(országrész ismertetése)
Marcali-medence
Sümeg az ország egyik látnivalókban leggazdagabb szép kisvárosa. Olyan harmonikus nyugodt szépség árad ebből a kisvárosból és annyi az értékes látnivaló!
A kopár hegyen ülő nagy erődítés Magyarország egy leglátványosabb vára, a vár tövében szerényen rejtőzködő püspöki palota barokk ékszer lehetne, ha rendbe hoznák. Szomszédságában a Kisfaludy-kúria – Kisfaludy Sándor életének és halálának színhelye – pompás kortanú.
A sümegi plébániatemplom különleges értéket rejt magába, a XVIII. század egyik világszinten is legnagyobb festőjének, a Bodeni-tópartjáról, Lagenargenből ide jött Maulbertschnek talán legjelentősebb freskóit:
A Sághegyre is felmentem már, sőt akkor meg is kóstoltam a nevezetes helybeli bort is, amely a hegy 122 hektáros szőlőjében terem.
A hegytetőn, ahol egykor Eötvös Lóránd nagy pontosságú méréseket végzett, egy erőd maradványai állnak még. Egyik pontjára a Horthy-időkben magas keresztet állítottak a Trianon emlékére. A hegy igazi nevezetessége azonban az, hogy a már leállított kőbányászat miatt a hegytetőnek ismét van kráterje (43. kép), legalábbis olyan a benyomásunk, mintha egy igazi vulkán tetején állnunk a lábunk alatt nyíló kráterbe bámulva. Csak a füst hiányzik…
Ne feledkezzünk meg a nem akármilyen kilátásról! Nyugatra egész távolban még a Kőszegi hegység is kivehető.
Celldömölk kis város a Sághegy lábánál. Búcsújáró hely a kegytemplomában levő mariazelli kegytárgy tisztelete révén:
kemeneshát, kemenesalja
Sárvár ugyan egy dinamikusan fejlődő nyugat-magyarországi kis városként jelentkezik, de aztán felfedezzük az éppen maradt kis várat, mely engem Kőszegre emlékeztet.
Aztán ha megpillantjuk a Nádasdy-várban a Tizenötéves háború eseményeiről (Buda, Győr, Kanizsa, Pápa, Tata) készült pompás freskókat, érdeklődni kezdünk Sárvár történelméről, és íme kiderül, hogy a XVI. században Magyarország egyik – legalábbis kulturális – központjává emelkedett.
Ebben persze benne foglaltatik Magyarország kényszerű eleste, Buda elvesztése, az ország három részre osztása, de közre játszik a nádorrá emelkedő Nádasdy Tamás és felesége Kanizsai Orsolya nagysága is. Levelezésük a kor nagyszerű dokumentuma, az általuk elindított nyomdában született Erdődy Sylvester János Új testamentum fordítása és az időmértékes magyar verselés. Itt hunyta le szemét az ország első utazó riportere a krónikás Tinódi Lantos Sebestyén. Egy félévszázaddal később pedig a Tizetötéves Háború idején itt mártotta epébe tollát a születő ellenreformáció ellen Magyari István. Itt kereste a magyaroknak minden nyomorúságára a magyarok bűneiben az okot az Isteni büntetésben a Nádasdyak házi prédikátora. És innen indult diadalmas harcaiba az 1600. körüli idők híres törökverője Nádasdy Ferenc, a Fekete bég.
balatonfelvidék
A Balatonfelvidék a legszebb, legnyugodtabb, legbarátságosabb mediterrán vidékünk. Itt már a rómaiak óta kövekkel építkeztek, és így inkább megmaradtak az épületek, tehát sok az emberek építette látnivaló. A természet is azonban csodákat alkotott itt: a Szentgyörgyhegy, Badacsony, a Gulács és a Csobánc együttese a Tapolcai medence táljában pazar látvány!
Aztán csak soroljuk az ember és természet alkotta látnivalókat:
a világhírű meleg gyógyfürdőnk, a Hévízi természetes tó:
Keszthely a Festetich-kastéllyal:
A Tapolcai-medencének nevet adó Tapolca a medence északi részén, a meglehetősen gorombán lebányászott Haláp déli lábánál fekszik. Bájos kisváros – sok néznivalóval. (Azon felül, hogy a városból és a környékéről panorámák sorát élvezhetjük a tanúhegyek felé.) A legfőbb látványossága a Malom-tó és kulturált szomszédsága. Gondozott sétányon járhatjuk körül a szép tavat. Nagy vízimalma és fából készült vízikereke a séta közben változó szépségeit mutatja.
