18. út
Hatvan – Grassalkovich-Hatvany-kastély
A jellegzetes középrizalitos hatvani Grassalkovich-kastély a gödöllőihöz hasonló magyar barokk (Grassalkovich-)kastélytípushoz tartozik.
A Grassalkovich család építtette 1754 és 1763 között. Tervezői Oratsek Ignác és Jung József.
A kastély 1867-ben a Hatvany-Deutsch család tulajdonába került.
Heves – kat. templom- gótikus részlet
Heves, a környező megyének nevet adó helység a középkorban jelentősebb város volt. Vár állott itt és a mai katolikus templom is jelzi ezt több gótikus részletével és méretével.
Kisköre, Tisza-erőmű
A kiskörei Tisza-vízerőmű 1927-ben készült el.
A vízierőmű gátja által felduzzasztott mesterséges tó egy ötödnyi Balaton nagyságú.
Mezőkeresztes – a nagy csata emlékműve
A mezőkeresztesi csata – 1596. okt. 25-26. – a magyar történelem egyik legvéresebb és az egyik legszerencsétlenebb, legnagyobb hatású csatája.
A 15 éves háború legnagyobb csatáját az erdélyi – királyi-császári szövetséges sereg már-már megnyerte, mikor fegyelmezetlenül fosztogatni kezdtek az elfoglalt török táborban. A túlsó oldalon azonban még érintetlen maradt a szultán körüli janicsár elit egység. Az eredmény: rövid távon súlyos vereség, lemészárolt keresztyén sereg, hosszú távon azonban a hódoltság idejének megduplázódása és a magyar népesség olyan arányú pusztulása, amely már a Trianont alapozta meg.
Mezőkövesd – Matyó múzeum
Mezőkövesd volt a matyók központja.
(Jogos a múlt idő. Ma már a lakosság a közlekedés és az életmód megváltozásával összefolyik, nincs lehetőség a korábbi elkülönülések megőrzésére.)
Tarnaméra – Almásy-kastély – Rendőrmúzeum
A tarnamérai barokk Almássy-kastély 1780 körül épült.
Ma a Magyar Rendőrmúzeumot rendezték be a kastély falai közé.
Gyöngyös – Szent Bertalan-templom
A gyöngyösi Szent Bertalan-templom középkori eredetű. A XIII. század második felében emelték. A templom gótikus részleteket máig őríz, de 1747 és 1784 között barokk stílusban teljesen átalakították.
Gyöngyöspata – kat. templom
A honfoglaláskori jelentős Pata nemzetség nevét őrző helység értékes és szép gótikus templommal büszkélkedhet. A templom belsejében több szép freskórészlet maradt meg. A templom leghíresebb részlete azonban a XVII. században készült barokk főoltár, amely a Jézus családfáját ábrázoló Jessze-fa.
Tarnaszentmária – kora árpádkori kat. templom
A tarnaszentmáriai katolikus templom Magyarország legrégebbi, ma is használatban levő temploma. Valószínűleg Mihály, Géza fejedelem öccse, az Aba nemzetség megalapítója építtette a 970-es években.
Feldebrő
XI. századból származó különleges templom. A XVIII. században barokkosított épületen a külső falon a helyreállításkor jelezték az eredeti épületet, amely bizánci jellegű centrális templom volt. Teljesen különleges, hogy egy bizánci jellegű centrális templomnak altemploma legyen, márpedig itt ilyet találunk.
A templom őrízte egy ideig Aba Sámuel király hamvait.
Eger
Eger főtere háttérben a híres vár falaival, középen pedig a vár híres védőjének, sőt megvédőjének, Dobó Istvánnak szobrával, melyet Stróbl Alajos készített 1906-ban. Ez a kép Egerről a legfontosabbat mutatja be. Ugyanakkor azonban aki ismeri Egert, tudja, mennyire kevés ez a teljes Eger bemutatásában.
Muhi – Nemzeti emlékhely
Szívbe markoló a sok fekeresztes domb, melyet az 1241-es muhi vereség emlékére állítottak.
Az emlékhelyen sétálva megérezzük a magyar történelem végzetes irányát: Muhiig erő, terjeszkedés, Muhitól Mohácsig a fény mellett is stagnálás, Mohácstól pedig időnkénti feleszmélés ellenére is fokozatos süllyedés.
Ónod – Lórántffy-vár
Az ónodi várat a XIV. században Cudar Péter emeltette. Később több neves család birtokolta, a XVII. században Rákóczi-birtok. Több török ostromot is kiállt.
Itt született Lórántffy Zsuzsanna.
1707-ben a közeli Körömmezőn tartották az ónodi országgyűlést.
A kuruc háborúk után a vár köveit széthordták a környékbeli építkezésekhez.
Szikszó – kerített ref. templom
A szikszói gótikus református templom a XIV-XV. században készült.
A török portyázások miatt 1585-ben várfallal vették körül. Szikszó mellett több neves magyar szempontból sikeres csata zajlott le itt:
1588-ban a törököket győzte le Rákóczi Zsigmond, aki akkor Eger kapitánya volt.
1679-ben Thököly kurucai a labancokat,
1849-ben Mészáros Lázár honvédei a császári katonaságot győzték le itt Szikszón.
