Bp jelen

A budapesti anyagot négy részre lehet osztani:

1 – Budapest legnevezetesebb látványosságai,

2 – a magyar történelem áldozatai, magyar hősök (budapesti emlékhelyei),

3 – néhány különlegesség Budapesten,

4 – séták Budapesten.

Budapest legnevezetesebb látványosságai

(véleményem szerint)

1 – Várpalota a pesti Dunapartról

2 – az Országház a Duna felől

3 – Budai Vár, Mátyás-templom, Halászbástya

4 – a Milleneumi emlékmű

5 – Pesti Dunakorzó (benne például a Pesti Vigadó)

6 – Nemzeti Múzeum

A magyar történelem áldozatai, magyar hősök (budapesti emlékhelyek)

A magyar törtéenelem nagy alakjainak, hőseinek tiszteletére emelték az 1896-os Milleneum alkalmára a budapesti Hősök terén a Millenumi emlékművet, amely egyike Budapest fő nevezetességeinek. (Ezért ott látható.)

1046-ban Szent Gellért csanádi püspököt a mai róla elnevezett hegyen ölték meg a felkelt pogányok (állítólag szekérrel lökték alá a mélybe).

Szent Gellért-emlékmű a Gellérthegy oldalában

A magyar történelem egyik legborzalmasabb időszaka volt 1241-42, az úgynevezett Tatárjárás (bár helyesebb lenne a Mongoljárás elnevezés), amikor a lakosságnak közel fele elpusztult (egyes részeken még több is). Mivel nincs ennek a katasztrófának közös emlékműve, ezért szimbólikusan ide helyezem Árpádházi Szent Margit margitszigeti sírhelyét, ugyanis mikor ő 1242-ben a Spalato (Split) melletti Klissza várában megszületett, szülei születésekor felajánlották apácának.

A Rózsadomb hátsó részén van az úgynevezett Vérhalom, amely nevét onnan kapta, hogy egyes történészi vélemények szerint az 1388-ban Zsigmond király ellen összesküvő Hédervári Kont Istvánt és társait lefejezésük után itt, a Vérhalmon földelték el. Mások szerint Hunyadi Lászlót temették itt el 1457-ben kivégzése után. Van azonban olyan vélemény is, hogy Martinovicsot és jakobinus társait temették el itt.

A Budavárától nyugatra eső széles mező neve Vérmező, amely arra emlékeztet, hogy 1795-ben itt fejezték ki a magyar jakobinusokat:

Az egykori Németvölgyi úti temetőből a honvéd emlékművet mentették meg. Itt gyűjtötték össze a Buda vár 1849. májusi ostromának honvéd hősi halottait:

Az Aradi vértanúknak sajnálatosan nincs központi emlékművük Budapesten. A velük egy napon kivégzett miniszterelnökünk, gróf Batthyány Lajos emlékét őrzi az úgynevezett Batthyány-örökmécses, amely ott ég, ahol egykor a kivégzés történt.

Az I. világháború áldozatainak sincs központi emlékműve. Ugyanakkor a magyarnak megmaradt Magyarország minden helységében van emlékmű a helybeli hősöknek. Budapesten is számos emlékmű van, például a vasutasoknak, a honvédorvosoknak, tiszteknek és a sort lehetne még folytatni. A következő kép az egyetemista katona hősöknek készült (Zala György alkotása)

A következő emlékmű az egyik legnevezetesebb ezred, a 32-esek emlékműve:

Az egykori Ludovikának az Orczy-park felé eső oldalánál emeltek emlékművet a Tanácsköztársaság idején a felkelt tiszteknek:

A Vörös Terror áldozatainak

Az emlékmű a Vértanúk terén áll.

A Fehér Terror áldozatainak

Az emlékművet 1956 után a Köztársaság téren állították fel. Ma a Budafok melletti Memento Parkban látható.

(Minden bírói ítélet nélküli emberölés gyilkosságnak számít, tehát mindkét oldal terrorja elítélendő. Ugyanakkor van különbség a két terror között, ugyanis a Vörös Terror időben megelőzte a Fehéret és ideológikus alapon történt állami erőszak volt, míg a Fehér elsősorban bosszúálló egyéni (csoport) akció volt.)