A költő Batsányi János itt Tapolcán született.
Ne feledkezzünk el a Tapolcai Tavasbarlangról, amelyben csónakkal közlekedhetnek a látogatók.
Kapolcstól Veszprém felé haladva az első nagyobb helység Nagyvázsony. Itt is sok a látnivaló. Csak felsorolásképpen: a Kinizsi-vár, a nagyvázsonyi pálosok romja (itt van Kinizsi Pál sírköve; a közelben van egy másik pálos rom is. Kicsit beljebb az erdőben: a Tálódi pálos kolostorrom.); a különleges Szent István-templom (elölről barokk, barokk szobrokkal; de belül, hátul, oldalt igazi gótikus templom); a klasszicista Zichy-kastély (amelyben azért érződik egy kis barokk is).
Tapolcához visszatérve a Tapolcai-medence szélén még meglátogatjuk Szigliget várát, majd a Káli-medencét keressük fel: a salföldi pálosok kolostorának romját egy nagy erdő rejti a balatonfelvidéki népművészeti jellegű házakkal tele Salföld mellett.
A Káli-medencéből kelet felé haladunk a Balatonfelvidék középső részein. Számos értékes és érdekes helyre jutunk. Vulkanikus bazaltoszlopok, középkori szobrok, templomok, templomromok sorjáznak: Tűhegy, Monoszló, Zánka, a Dörgicsék, Vászoly, Aszófő, Balatonudvari, Örvényes.
A Balatonfelvidék egyik jellegzetessége a sok megmaradt középkori templomrom. Különösen a Káli-medence gazdag e téren.
Az Ecséri romtemplom, amely Révfülöp közelében található, az egyik legszebb.
Balatonudvari temetője szív alakú sírköveiről híres. A szomszéd faluban, Örvényesen nemcsak egy régi vízimalmot mutogatnak, hanem középkori templomát is szépen felújították. Aszófő a következő falu. Nem is csodálkozunk, hogy szomszédságában két középkori templomrom is található.
A Tihanyi-félsziget, benne Tihany kis hazánk egyik legkedvesebb, mediterrán jellegű szépségű, jellegű és természeti és kulturális téren egyik leggazdagabb kistája.
A Tihanyi bencések, alapító levelük, az alapító I. Endre királyunk sírja az egyetlen megmaradt altemplomos sír (1055-ből), a gejzíres barlangok nyomai, levendula rét és így tovább még sorolhatnám a sort…
Balatonfüred volt a legpatinásabb balatoni fürdőhely a XIX. század elejétől kezdve. Gyógyforrásának sok gyógyult – különösen a szívbetegek közt – hálás.
Neves szőlőtermelő helységek következnek: Csopak, Paloznak, Lovas, Alsóörs;
Felsőörs az Alsóörstől a Veszprém felé vezető út mentén fekszik. A környéken mindenütt felszínen levő perm kori vörös homokkőből épült prépostsági templom értékes román templomunk. Jelentősek a félköríves, bélletes kapu, az ablakokon a bajelhárító megcsavart, ún. Heraklész-csomós kis oszlopok.
Vörösberény ma már Balatonalmádihoz tartozik. Református temploma a Dunántúlon teljesen szokatlan, így mondhatni idegen jellegű kerített templom. Kis katolikus templomát a jezsuiták építették (van is mellette egy kis rendház). Állítólag szép freskók vannak a templomban.
Szentkirályszabadján írta 1944 október 31-én Radnóti Miklós az utolsó versét, a negyedik Rezglednicát, a halálmenet egyik pihenője alkalmából.
