7. túra
Ócsa – premontrei templom
Az ócsai premontrei templom (1560 óta református) az egyik legszebb román stílusú épület Magyarországon. A XIII. század első harmadában épült. A templom belsejében XIII. századi freskókat láthatunk.
Szalkszentmárton – Petőfi múzeum
Petőfi szülei az 1840-es években Szalkszentmártonban béreltek mészárszéket. Itt látogatta meg szüleit a már országszerte híres költő fiúk. Erre emlékeztet ez a nagyszerű múzeum, amelyben megnézhetjük, milyen volt egykor egy mészárszék.
Apaj puszta
Nagy természetvédelmi terület az egykori szarvasmarha szállítások idején kialakult óriási legelők helyén.
Hajós – pincefalu
A török után a Csáky Imre kalocsai érsek által betelepített svábok szőlőkultúrájának pompás emléke ez a pincefalu. Sok helyen láthatunk pincefalvakat, de Hajóséhoz mérhetőt talán csak Villánykövesden lehet találni.
Véleményem szerint azonban méretét, utcáit tekintve még az sem.
Kalocsa – érseki palota
Szent István második érsekségét itt Kalocsán alapította Magyarország déli részének katolikus központjának szánva.
Alapításától kezdve századokon keresztül (1091-1852) a zágrábi püspökség is Kalocsához tartozott.
A kalocsai székesegyháznak hosszú a története. Szent István alapítása óta a mai barokk templom, amely 1735-54-ben készült Mayerhoffer András tervei szerint, már a negyedik templom.
Baja – Főtér – Grassalkovich-palota (Városháza)
Baján talán a Grassalkovich-palota, a Városháza a legnevezetesebb épület.
Érdekesebb lett volna az igazán mutatós Sugovica melletti térrel – ez a tér tényleg nagyságot éreztet -, de ottjártamkor csúnyán fel volt túrva.
Lehetett volna a ferences templomot és rendházat választani vagy a Voinich-kúriát, esetleg a klasszicista zsinagógát vagy a hasonlóan klasszicista kálváriát, de mégis a teret választottam.
Esetleg a híres világjáró Jelky András szobra jöhetett volna még szóba.
Vaskút – kálvária
A Bajától délkeletre eső Vaskúton nagyon mutatós kálváriával találkozunk.
Vaskúton a XVIII. század közepén a birtokos Grassalkovichok németeket telepítettek a török alatt elpusztult eredeti lakosság helyére.
A kálvária 1824-ben készült.
Egyébként a kálváriák és a betelepített svábok közt elég szoros a kapcsolat – legalábbis a XIX. század első feléig.
Zombor
Zombor neve a középkori Coborszentmihályból torzult Zomborrá a török utáni időkben.
Elegáns jellege jelzi, hogy valamikor Bács-Bodrog vármegye központi városa volt.
Doroszló
Doroszló katolikus kegyhely.
Bács
Bács a kora középkorban – mint egyházi központ – fontos szerepet játszott. Vára jellegében egy igazi korai – normann típusú vár – középen egy öregtoronnyal.
Újlak (Ilok) – vár
A Szerémségben a már hatalmas folyammá duzzadt Duna déli partján fekvő Újlak a középkor végi teljes Magyarország egyik leggazdagabb, legnagyobb magyar városa, az Újlaki család névadó központja volt. A török hódoltság idején a törökök várát használták, karbantartották. (A romok mérete, a várfal hossza ma is megkapó.) A török alatt vagy után a város lakossága szlávvá vált.
Az újlaki templomban temették el a nándorfehérvári győzelem után Kapisztrán Szent Jánost.
A templomban van Újlaki Miklós és Lőrinc sírja is.
Vukovár – Eltz-kastély romok
Vukovár neve a középkori magyar Valkóvár nevéből alakult ki.
A Szerém vármagye központja volt.
Vukovárott 1991 körül nagyon súlyos harcok folytak, melynek nyomait még lehet látni.
Vukovár – vármegyeháza
A vukovári vármegyeház egyike a jellegzetes vármegyeházainknak.
Szávaszentdemeter
Szávaszentdemeterben a római romok jelzik, hogy a város a császárság korának második felében milyen nagy szerepet játszott.
A magyar hadtörténetben is. Itt Szávaszentdemeterben értek el önálló magyar csapatok – 1523-ban utoljára nagy sikert a törökök felett. (Az 1595-ös Gyurgyevói csata mellett.)
Beocsin
Rakováci ort. kolostor
Ortodox kolostorok a Dunától délre eső szerémségi hegységben, Fruska Gorában, melynek régi magyar neve Tarcal-hegység.
Ó-Hopovo
Új-Hopovo – ort. kolostor
Ortodox kolostorok a Dunától délre eső szerémségi hegységben, Fruska Gorában, melynek régi magyar neve Tarcal-hegység.
Vrdnik
Ortodox kolostor a Dunától délre eső szerémségi hegységben, Fruska Gorában, melynek régi magyar neve Tarcal-hegység.
Újvidék
Újvidék eredetileg csak a Péterváradi erődnek a Duna túlsó oldalán fekvő kerthelysége volt: telepítéses, amit neve jelez: magyar Újvidék, szerbül Novi Sad, németül pedig Neu-Satz.
Szabadka
Szabadka a Kiegyezés utáni Magyarország egyik sikervárosa volt: a nagy mezőgazdasági fejlődés Magyarország egyik vezető vidéki városává emelte. A város nevezetes szecessziós épületei is utalnak erre a korszakra.
Itt született Kosztolányi Dezső.
Kiskunmajsa – 56-os emlékhely – Pongrátz Gergely sírkápolna
Pongrátz Gergely, az 1956-os Corvin közi harcok hőse a kilencvenes években Kiskunmajsától pár kilométerre egy tanyán 56-os emlékmúzeumot hozott létre.
Pongrátz Gergelyt az itteni sírkápolnában helyezték örök nyugalomra.
Kiskőrös – Petőfi szülőháza
Petőfi szülőháza Kiskőrös közepén már magányosan áll mint egy tájház. A házat egyedül meghagyták, a teret pedig többnyire eklektikus épületek határolják.
Innen indult hát Petőfi, ez a hihetetlen fiatalember, akinek 26 év adatott és akinek ennyi elég volt, hogy egy nép szimbólikus személyévé nője ki magát. (Bár mintha mindez ma már kissé halványodna !?)
Kiskunfélegyháza – Városháza
A kiskunfélegyházai városháza a magyar szecesszió egyik reprezentatív alkotása, amely Morbitzer Nándor és Vass József tervei alapján 1910 éa 1912 között épült. Oldalfalain a díszítés a pécsi Zsolnay-féle majolikákból készült.
Nagykőrös – Nagykőrösi ref. gimnázium híres tanárainak szoborcsoportja
A nagykőrösi református gimnázium legdicsőségesebb korszakára emlékeztet nagyméretű szoborcsoport.
Arany János mellett több neves tudós is tanított akkor itt.
Kecskemét, Kossuth szobor
A XIX. század végén és a XX. század elején az alföldi városok álltak élen a Kossuth szobrok állításában. Ezek egyik legszebbike a kecskeméti Kossuth szobor, melyet Telcs Ede alkotott 1905-ben.