A magyar nemzet történelmének három legnagyobb tragédiájának egyike a Trianon (a Tatárjárás és Mohács mellett). Ugyanakkor nincs központi emlékműve! 1945-ig volt: a helyére a Rákosi-időkben emelték a Szovjeteknek köszönő Felszabadulási emlékművet a Szabadság téren, amely még ma is ott áll:

1927-ben lord Rothermere több cikkben kiállt a magyar revizió mellett. Ezért ezt a pesti Wenckheim-palota előtt neki állított szobrot helyezem ide a központi emlékmű pótlására:

Nincs központi emlékműve a II. világháború szenvedéseinek, küzdelmeinek, hőseinek sem, ezért néhány felvétellel pótolom:

a XII. kerületi turulos emlékmű

magányos honvédsír a Ferihegy melletti Határerdőben

honvédsír a Hűvösvölgyben (valószínűleg az 1945. február 12-i kitörés egyik áldozata)

báró Apor győri püspök emlékműve (meg akarta védelmezni a győri asszonyokat 1945. április elején, ezért szovjet katonák megölték)

A Fasizmus áldozatainak emlékműve az egykori Németvölgyi temető helyén

A Terror háza a hírhedt Andrássy 60. épületében (a náci, nyilas és a szovjet rendszer

áldozatainak emlékmúzeuma)

Dohány utcai zsinagóga: Élet Fája

(Holocaust memorial)

Páva utcai Holokauszt emlékmúzeum

Az 1945. januárjában a Dunába lőtt zsidó áldozatok emlékhelye

Igazak Fala emlékmű (azoknak a magyar állampolgároknak, akik a II. világháború alatt mentették a zsidókat)

A legismertebb zsidómentő Raoul Wallenberg svéd diplomata volt.

Koszorús Ferenc 1944. július 6-án az I. Páncélos Hadosztállyal megakadályozta a budapesti zsidóság deportálását és ezáltal sok ezer, tízezer zsidó magyar állampolgár életét mentette meg!

A Rákosi-korszak áldozatainak emlékműve Lágymánysoson

A 56-os forradalom és szabadságharc emlékképei következnek:

„Pesti srác” a Corvin-közben

Iván Kovács László, a Corvin-köz első parancsnoka

1957-ben kivégezték

Pongrátz Gergely, a Corvin-köz parancsnoka

A Corvin-köz egyik szimbólikus alakjának, Cinka Pannának (Szabó Ilona) az emléktáblája. 17 évesen esett el a Corvin-közi harcok során.

Az 56-os kivégzett hős áldozatok fényképei a Terror háza falában

(300 és 400 között van a történészek szerint a számuk. Egy döbbenetes összehasonlítás:

a leghírhedtebb magyarfaló Haynau áldozatainak száma nem érte el a 100-at!)

Az 56-osok emlékhelye a Fiumei úti sírkertben

A Kozmai utcai „Gyűjtő” fogház – a legtöbb 56-os kivégzés színhelye.

A Kisfogház Emlékhely múzeumban őrzik az 56-os és korábbi emlékeket.

Az 56-os és a Rákosi-korszak áldozatainak emlékműve a 300-301-es parcellánál

Az 56-os miniszterelnök, Nagy Imre emlékműve

(1958. június 16-án végezték ki.)

56-os emlékmű a Németvölgyi temető helyén

Mansfeld Péter emlékműve a Rózsadomb oldalában

(1959. III. 21-én végezték ki. Megvárták, hogy betöltse 18. életévét, hogy a kivégzése „törvényes” legyen!)

Szabó János, a Széna tériek parancsnoka. Az egyik legkorábban kivégzett mártír:

1957. január 19-én végezték ki.

Maléter Pál, honvédelmi miniszter a Nagy Imre-kormányban

1956. november 3-án Tökölre csalták, hogy tárgyaljanak – úgymond – a szovjet hadsereg kivonulásáról. Tárgyalás helyett lefogták! 1958. június 16-án Nagy Imrével együtt végezték ki.

Az 56-osok emlékműve a Rezső téren

Az egyik kivégzett hős, Tihanyi Árpád búcsúlevelének másolata (Rezső tér)

A kivégzett 56-os mártírok névsora (Rezső tér)

56-os emlékmű a Bakáts téren

Az 56-os Tűzoltó utcai csoport és vezetőjük, a kivégzett Angyal István emlékműve

56-os emlékfal a Bakáts téri kat. templom szentélyfalán

(a felsorolt személyeket 56 novemberében a Vörös Hadsereg katonái valószínűleg

itt végezték ki)

Kádár-korszak:

A 17 éves Bauer Sándor a kommunista önkény elleni tiltakozásul 1969. január 20-án a Múzeumkertben felgyújtotta magát, amelybe három nap múlva belehalt.

Bauer Sándor emléktáblája a Nemzeti Múzeum lépcsőjénél

(Petőfi Sándor emléktáblája mellett)

Bauer Sándor mellszobra a Mátyás téren

Néhány különlegesség Budapesten

A képen látható háztömb az Óbudai amphiteatrum mellett épült és 1940 körül. Ugyanakkor stílusában annyira emlékeztet a sztálini-rákosi építkezésekre!

Gül Baba türbéje a Rózsadombon

Ez a balkáni-török hangulatú szűk meredek utca a Gül Baba türbéjének szomszédságában található.

Schittenhelm Ede 1848-as honvéd sírja a Bimbó utcában. Buda várának 1849 májusi ostromakor halt hősi halált.