Az ország egyik legszebb túra szakasza, bár nem magas hegyeken vezet át, a Sümeg és Hévíz között kanyarog. Például Tátika váránál:
——————-
Kis-Alföld és szomszédsága
******
Győr, bár az utóbbi évtizedek talán legsikeresebb városa – hála talán az óriási és modern német Audi-üzemnek – mégis egy másik rendkívüli neveztességére térünk ki: Győr ugyanis a mai Magyarországon az egyetlen megmaradt erődváros – legalábbis a belvárosa. Hasonló városok a horvátországi Károlyváros, Belovár, Bród, Eszék, Romániában pedig Temesvár és Gyulafehérvár belvárosa. Mind közül a legszebb Győr, és ha figyelmesen nézünk körül, akkor észrevehetjük, hogy Győrben maradt meg a legjobban a régies jelleg. Nemcsak a legszebb, hanem az első is eme erődvárosok sorában. A győri modern erődváros építése 1538-ban kezdődött meg, és ezeknek az erődöknek kiépülésével sikerült megállítani a török világhatalmat.
Győr belvárosa az egykori erődvárosban épült fel. Ennek megfelelően az utcák keskenyek, egymást derékszögekben metszik, a főtere pedig a belváros közepén egy nagy téglalap. A főteret, a főutcákat XVII-XVIII. századi díszes házak, kisebb paloták alkotják: így Győr egyike legszebb városainknak.
A Kisalföld területének bejárását több történelmi fontosságú hellyel kezdhetjük: Tata, Tatabánya. Tatának nagyobb a múltja, míg Tatabányának nem annyira a jelene, hanem a közelmúltja nagyobb.
Tatabánya egykori bányász település inkább a XIX. század végi – XX. századi ipar emlékhelye – felemelő és kevésbé felemelő részleteivel.
A kevés megmaradt honfoglalási milleneumi emlékmű egyike a Bánhidai Turul, amelyik a tatabányai sziklákon messziről láthatóan ül.
Tata azonban igazi csemege: középkori királyi várkastély, amelyből a török időkben többször ostromolt korszerű vár lett. A török idők pedig – hála az Esterházyaknak és építészüknek, a Morvaországból ideszármazott Fellner Jakabnak – a magyar barokk építészet egyik fontos helye: kastélyok, nyári kastély parkkal, tóval, nagyméretű katolikus plébániatemplom.
Tatától nyugat felé haladva jutunk Győrbe, vagyis a Kisalföld központi részeibe. Közben átmegyünk a kocsi fejlesztésében szerepet játszó Kocson, az előember megmaradt nyomait őrző Vértesszőlősön
Az alváz elejét forgathatóan kialakított gyors, könnyebb szekeret valószínűleg Kocsban fejlesztették ki a XV. században, amit a kocsi névnek az európai világnyelvekben való elterjedése igazol. A kocsi nevet Európában már 1469-ben feljegyezték.
Kocstól már nyugatabbra, Győrtől délre jutunk el Pannonhalmára – az első magyar bencés apátság helyére -, amely annyi rendkívül fontos emléket őriz:
Komárom városa ugyan átkerült Szlovákiához – csak a külvárosából lett a „magyar” Komárom -, de az egykor a világ legnagyobb erődrendszerei közé tartozó Komáromi erődrendszer déli három erődje a Dunától délre épült.
Egyszer – 1990 táján – Komáromtól nyugatra a Duna partján haladva (nem is olyan könnyű dolog egy nagy folyó „össze-vissza” partján gyalogolni, ahova patakok is befolynak; a parti árvízi erdő pedig csupa csalán, alig járható) találkoztam egy aranymosóval. Meglepődtem, de hát volt. Ahogy a csodálatosan szép tollazatú, vízbe alábukó jégmadár is.
Pápa a dunántúli magyar barokk egyik reprezentáns városa. Két fő részből áll: a török idők egyik fontos végvárának helye és magának a városnak a központi része. A kettő között helyezkedik el ma a szép XVIII. századi házsorral határolt Főtér. A házsor szélén épült fel a város legszebb polgári épülete, a Zichy-ház (Főtér 21.).
Az egykori vár helyén és annak részeiből alakították ki a nagy kastélyparkkal övezett tekintélyes Esterházy-palotát. A város felé a kastély előtt épült fel Pápa nagy Plébániatemploma. Nagy és jelentős művészek keze nyomát őrzi. Építésze Fellner Jakab, akivel már találkoztunk Tatán; nagyméretű kupolafreskóit pedig a világhírű, Sümegen megismert Maulbertsch festette. A tatai és pápai két szép és tekintélyes templom hasonlít egymásra – nem véletlenül, hiszen mindkettőt Fellner tervezte, építette. Különbség viszont, hogy pápai sokkal jobb állapotban van. (Fényképét ld. feljebb Fellner Jakab ismertetésénél.)
