttam. Magát a templomot teljesen beborították.

Szentgyörgy (Gyurgyevác)

(Szentgyörgy néven kevésbé ismert helység, inkább Gyurgyevác az ismeretes név.) Szentgyörgy várát a XIV. században építették. A török hódoltság idején fontos végvár volt. A XVI. századtól 1871-ig a szlavón határőrvidékhez tartozott.

Daruvár

Daruvár Szlavóniának, a Dráva-Száva közének szinte súlypontjánál helyezkedik el. Így aztán érdekes, hogy megmaradt a magyar neve. Értik is, hiszen a város híres sörének címkéjén egy daru látható.

A képen látható síron három fiatal neve látható, akiket 1991-ben a kitörő háború alatt egy éjszaka öltek meg itt.

A város egy kiméletesen emelkedő domboldalra települt. Felső részén van a Jankovichok szép és nagy barokk-klasszicista kastélya (Jankovich-Tüköry-kastély), amelyet egy ma már nyitott park vesz körül.

Csurgó – ref. gimnázium és parkja

A csurgói református gimnáziumot Festetich György gróf alapította. Az épületet Nagyváthy Ferenc építtette 1796-ban. 1799-1800-ban itt tanított Csokonai Vitéz Mihály.

Szenna – ref. templom

A Kaposvár közelében található Szennán nagyon szép skanzent alakítottak ki. A falu egykori, szép fekvésű domboldalban ülő református temploma is része a múzeumnak. A templom belseje emlékezetes élmény: fapadok, karzat, mennyezet és ezek kifestése.

Kaposvár – Fő utca – Vármegyeháza

A kaposvári vármegyeháza szép épülete belesimul a főutca vonalába. A klasszicista stílusú épület 1828 és 1832 között épült.

Somogyvár – bencések – Szent László szobor

Koppány vezér várának helyén alapított Szent László királyunk egy nagy bencés apátságot, melyben halála után néhány évig, hamvainak Nagyváradra szállításáig nyugodott.

Andocs – kat. kegytemplom és rendház

Katolikus kegytemplom és rendház Somogy belső vidékén.

Nikla – Berzsenyi-kúria – Berzsenyi Dániel szobra

Berzsenyi Dániel Kemenesalját 1804-ben elhagyva a somogy megyei Niklára költözött és itt élt 1836-ban bekövetkezett haláláig.

Berzsenyi Dániel és családjának síremléke a temetőben levő kis halom tetején messziről is látható.