Monok – Kossuth szülőháza
Kossuth Lajos Monokon született 1802-ben. Szülőházát gondozzák, megtekinthető.
Monok gazdag látnivalókban: e mellett még van egy kegytemplom, a Monoky család reneszánsz kastélya és az Andrássyak klasszicista kastélya.
A kegytemplomban található Szent Orbán vértanúnak, a szőlősgazdák védőszentjének teteme. (Az egyik Andrássy gróf hozta ide.)
Mád – zsinagóga
A mádi zsinagóga barokk stílusú és 1795-ben építették.
A zsinagóga melletti árkádos, loggiás ház valamikor a rabbi háza és zsidó iskola volt.
Szerencs – Rákóczi-vár
A korábbi szerencsi bencés apátságot Izabella királynő alatt építették át várrá. Ezt a várat szerezte meg 1603-ban egy sikeres végvári kapitány, az 1588. évi szikszói csata győztese, Rákóczi Zsigmond.
1605-ben az itt tartott országgyűlés Bocskay Istvánt Magyarország fejedelmévé választotta, akinek utóda erdélyi fejedelemként Rákóczi Zsigmond lett.
A szerencsi református templomban alussza örök álmát Rákóczi Zsigmond fejedelem.
Tokaji Kopaszhegy
A tokaji Kopaszhegy az Eperjes-Tokaji vulkanikus hegység legdélibb pontja. Az Alföld felől nézve a hirtelen emelkedő kúp a tényleges magasságánál (512 m)nagyobbnak tűnik. Bár Tokajhoz sok történelmi esemény fűződik, tájképi szépsége is közismert, mégis bora tette méltán világhírűvé. Bár borának hírneve több ok miatt megkopott, azért a tokaji bor mégis csak a borok királya és a királyok bora maradt.
Boldogkő
A Hernád völgyének látványos várát a Felvidék híres kiskirályai, az Amadék építették 1282-ben. A reformáció híres személyisége, Dévai Bíró Mátyás fiatalabb korábansokat tartózkodott itt. A vár a török portyázások visszaverésében játszott fontos szerepet.
Füzérradvány – Károlyi-kastély
Az eredetileg barokk stílusban a XVIII. században készült füzérradványi Károlyi-kastélyt 1857-59-ben Ybl Miklós építette át, bővítette romantikus stílusban. Parkjában rendkivüli méretű platánfa látható.
Sárospatak – Vár – Vöröstorony
A sárospataki vár helyén már a XI. században várispánság központja volt.
Árpádházi Szent Erzsébet, II. Endre leánya itt született.
A vár magja a XV. század végén épült Vöröstorony.
A torony a reneszánsz díszítéseit a Perényiek XVI. század közepi felújításakor kapta.
Széphalom – Kazinczy-mauzóleum
Széphalmon élt, alkotott és itt is halt meg 1831-ben a magyar felvilágosodás kori irodalom és nyelvújítás fejedelme, a nagy levélíró Kazinczy Ferenc. Emlékére 1873-ban emelték a parkban a klasszicista emlékcsarnokot. Közel van a sírja is.
Nem messze találjuk tőle fiának, Kazinczy Lajosnak örök nyughelyét, akit 14. aradi vértanúnak is neveznek, mert a szabadságharc egyik főtisztjét Haynau kivégeztette.
Sátoraljaújhely – Zempléni vármegyeháza
A Sátoraljaújhelyet díszítő barokk stílusú zempléni vármegyeháza – amely ma Sátoraljaújhely városházája -1754-1768 között készült Aprilis olasz építész tervei szerint.
Itt volt főlevéltárnok Kazinczy Ferenc 1816-31-ben és itt kezdte pályáját Kossuth Lajos.
Karcsa – ref. templom
A Bodrogközben fekvő Karcsa szép és nagy körtemploma a XI-XII. században épült. A körtemplomot a XIII. század elején hosszhajós templommá alakították át. A templomot érdekes színű, vulkáni eredetű kváderkövekből építették. A nyugati kapuja bélletes, faragott kövek díszítik.
Tőketerebes – park – Andrássy Gyula mauzóleuma
A tőketerebesi Andrássy-kastély mögötti park mélyén egy neogót mauzóleumban alusszaörök álmát a Kiegyezés után Magyarország első miniszterelnöke és a Monarchia híresközös külügyminisztere, akinek fontos szerepe volt a Németországgal kialakított szövetség létrehozásában. (Pár évvel később ebből alakult ki Olaszországot is belevéve a Hármasszövetség.)
Nagymihály – Sztáray-kastély
A Sztáray-család kastélya az egykor ezen a környéken nagybirtokos bárói vagy grófi családra emlékeztet. A kastély parkos előterében egy körtemplom maradványa is látszik.
Homonna – Andrássy-kastély
Homonna a Homonnai Drugethek központ helye, majd később az Andrássyak vették át a helyüket. A kastélyon jól látszik az eredeti sarokbástyás vár nyoma, amelyből kialakították.
József főherceg 7 kötetes I. világháborús hadinaplójában leírja, hogy számára az egyik legmegrázóbb pillanat az volt, mikor 1914 szeptemberében Homonna szélén meglátta a rengeteg kolerában szenvedő magyar honvédot, akik a puszta földön kínlódtak…