Karikó Katalinról, a koronavírus elleni küzdelem egyik legnagyobb kutatójáról készült falfestmény a Krisztina körúton

A Millenáris Park szélén található a Marxim, amely az 1990-es években nyílt meg és a szovjet rendszer visszásságait gúnyoló belső berendezéséről vált divatossá.

A Citadella falán még majdnem 80 évvel később is láthatóak a II.világháborús belövések

Modern templom a Gazdagréti lakónegyedben

Maszkos családi fénykép 2020 májusában (kordokumentum)

A 2022 nyara katasztrofális aszályának következménye a Margithídnál

Körülbelül ott történt lent 2019. májusának végén a Hableány borzalmas tragédiája, ahol felvettem az előző fényképet.

A Kossuth téren újra felállították az eredeti Kossuth-emlékművet

A Rákosi-korszak Kossuth-emlékmű szobrait viszont elvitték a Kossuth térről és az Orczy-parkban állították fel

A Batthyány-örökmécses melletti vendéglőben emléktáblát állítottak annak, hogy Ady Endre itt írta egyik híres versét, a Harc a Nagyúrral címűt

Egy másik nagy magyar vers József Attila A Dunánál című műve. József Attila szobrát a Dunaparton állították fel.

A következő képek a Kálvin térrel kapcsolatosak és az én rossz érzésemet fejezik ki. Szerintem ugyanis itt súlyos esztétikai hiba történt– nemcsak mostanában, hanem már évtizedekkel ezelőtt kezdve. A Kálvin tér a református templommal és a Vámház körút sok megmaradt házával együtt, a másik oldalon pedig a Nemzeti Múzeummal Budapestnek egyik olyan sarka lehetne, ahol megmaradt volna az 1830-40-es évek hangulata. Részben meg is maradt, de szerintem elég ízléstelenül új stílusú üvegházakkal szomszédolva…

A Kálvin téri ref. templom

új üveg házak a Kálvin téren

A Két Oroszlán fogadó a Ráday utca és a Kálvin tér sarkán az 1800-as évek legelejéről

A Két Oroszlán udvara

Dráva szobor a Két Oroszlán udvarában

Ez a díszkút, amely most az Erzsébet téren van, eredetileg a Kálvin teret díszítette

aluljáró a Kálvin téren

amely azonban évek óta ilyen állapotban van a 3-as metróvonal (elhúzódó) felújítása miatt

Falitérkép az Egyetem tér és a Szerb utca sarkán, amely az 1838-as pesti árvízben elöntött helyeket jelzi (kékkel)

egy udvar a Rákóczi úton váratlanul az 1840-es, 50-as időket idézi

Az Epreskerti kálvária a Terézvárosban: eredetileg a józsefvárosi Kálvária téren épült még a XVIII. században

Jókai Mór és a veje, Feszty Árpád egy időben az Epreskertben lakott

Az evangélikus templom és gimnázium a Városligeti fasorban, ahol meglepően sok későbbi világhírű tudós tanult (valószínűleg egy különleges képességű tanárnak, Rátz Lászlónak is köszönhetően)

A fasori tudósok: a XX. század egyik legnagyobb matematikusa és elmélet számítástechnikusa, Neumann János és két Nobel-díjas: Wigner Jenő és Harsányi János.

Egy magányos sír a Városligetben. Felírása Fuit, azaz magyarul: Volt. Kiderítették, hogy a sírban Horváth Jakab, egy neves jogász (a jakobinusok védőügyvédje is volt) nyugszik, aki jelentős összeget hagyott Pest városára és 1806-bn hunyt el.

A Vadász elnevezésű szobor a Városligetben, ami valójában Rudolf trónörökösről készült.

A nagyon szomorú emlékű 2017-es veronai súlyos buszbaleset áldozatainak emlékhelye a Városligetben

Hermina út 45., Róheim-villa, a Tisza István-gyilkosság színhelye

Bálnaház a ferencvárosi Dunaparton

Boráros téri borárus szobor (Varga Imre, 1983) félek, hogy egy baklövés: ugyanis a Boráros tér névadója Boráros János, Pest egykori főbirája és alpolgármestere volt – és a név eredete nem az, hogy itt egykor borárusok piaca lett volna!

A következő két kép a VITUKI toronyépületének felrobbantásáról készült (2020. decemberében). A két felvétel között kb. 1 óra telt el…

A következő képek Budapest egy-két zárt lakótelepén készültek:

Wekerle-telep (XIX. kerület)

Wekerle-telep (XIX. kerület)

Az óbudai gázgyár megmaradt központi része

Az óbudai gázgyár lakótelepe (III. kerület)

Megmaradt zárt lakótelep a Kőbányai út és a Könyves Kálmán körút közötti területen

A Rákoskeresztúri Új Köztemető és a Ferihegy (Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér) közötti Határerdőben található határkövek, melyeket az 1830-as években állították fel egy nagy pereskedés után. Az oszlopon látható bemélyedés az 1945. január elsejei szovjet támadás során keletkezett.