Pápa az erős katolikus emlékművei ellenére is egyike a legjelentősebb magyar református városoknak: régi gyülekezete, iskolája, kollégiuma, hagyományai vannak. A magyar szellemiség nagyon nevezetes alakjai jártak például ide: a gályarab Kocsi Csergő, Jókai Mór, Petőfi Sándor, a XX. században pedig Csoóri Sándor, Nagy László – példaként.
——————-
Nyugat-Dunántúl
Északnyugat-Dunántúl
(Moson, Sopron)
******
Mosonmagyaróvár a középkor egy nagyon forró, hadak járta területén, a Mosoni-kapuban fekszik. Mosonmagyaróvár két városból alakult ki: Mosonból és Magyaróvárból. A Főutca a XVIII. századi dunántúli szép barokk jellegű városoknak egyikévé teszi Mosonmagyaróvárt.
A város külvárosában van az 56-os emlékmű. 1956. október 26-án a laktanya elé vonuló tüntető tömegre leadott sortűznek 108 halálos áldozata és több száz sebesültje volt.
Magyaróvár harmadik része a Vár, amelyik – Magyarországon csodálatos kivételek közé tartozik – épen maradt meg. Ma agrártudományi egyetem működik benne.
Mosonmagyaróvár mellett találjuk a hegyi szakaszból síkságra kijutó Dunának két „törvényszerű”, hordalékából lerakott nagy szigetét: a ma már Szlovákiához tartozó Csallóközt és a kisebb, nálunk maradt Szigetközt, ahol a legtöbb látnivalót Hédervár nyújtja.
Szigetköztől nyugatra jutunk egy itt maradt vízenyős világba, a Hanságba.
A Hanság szélére települt Lébény őrzi Magyarország egyik legszebb középkori templomát.
A Hanságtól továbbra is nyugat felé haladva érjük el hazánk második legnagyobb tavát, a Fertőtavat, amelynek nagyobb része azonban ma már Ausztria része.
Fertőd a Fertőtótól délre, a Magyarországon maradt területen található. Nevezték Eszterházának is. A legnagyobb magyar Versailles-t utánzó kastély és park, az Esterházyak – egyik – palotája itt van. Hála Istennek jó állapotban – ami Magyarországon nem is kis szó! Fertőd azonban nemcsak az építészettörténetben foglal el nagy helyet, hanem a zenetörténetben is: Haydn évtizedeket töltött el az Esterházy-hercegek szolgálatában – itt és Kismartonban.
Fertőrákoson leghíresebb az impozáns lajtamészkőből kivájt óriási oszlopos kőbánya. Pellengére Trianon után talán az egyetlen Magyarországon maradt pellengér.
Sopron nemcsak a leghűségesebb (1921-es népszavazás!), hanem a legpatinásabb város a mai Magyarországban, ahol leginkább megmaradt a középkori városi jelleg. Nagy-Magyarországon is csak Segesvárt tudom vele összehasonlítani. Esetleg még Győr legrégibb belső magját.
Sopronbánfalva: a ma már Sopron Kertváros nevű részéhez tartozó Sopronbánfalvában három különleges művészeti érték található: a kicsiny, de XII. századi román Mária Magdolna-templom, a nagyméretű és a XV. század végén, a Sopronbánfalva fölé hirtelen emelkedő hegyre épült gótikus templom, amely 1786-ig a pálosoké volt. Végül a harmadik, a hegyi templomhoz meredeken felvezető 80 lépcsőfokos lépcső két oldalán 7-7 barokk szoborral.
Sopronkőhida. Sopronkőhida börtön, szovjet áldozatok emléktáblája. Itt végezték ki Bajcsy-Zsilinszky Endrét 1944 Karácsony estéjén!
Sopronkőhidai „piknik”: Sopronkőhida Európai Piknik Park, melynek az egyik szervezője Habsburg Ottó volt. Itt zajlott le 1989 nyarán az a határmenti találkozó, amikor sok Magyarországról Nyugat-Németországba (akkor NSzK) igyekvő kelet-németet (akkor NDK-s) a magyar hatóságok átengedték Ausztriába. Ez a lépés döntő esemény volt a szovjet rendszer leomlása felé!
Nagycenken szinte minden a Széchenyi-mauzóleummal és kastéllyal kezdve a Széchenyi-családdal kapcsolatos.